 |
|
Alkotmánybírósághoz fordult négy önkormányzati szövetség
Kivételezettek
A címzett és céltámogatások áfa-visszaigénylésével kapcsolatos ügyben márciusban az Alkotmánybírósághoz fordult négy országos önkormányzati érdekvédelmi szövetség. A községeket, a kisvárosokat, a falvakat képviselő szervezetek elnökei a TÖOSZ vezetőjével együtt azt kérték a taláros testülettől, hogy mondja ki az egyes önkormányzatokat indokolatlanul hátrányosan megkülönböztető ’97. és ’98. évi zárszámadási törvények alkotmányellenességét, és visszamenő hatállyal semmisítse meg azokat.
A címzett és céltámogatásokról szóló törvény szerint az önkormányzatok beruházásaikhoz állami támogatást igényelhetnek, ha saját forrással is rendelkeznek. A támogatás mértékét a beruházás összköltségének arányában kell megállapítani. A beruházási költség az előzetesen felszámított, le nem vonható áfával növelt összeget jelenti. Ha az önkormányzat az áfa adóalanyiság feltételeinek megfelel, akkor lehetősége van visszaigénylésre, például szennyvízelvezetéshez és -tisztításhoz kapcsolódó beruházásoknál. Míg más esetekben - kollégium, kórház építésénél - erre nincs mód. Az utóbbiaknál tehát logikus, hogy a támogatási arány megállapításánál az áfát, mint költségtényezőt kell figyelembe venni. Így is tett nem egy önkormányzat. De volt olyan eset is, hogy - az érdekszövetségek vezető szerint jogilag nem kifogásolható módon - az önkormányzatok a beruházás konstrukcióját utóbb úgy módosították, hogy lehetőségük legyen áfa-visszaigénylésre. Az ÁSZ azonban azt állapította meg, hogy ilyen esetekben a településeknek az áfa öszszege után figyelembe vett céltámogatási előirányzat összegéről le kell mondania. Az érdekszövetségek vezetői úgy vélik: így sérül a címzett és céltámogatásokról szóló törvény 5. paragrafusa, mely szerint a beruházás befejezéséig a támogatás aránya (vagyis a céltámogatási előirányzat és az elfogadott összköltség aránya) nem változtatható.
Az 1997. december 10-e előtt hatályos törvényi szabályozás alapján az önkormányzatok nem mondtak le a céltámogatási előirányzat vissza nem igényelhető áfára jutó összegéről, a beruházás során a céltámogatást a nettó összeg után igényelték. Ám a terv és a kivitelezés között több év telt el, s az ezalatt bekövetkezett infláció miatt az eredetileg tervezett költségeknél a tényleges ráfordítás lényegesen magasabb volt. A jogszabályok a ’97 végi törvénymódosításig erre az esetre semmiféle rendelkezést nem tartalmaztak. Így visszafizetési kötelezettséget sem állapítottak meg az utóbb visszaigényelhetővé vált áfához tartozó arányos céltámogatási előirányzatot illetően. Az önkormányzatok ezért az eredeti célra és jóhiszeműen használták fel a kérdéses összegeket - tartalmazza az érdekszövetségek vezetőinek Alkotmánybírósághoz benyújtott közös indoklása. A jogbizonytalanság kiküszöbölésére azonban a parlament törvényt módosított, visszafizetésre kötelezve az érintett önkormányzatokat.
A módosítás azonnal hatályba lépett, így azt az előtte indult, vagy akár addigra le is zárult ügyekben is alkalmazni kell. Erre hivatkozva a kormány a ’97. és a ’98. évi költségvetések zárszámadásainál indítványozta az Országgyűlésnek, hogy kötelezze az érintett önkormányzatokat a visszaigényelt áfára jutó címzett, illetve a céltámogatás visszafizetésére. Az érdekszövetségek vezetői szerint ellentétes a jogalkotásról szóló törvénnyel, hogy egy jogszabály a kihirdetését megelőző időre állapítson meg kötelezettséget. Másrészt alkotmányellenesnek is tartják, mert az önkormányzat önálló gazdálkodási jogkörében hozott döntését anélkül bírálja felül, hogy az megszületésének időpontjában törvénysértő lett volna.
Számos országgyűlési képviselő érzékelte a visszás helyzetet és a ’98. évi zárszámadási törvényjavaslat vitájában javasolták, hogy a módosítás hatálya ne terjedjen ki azokra a beruházásokra, amelyeket ’97. december 10-e előtt kezdtek meg. Az erre irányuló módosító indítványokat azonban a parlament nem fogadta el. Más egyéni képviselői indítványokat, amelyek egyes településeket mentesítettek a szabály alól, megszavaztak. A szövetségek szerint ez a fajta pozitív megkülönböztetés ebben az esetben teljesen indokolatlan, ezért sérti az Alkotmányt.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 3. szám * 2000. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.