 |
|
Patthelyzet Hódmezővásárhelyen
Gyámságra ítélve
Ma még bizonytalan a hódmezővásárhelyi képviselő-testület és a polgármester közötti viszály kimenetele. Bár Rapcsák András polgármesterről közismert, hogy jó sakkozó, a képviselő-testület is ismeri a lépéseket, és mégis meglepi kivétel nélkül mindegyiket. Ám már túl hosszúra nyúlt és sportszerűtlenné vált ez a játszma, melyben egyértelműen sérült önkormányzatiságunk elve. Így az egyetlen, ami felől bizonyosak lehetünk: a magyar közigazgatás történetébe negatív példaként kerül be a hódmezővásárhelyi önkormányzat működése.
A város tavaly március óta felfüggesztett polgármestere - a közgyűlés szerint - több ízben sértett törvényt és számos mulasztást követett el, ezért a testület - munkáltatói jogával élve - egymás után két fegyelmit indított ellene és felfüggesztette állásából. Az indokok: a polgármester közpénzből finanszírozta névnapi partiját, valamint kutattatta családfáját, kétes ingatlanügyletek gyanúja merült fel, stb.
A bírósághoz benyújtott keresetekben szereplő vétkek többnyire nem igazolódtak be, bűncselekményt nem állapítottak meg. A Rapcsák família származásának köztisztviselő általi és munkaidőben való kutatása miatt a Csongrád Megyei Főügyészség kérte a polgármester mentelmi jogának felfüggesztését.
A munkáltató testület sorozatos fegyelmi eljárásai eközben nem zárultak le. Elsősorban egy joghézag miatt, mely a polgármester esetében nem kötelezi a képviselő-testületet a fegyelmi döntés 30 napon belüli meghozatalára. A testület a megfelelő adatok hiányával magyarázza a döntés elmaradását, de ezzel egyben akadályozza a polgármester hivatalába való visszatérését. A bírósági döntést követően a polgármester több ízben kísérelte meg a visszatérést, ami szinte már nevetséges helyzeteket eredményezett. Súlyos lakatok, torlaszként használt szekrények és újabb fegyelmi eljárás állták útját.
Végül a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, többszöri figyelmeztetés után, alkotmány- és törvénysértőnek minősítette a testület eljárását, és a belügyminiszterhez címzett levelében javasolta a közgyűlés feloszlatását. A testület viszont azt állítja, hogy alkotmánysértésről szó sincs, mivel a testület egész idő alatt a munkaterv szerint működött. De vajon elfogadható-e ez a válasz, amikor az Ötv. szerint a polgármester a testület szerves részét képezi, akit nem lehet nyomós ok nélkül kiiktatni, hisz a település polgárai szavazataikkal őt bízták meg a város vezetésével. Eközben a testület hivatali gépkocsi jogtalan használata okán újabb fegyelmi eljárást indított.
KÖVETKEZIK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
Meglehetősen terjedelmesre sikeredett a belügyminiszternek a január 4-ei kormányülésen benyújtott előterjesztése, mely időrendi sorrendbe rendezve tartalmazta a tavaly március óta lezajlott hódmezővásárhelyi eseményeket és a hatósági állásfoglalást. A kormány, megvizsgálva az előterjesztést úgy döntött, Alkotmánybírósághoz fordul azzal a kérdéssel, hogy alkotmányellenes-e a közgyűlés működése? Az Alkotmánybíróságot jogszabály nem sürgeti döntésében, ám a kormány soron kívüli eljárást kért a testülettől. Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság kimondja, hogy alkotmányellenes a testület működése, akkor a kormány beterjesztheti az Országgyűlésnek a javaslatot. Ilyen esetben az Országgyűlés kivételes eljárásban egyetlen bizottságnak adja ki az előterjesztést, mégpedig az önkormányzati és rendészeti bizottságnak. Bárki, akinek az előterjesztéssel kapcsolatban észrevétele, véleménye, javaslata van, a bizottságnál megteheti, ezt követően az Országgyűlés napirendre tűzi azt. Ha a parlament egyszerű többségi szavazással kimondja a feloszlatást, ezzel megszűnik az önkormányzat képviselő-testületének és a polgármesternek a megbízatása. Helyüket a köztársasági biztos foglalja el, aki a továbbiakban dönt halaszthatatlan ügyekben. A településen 60 napon belül időközi választást kell tartani.
