 |
|
napirenden az összeférhetetlenség
Praxis-botrány
Nem a megbékélés jegyében zárták le a képviselők tavaly az Országgyűlés munkáját. Az úgynevezett praxis-törvényjavaslat a szavazásnál mondhatni megbukott, s az elfogadott költségvetés sem nyerte el az ellenzék tetszését. S bár sok kormánypárti sem értett egyet vele, mégis törvénybe iktatták, hogy az szja helyben maradó részaránya 15-ről 5 százalékra csökken. A 2000. év első hónapjaiban a legfontosabb, önkormányzatokat érintő törvényjavaslatok közül ismét foglalkoznak az önálló orvosi tevékenységről szólóval, amelynek új változatát januárban terjesztette a parlament elé az egészségügyi miniszter. Megkezdik a hulladékgazdálkodásról szóló jogszabálytervezet vitáját, s a T. Ház elé kerülnek a polgármesterek és önkormányzati képviselők öszszeférhetetlenségéről és a tiszteletdíjakról szóló előterjesztések.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényjavaslat tavaly december 1-jén került a T. Ház asztalára, s húsz nappal később a határozathozatalban egy szavazattal vérzett el. A jelenlévők 152 igen, 116 nem szavazatot adtak le, 37-en pedig tartózkodtak. Mivel nem volt szavazat-egyenlőség, az elnök a pulpitusról nem voksolhatott. A koalíciósok a törvény megbuktatásáért a kisgazdákat okolták, akik viszont Áder János elnököt hibáztatták, amiért nem vette figyelembe, hogy a határozathozatalnál frakciójuk jó része tanácskozik. Bár a pártból többen kinyilvánították, hogy nem támogatják a javaslatot. Az új változatot az év első felében tárgyalja a parlament.
A MEGBECSÜLÉS ALAPJA
A javaslatot ismertető Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint ez a törvény alapozza meg az orvosi munka megbecsülését, a gyógyító munka alkotó jellegét elismerő feltételek kialakulását. Ezáltal nemcsak az anyagiakat, de a más ágazatokban már figyelembe vett know-how-t is elismerik. Azaz: az orvos-beteg között kialakuló bizalmat, azt, hogy rendszeres találkozásaik alkalmával egész kórtörténeteket tartanak fejben. A törvényjavaslat erről a vagyoni értékű, de nem csak abban a formában jelentkező vagyonról szól. Ugyanakkor nem érinti a betegekkel kialakított kapcsolatot, annak részletes szabályait. Vagyis, marad a szabad orvosválasztás. A miniszter szerint az, hogy az egészségügy e területén dolgozóknak már korábban vállalkozóvá kellett válniuk biztosítja, hogy ne legyen nehéz az átállás az új szervezeti formára. Közölte: a pénzintézetek képviselőivel folytatott eddigi megbeszélések semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy a bankok szívesen hitelezik az egészségügyi rendszer ilyen jellegű reformját. Ugyanakkor a kormány is segíteni akarja a hitelhez való hozzájutást. A miniszter leszögezte azt is: a szabályozás és a végrehajtási rendelet sem érinti az önkormányzatok kötelezettségét.
ISMERETLEN KÖVETKEZMÉNYEK
Az expozé után Wekler Ferenc (SZDSZ) kérte, hogy az általános vitát függesszék fel. Indoklása szerint a javaslat nem szól arról, hogy az ellátási felelőséggel tartozó önkormányzatok számára a költségvetés előkészítésének időszakában milyen módon tudják megoldani ezt a problémát. Nem beszél az előterjesztés arról sem, mi történik az ellátáshoz szükséges eszköz- és épületállománnyal. Ennek ismerete nélkül pedig a vitát lefolytatni nem lehet. A képviselő közölte, hogy pártja az egészségügy egész területén fontosnak tartaná az átgondolt privatizációt. A miniszter úgy vélte: a javaslat csak az eddig figyelembe nem vett nem vagyoni értékű jogok elismeréséről szól, ennek vitája pedig gond nélkül lefolytatható.
Toller László (MSZP) csatlakozott a szabaddemokrata kéréshez és felhívta a miniszter figyelmét, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségét a tárca megtévesztette azzal, hogy más törvényszöveget küldött el nekik. A koalíciósok - a MIÉP támogatása mellett - márcsak a nagy érdeklődésre való tekintettel is a vita folytatását javasolták.
KÉRDÉSES ÖNKORMÁNYZATI SZEREP
A kormánypártiak s bizottsági előadóik felszólalásaikban azt hangsúlyozták, hogy az önkormányzati gondoskodási felelősséget, az épület és eszköztulajdon kérdéseit nem érinti a javaslat. Az ellenzékiek megítélése szerint a szabályozás tényleges tartalmát homályban hagyó és az alapellátás biztonságát szavatoló önkormányzati felelősségi rendszert érintetlenül hagyó javaslatról olyan körülmények között tárgyaltak, hogy már ismert volt a kormánypártok kezdeményezése az önkormányzatok felelősségének törlésére. Ez pedig csak kétharmaddal módosítható törvényt változtatna. A kormánypártok ugyanis a praxis-jog adományozását csak első lépésnek tekintik az alapellátásért viselt felelősség teljes körű magánosításának útján. Az ellenzék szerint azonban két különböző dologról van szó. Mást jelent a praxis működtetési jogának létrehozása és vagyoni értékű joggá minősítése, s megint mást a fenntartó önkormányzatok, az állam és a Magyar Orvosi Kamara kötelezettségeinek módosítása. Véleményük szerint az előző megoldás nem teremthet kényszerpályát a másik alternatíva számára, miközben mindkettő kiérleletlen és elhamarkodott. Nem kaptak választ arra sem, hogy miközben most ingyen keletkeztetne vagyoni jogot a javaslat, amelyet minden praktizáló orvos megkapna - mintegy 7 ezren -, a fél évvel később belépőknek miért kellene milliós nagyságrendű terheket vállalniuk. Felelőtlennek tartották az egészségügyi alapellátás ilyen módon való kivételét az önkormányzati alapfeladatok köréből is.
Az ügyrendi felszólalásokkal sűrűn megszakított vita vége az eredménytelen szavazás lett.
