 |
|
Éles területi különbségek a központi régióban
Az ország szíve
A hét régió közül a legkisebb, mégis legsűrűbben lakott a Közép-Magyarországi Régió. Az alábbiakban áttekintjük, hogy a Pest megye és Budapest által alkotott területi egységnek milyen adottságai vannak, s ezekkel eddig hogyan tudtak élni.
Az ország területéből mindössze 7,4 százalékot foglal el a központi régió, ám társadalmi-gazdasági szerepét tekintve a régiók között a legjelentősebb. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások koncentrációjára, a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. A régió négy másikkal szomszédos, északi részén pedig Szlovákiával határos. 185 települést foglal magába, melyek közül a fővároson kívül 18 város található. Ám a megye városhálózatából hiányoznak az 50 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések, valamint nincs önálló székhelye.
Felszíne igen változatos, területén a hegyektől a síkságig valamennyi domborzati képződmény megtalálható. Legnagyobb folyói: Duna, Ipoly, Galga, Tápió. Természeti adottságai a nyersanyagforrásokat, illetve a mezőgazdasági termelés feltételeit tekintve kedvezőtlenek, ugyanakkor idegenforgalmi szempontból kiemelkedő lehetőséget biztosítanak.
LASSULÓ ÜTEMŰ MUNKANÉLKÜLISÉG
A régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe. 1997-ben az ország népességének 28 százaléka élt ezen a területen, közel kétharmaduk a fővárosban. A népességszámra a fogyás a jellemző, de a régión belül eltérő tendenciák mutatkoznak: Budapest lakossága 1990 óta 7,7 százalékkal lett kevesebb (az elvándorlás miatt is), ugyanakkor Pest megye lakói 5,9 százalékkal gyarapodtak (a vándorlási többlet miatt).
A foglalkoztatási helyzetet a régióban alkalmazásban állók számának visszaesése jellemzi. A csökkenés üteme azonban az utóbbi években jelentősen mérséklődött. A munkanélküliségi ráta jelenleg az országosnak alig több mint a fele. Visszaesett a termelő gazdasági ágak részaránya, s emelkedett a szolgáltatási tevékenységet végző területeké. Az aktív keresők aránya magasabb az országos átlagnál, amiben valószínűleg szerepe van a magasabb iskolai végzettségnek is.
SUGARAS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT
A régió - ezen belül is a főváros - jelentős szerepet tölt be az oktatásban. Itt végzi tanulmányait az ország szakmunkásképző iskoláiba járók több mint egyötöde, a középiskolások háromtizede, a felsőfokú intézmények nappali hallgatóinak csaknem fele. Ez utóbbi iránti érdeklődés, igény évről-évre nő. A tudományos kutatás és fejlesztés területén meghatározó szerepe van e régiónak. Az ezen a területen dolgozó szakemberek háromötödének itt van a munkahelye, s a K+F-re fordított összegnek mintegy kétharmadát itt használják fel.
Az ország közlekedési hálózatának fővárosi centrumú, sugaras felépítése folytán a régió kiemelkedő szerepet tölt be mind a közúti, mind a vasúti forgalom lebonyolításában. A térség az átlagosnál sűrűbb, jól kiépített úthálózattal rendelkezik, az autópályák mindegyike, és az Európát átszelő vonatjáratok túlnyomó része áthalad a területén. Fontos vízi szállítási útvonal a Duna, bár kihasználását nehezíti a kikötők és vízparti rakodóhelyek hiánya. Itt található Magyarország légi közlekedésének központja, a Ferihegyi repülőtér is. Emellett az üzleti, kereskedelmi élet szereplői számára egyre nagyobb jelentőségűvé válik a kis gépek fogadására alkalmas budaörsi polgári repülőtér is.
FEJLETT GAZDASÁG
A gazdasági fejlettséget jól mutatja, hogy a régióban a GDP-nek jóval nagyobb hányadát állítják elő, mint amekkorát a térség lakosságszáma alapján képvisel. A gazdálkodó szervezetek közül itt működik a vállalkozások kétötöde, s a legnagyobb részarányt a kereskedelemmel, javítással, ingatlanügyekkel és egyéb szolgáltatásokkal foglalkozók képviselik. Nő a pénzügyi szféra jelentősége, a külföldi tőke közel háromötöde itt összpontosul. A főváros vezető iparágai: a textíliák és ruházati termékek gyártása, a nyomdaipar, a vegyi alapanyagok és termékek gyártása, a műszergyártás és -javítás, valamint az energiaellátó hálózatok. A Pest megyei szervezetek főként az élelmiszerek és italok gyártásában, a kőolaj-, fémfeldolgozásban, a villamosipari gépek és készülékek gyártásában és javításában jeleskednek. Az alkalmazásban állók száma alapján a régióban a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás a legkisebb gazdasági ág. Kiemelkedő viszont az ország belföldi és külföldi vendégforgalma. Évente körülbelül kétmillió vendég fordul itt meg. Az ország kereskedelmi szálláshelyeinek közel egyhatoda itt található, melyek négyötöde Budapesten összpontosul.
AZ ELLENTMONDÁSOK
Bár Budapest és Pest megye együttes mutatói igen kedvezőek, a régiót alkotó két fél közötti különbségek mégis igen élesek. A fővárost és az ország megyéit vizsgálva Pest megye az utolsó helyen van vezetékes víz- és csatorna ellátottságban, rossz közlekedésben és távközlésben, de kifejezetten jó a vezetékes energiához kapcsolódó mutatókban. A szociális infrastruktúra ágazatait tekintve Pest megye utolsó helyen volt a kereskedelem, a vendéglátás és az egészségügy ellátottsági mutatóit nézve, a második legrosszabb a lakás és az oktatás terén. Pest megye fejlődését tehát az európai régióvá váláshoz szükséges együttműködés kialakítása, befektetési helyszínné válásának sikeressége határozza meg.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 1-2. szám * 2000. január - február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.