Visszatérve a kormány január 4-ei üléséhez, ugyanezen ülés napirendjén szerepelt olyan előterjesztés is, mely a jövőben kiküszöbölheti a hasonló eseteket. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítását javasolja a kormány az Országgyűlésnek. E javaslatban egyebek mellett az áll, hogy a képviselő-testület által a polgármester ellen elrendelt fegyelmi eljárásban a vizsgálóbizottság 30 napig vizsgálódhat. 8 napot kapna a bizottság, hogy elkészítse jelentését a képviselő-testületnek, amelynek újabb 8 napon belül testületi ülésen szükséges foglalkozni a fegyelmi vizsgálat eredményével és érdemi döntést kell hoznia. Felfüggesztő határozat esetén 8 napon belül a polgármester bírósághoz fordulhat, amely köteles lenne ugyanennyi időn belül meghozni döntését. Ha az Országgyűlés - remélhetőleg még februárban-márciusban - napirendre tűzi és egyszerű többséggel megszavazza a módosítást, az esetünkben már alkalmazható.
Újabb fejlemény, hogy a hódmezővásárhelyi közgyűlés január 13-ai ülésén döntött arról, hogy keresetet nyújt be a bírósághoz Rapcsák András ellen polgármesteri tisztségének megszüntetésére. Ilyen esetben a képviselő-testületnek bizonyítania kell, hogy a polgármester sorozatosan súlyos vétkeket követett el a város ellen.
Az elkövetkező két-három hónapon belül megoldódik a hódmezővásárhelyi viszály, ma még bizonytalan, hogyan, hisz több szálon futnak az események. Amennyiben azonban az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, az eset nem válik precedens értékűvé.
BÖLCS ÖNFELOSZLATÓK
Dr. Fürcht Pál, a Belügyminisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy közgyűlés feloszlatására a hazai önkormányzatiság történetében eddig csupán egyszer volt példa. Nyolc éve oszlatta fel az Országgyűlés a tiszaderzsi önkormányzatot. Ez az eset arra késztette a törvényalkotókat, hogy módosítsák az önkormányzati törvényt, mégpedig olyan szellemben, hogy a helyi önkormányzatok, amennyiben ellehetetlenül a működésük, lehetőséget kapjanak az önfeloszlásra. A helyi demokratikus módszer bevált. Ma már aligha kapja fel valaki is a fejét, ha önfeloszlásról hall, hisz 1995 augusztusa óta napjainkig 54 helyi önkormányzat élt e lehetőséggel, esélyt adva a helyi lakosoknak, hogy időközi választáson "rendezzék újra" a helyi hatalom sorait. Valamennyi esetben a polgármester és a képviselő-testület együttműködésének ellehetetlenülése indokolta az önfeloszlást. A választók azonban minden esetben bölcsen döntöttek a szavazásnál. A több mint félszáz időközi választás eredményét vizsgálva, megfigyelhető, hogy az új önkormányzat felállásánál vagy a polgármester személye változott, vagy a képviselő-testület összetétele tért el jelentősen az előzőtől. Az önfeloszlás lehetőségének előnye, hogy mind a polgármester, mind a képviselő-testület az időközi választásig hivatalában marad, így biztosított a település ügyeinek vitelében a folyamatosság. Kétségtelen, hogy ehhez a döntéshez a helyzet józan értékelése és a település érdekeinek mindenek elébe való helyezése szükséges. A másik lehetőség, a feloszlatás, a polgármester és a képviselő-testület mandátumának azonnali megszűnésével jár. Az időközi választásig felmerülő halaszthatatlan ügyekben egy kinevezett köztársasági biztos - képletesen szólva egy gyám - dönt.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 1-2. szám * 2000. január - február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.