 |
|
Hogyan születik a RÉGIÓ ?
1990-ben, az önkormányzati törvény megalkotása körüli vitákban már megjelent a megyerendszer lebontásának kritikájaként a "3200 elszigetelt köztársaság" mint érv, amely az önkormányzatok hangsúlyozott autonómiájában a területi tervezés, a térségi együttműködés lehetséges korlátját látta. A közel egy évtizednyi önkormányzati működés gyakorlata után a területi tervezés kihívásai - az EU területfejlesztési politikája miatt is - indokolják, hogy Magyarország leendő régiói a spontán fejlődés eredményeit figyelembe véve, de a folyamatban lévő társadalmi - gazdasági változásokra építő, tudatos tervezés eredményeként jöjjenek létre.
A tervezett régiók egyelőre csupán a törvény által egy területfejlesztési egységbe sorolt települések halmazai. Részben spontán kialakult, részben ezután kiépítendő, ma még hiányzó kapcsolatokkal, összefüggésekkel. Ma még gyakori kérdés, hogy mi indokolja éppen annak a három megyének az egy régióba sorolását. Mennyivel inkább kötődik például Letenye környéke Győr-Moson-Sopron megyéhez, mint Somogyhoz? Ma még szakemberek is nehezen kezelik azt a tudati fékezőerőt, amit a tradicionális megyerendszer értékeinek túlhangsúlyozása jelent. Mindez természetes és érthető. Ugyanakkor az ország fejlődése, az EU-integráció nyújtotta lehetőségek kihasználása, a csatlakozás zökkenőmentessége szempontjából perdöntő, hogy az elkerülhetetlen tudati változásokhoz, a mentális ellenérzések leküzdéséhez mennyi időre lesz szükségünk. Igen, sok tekintetben a csatlakozás sikere azon áll vagy bukik, hogy a politika, a közigazgatás, a területfejlesztésben érintett szakmai közvélemény, de mindenek előtt a lakosság mennyi idő alatt és milyen mélységig lesz képes belátni, hogy a csatlakozó országnak kell alkalmazkodnia az Unióban meglévő struktúrákhoz, intézményrendszerhez, eljárásrendhez. Ebben a belátásban nem érdemes valamiféle "önfeladást" keresni. Ez nem aktuálpolitikai kérdés, egyszerűen csak az előttünk álló időszak egyik kihívása, amelynek megfelelve nemcsak fejlesztési forrásokhoz juthatunk, hanem új területfejleszté-si-, közigazgatási-, politikai berendezkedéshez is. Olyan korszerű rendszerhez, amely nemcsak EU-kompatibilis, nem csak demokratikusabb a jelenleginél, hanem elkerülhetetlen is. Elkerülhetetlen, hiszen a gazdaságban zajló változások már kijelölték azokat a fejlődési irányokat, amelyeket az élet egyéb területei minden bizonnyal követni kényszerülnek. Egy majdani régió településeinek valódi összetartozását, közös fejlődését a térség lakóinak hasonló kultúrája, mentalitása, identitás tudata, életminősége, lehetőségei alapozzák meg. Más megközelítésben a régióvá fejlődés a társadalmi kapcsolatokon túl gazdasági, ipari, kereskedelmi, szolgáltatási, intézményi együttműködéseket, minél több, minél átfogóbb vertikális és horizontális kapcsolódást feltételez. Ezek kialakulásának alapvető infrastrukturális feltételei vannak, de talán még ennél is fontosabb a lakosság, a gazdaság és a helyi politika döntéshozóinak aktivitása.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 3. szám * 2000. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.