 |
|
Cián után nehézfém-szennyezés a Tiszában
Miért is bántjátok...?
A Tiszát sújtó februári környezeti katasztrófa után újabb csapás érte Magyarország második legnagyobb folyójának élővilágát. Már ha a Romániából érkező ciánáradat után maradt benne valami nyoma az életnek. Márciusban - lapzártánkig - háromszor jeleztek a romániai bányákból származó nehézfém-szennyezést. A három érintett ország - Románia, Ukrajna, Magyarország - képviselői felvették a kapcsolatot, közös terv kidolgozásáról döntöttek a további szennyezések elkerülésére, s szakmai és pénzügyi segítségért fordultak az Európai Unióhoz.
Magyarország felszíni vízkészletének 96 százaléka származik külföldről. Az utóbbi hetek tragikus szennyezései rávilágítottak arra, hogy a környező országokkal való együttműködés nélkülözhetetlen a hatékony környezet-
védelem érdekében. A magyar kormány az első szennyező hullám után Gönczy János személyében a Tiszáért és a Szamosért felelős biztost nevezett ki. Akkor még nem tudták, hogy március elején a cián után nehézfém-szennyeződés szabadul ki egy romániai bánya derítőjéből. A fémek egy része oldott állapotban, más része pedig a folyó vizének lebegő anyagaihoz kötődve érkezett a Tiszába. Az első mérések szerint az oldott anyagokra vonatkozó értékek a megengedett határértékek 8, 10, illetve 30-szorosát is meghaladták, de a leülepedett, megkötött nehézfém - amely sajnos a hullámtérben is lerakódott - mennyiségről lapzártánkig nem közöltek adatot. Az ökológiai katasztrófák miatt a román igazságügy-miniszter, Valeriu Stoica egy szegedi sajtótájékoztatón elmondta: a román és a magyar kormány álláspontja azonos, miszerint nem a vádaskodás a megoldás, hanem a közös fellépés a katasztrófák okainak feltárására, a felelősség megállapítására, valamint a károk felmérésében és helyreállításában. Hangsúlyozta: a jognak a természetvédelemben is komoly szerepe van, szolgálhatja a megelőzést, de eszköze lehet a büntetésnek is. Éppen ezért szükség van a magyar és a román jogászok kapcsolatának további erősítésére.
A magyar határtól 184 kilométerre fekvő nagybányai REMIN vállalat borsabányai részlegében a tározó gátja március 10-én délelőtt szakadt át. Akkor 20 ezer tonnányi nehézfémtartalmú ipari üledék került a romániai Vaser-patakon keresztül a Viso folyóba, majd pedig a Tiszába. Reményeink szerint az Európai Unió segítséget nyújt Magyarországnak: anyagi hozzájárulást a károk elhárítására, diplomáciailag pedig segítséget annak érdekében, hogy a környezetvédelmi előírások betartását rá lehessen kényszeríteni Romániára - közölte Áder János, az Országgyűlés elnöke, miután találkozott a NATO- és EU-tagállamok Budapesten akkreditált nagyköveteivel. A házelnök szerint megengedhetetlen, hogy továbbra is olyan veszélyforrások létezzenek a Tisza vízgyűjtő területén, amelyek többszázezer ember életére, egészségére hathatnak ki.
Nem volt gátszakadás március 15-én Románia területén - cáfolták a második szennyező hullámról szóló hírt szomszédaink. Tájékoztatásuk szerint az még a március 10-ei katasztrófa következménye volt. A szakembereknek ugyanis csak március 13-ára sikerült elzárniuk a megrongálódott gátszakaszt, de közben még iszapelfolyást észleltek. Román részről a tározók szigorúbb ellenőrzésére hívták fel a térségben lévő bányavállalatokat, s arra, hogy mindent tegyenek meg az ilyen balesetek megelőzésére. Az ENSZ szakértők és az Európai Unió szakemberei, Szatmárcseke és Tiszacsécse határában vettek mintát a Tiszán vonuló újabb nehézfém-szennyeződésből.
N. E.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 3. szám * 2000. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.