 |
|
A FALUFEJLESZTÉSI TÁRSASÁG III. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE
Föld-házak
A Falufejlesztési Társaság építész tagozata Krizsán András építészmérnök, a tagozat elnökének szervezésében az ökologikus építészetről tartott országos tanácskozást a nagykovácsi Tisza kastélyban, január végén.
Elsősorban nem szakmai konferencia volt az alapvető szándék, hanem olyan vendégeket, érdeklődőket hívtak meg a vándorgyűlésre, akik már évek óta a Falufejlesztési Társaság köréhez tartoznak: így kistelepülések, aprófalvak polgármestereit, az Országos Falugondnoki Hálózat tagjait, főépítészeket, civil szervezetek (faluszépítő egyesület, közösségfejlesztő szakemberek) vezetőit.
A program január 21-én délután kezdődött a "Föld-ház" című építészeti kiállítás ünnepélyes megnyitójával. A tablókon a hagyományos földépítészettől kezdve (vályog, vert fal, döngöltföld fal) napjaink korszerű föld-építészetéig láthattunk példákat. A kiállítást Dr Reischl Gábor DLA építész, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola főigazgatója nyitotta meg:
"A föld-ház vendégül lát, átölel, mint a szerető aszszony, formái lágyak, de mégis van tartása, tudja mit akar, de érzi határait, szeretni lehet, mert szeretetet ad…."
Majd Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Ezt követte Dr. Ángyán József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet és Tájgazdálkodási Intézet igazgatójának "Mezőgazdaság, vidék, környezet" című előadása, aki kiemelte, hogy "a vidék életképes mezőgazdaság nélkül nem töltheti be feladatait, amely a vidéki élet követelményeihez igazodva szerveződik és szoros kapcsolatban van a természettel."
Másnap rövid előadások hangzottak el a legkülönbözőbb öko-építészeti témákban. Mindenekelőtt rövid történelmi áttekintést hallhattunk Buzás Miklós, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum építészének, valamint dr. Istvánfi Gyula, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti Intézete tanárának előadásában. Az előadások talán egyik legszínesebbikét Mezei Sándor építész, a Natur-bau Kft. építési vállalkozója tartotta, aki nemcsak építi, hanem maga is ilyen favázas, vályogfalazatú házban él családjával. A passzív napenergia hasznosítás lehetséges hazai módszereiről és elveiről beszélt dr. Szűcs Miklós, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem előadója. Novák Ágnes, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola tanára előadásában azokról a hazai és külföldi példákról beszélt, amelyekben bontott építőanyagok felhasználásával új épületek születtek. Azt követően pedig Hegedűs Zsolt föld-építész, a Bio-echo Alapítvány vezetője mutatta be munkáit vetített képes előadásában. Simon Marian, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára szintén vetített képeket mutatott be a külföldi öko-falvakról. A szelíd technológia fogalmának és alkalmazásának lehetőségeiről Ertsey Attila, a KÖR Építész Stúdió Kft. építésze tartott beszámolót. Balla Enikő ökológus a gyökérzónás szennyvíztisztítási rendszerek elvét és működését mutatta be.
A vándorgyűlés befejező három előadása a különböző (megújuló és környezetbarát) energiatermelő berendezésekről szólt. Elsőként Franz Krautsack és Sudár Enikő a Zöld-Nap Szövetkezet tagja, aki a napenergia hasznosításának konkrét példáit elemezte, majd Zielinski Balázs gépészmérnök, aki saját gyártású elektromos energiát termelő gázmotoros "mini-erőművét" mutatta be. Még nagyobb léptékben gondolkodva egy olyan jövőkép körvonalai bontakoztak ki Medgyasszay Péter és Ertsey Attila "Autonóm régió" tanulmányában, amely az energiaszolgáltatóktól és egyéb közművektől független önálló területi egység képét vázolta fel.
A Falufejlesztési Társaság tanácskozásán bemutatott konkrét példák igazolták, hogy az ökológikus gondolkodás eredményes alternatívát jelenthet a környezetkárosító túlzott iparosított termeléssel szemben.
Krizsán András építész
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 3. szám * 2000. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.