 |
|
A hegyaljai Hild-érmes városok
Az 1999. augusztus 25-27 között Tokajban megrendezett IV. Országos Főépítészi Konferencián a hegyaljai három Hild-érmes város, Tokaj, Sárospatak és Szerencs főépítészei is bemutatkoztak.
Elsőként Kiss József, Sárospatak város főépítésze mutatta be a város történetét, a települést meghatározó építészeti együtteseket, épületeket, a városfejlesztés eredményeit. A rendezési tervek készítése Horváth Éva és Márkus Dóra nevével fémjelzettek. Beszélt arról a hosszú távú és gyümölcsöző együttműködésről, amely Makovecz Imre építész és a város között az 1980-as évek óta fennáll. Ennek részekén mint mérföldkő a Makovecz által tervezett művelődési ház, amely az első organikus nagy középület hazánkban. A Hild tér építészeti megformálása, beépítése szintén jó példája a kisvárosi lépték helyes megtalálásának. Sárospatak 1987-ben kapta meg a Hild Érmet.
Salamin Ferenc, Szerencs város mellékfoglalkozású főépítésze 12 éve, azonban a rendelkezésre álló időben ezt nem tudta bemutatni, hanem inkább főépítészi tevékenységének tapasztalatait adta közre. Mivel a város ÁRT-je elavult, valamint részletes helyi építészeti értékvédelmi munkarészt sem tartalmaz, az új településrendezési terv elkészültéig a főépítész szakvéleménye a mérvadó. Jó példák bemutatásával és nem hatalmi szóval segíti a város környezetalakító munkáját. A vizuális meggyőzést, a fotó és rajzi bemutatást, a helyszín megtekintését tartja fontosnak.
Bodonyi Csaba, aki 12 éve Tokaj város főépítésze másodállásban, főépítészi tevékenységének módszeréről adott rövid tájékoztatást. Igen fontosnak tartja, hogy 12 éve ugyanaz a polgármester Tokajban, s közvetlenül a polgármester tanácsadó munkatársa. Hatósági ügyekkel közvetlenül nem foglalkozik. A város 10 éve kapta vissza városi címét. Tokaj példa arra, hogy a városiasság, a városi státusz nem nagyságrend kérdése. Főépítészi filozófiája szerint "minden építési esemény szent", amelyet támogatni kell. Fontos a főépítész "médium szerepe", vagyis a tudás közvetítése az építtető felé. További elvként fogalmazta meg a "koncepciók, stratégiai elemek szükségességét", amelyre tokaji példákat említett (pl. az átmenő út és a gát kapcsolata, a sétáló utca koncepciója, a körforgalom, a kerékpárút, a parkolósávok stb.). Azt próbálja megfejteni, miért nem tudjuk ma tervezéssel előállítani azt a városi színességet és gazdagságot, amit őseink terv nélkül hoztak létre. Véleménye szerint a dolgok sorsa a pillanatnyi döntések intelligenciáján múlik, nem csupán a rendezési terveken. Sok esetben a rendezési tervek követik és nem előirányozzák az életszerű folyamatokat. A Hild-érem 10 éves munka eredménye, azonban szerénynek kell lenni. A Tokaji bor nagydíjas lett Bordeuxban, a borkultúra fennmaradt, de ezt a kvalitást nem követte a tárgyi kultúra (pl. a pinceépítésnél). Hasonlattal élve, a Hild-érem 1 puttony és ő keresi a környezeti kultúrában a hiányzó 5 puttonyt Tokajban, hogy a város felzárkózzon a 6 puttonyos aszú világhírű minőségéhez.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 1-2. szám * 2000. január - február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.