 |
|
NYUGAT- DUNÁNTÚL
SIKEREK ÉS GONDOKRRÉGIÓJA
A Nyugat-Dunántúli régió területe 11182 négyzetkilométer, népessége közel egymilliós. 646 települése közül mindössze 22 város, közöttük 5 megyei jogú. Legfőbb jellemzője az apró, már-már törpefalvas település- szerkezet. A területfejlesztés számára a legnagyobb kihívást a települések lakosságának öregedése, az apró falvak elnéptelenedése jelenti.A '90-es években kialakult országos fejlesztési politika gyakorlata alapján ma elfogadott nézet, hogy az ország nyugati és keleti térségei között jelentős általános fejlettségbeli különbség figyelhető meg a nyugat-magyarországi térség javára. Mielőtt ez a sommás megállapítás valóban evidenciává válna, említsünk meg néhány talán figyelemre méltó tényt: Győr és a Balaton nyugati partja között mindezidáig nem épült fel az a nagyfeszültségű 400 kV-os) elektromos hálózat, amely valamennyi korábbi fejlesztési tervben szerepelt. A Budapest - Győr - Hegyeshalom vasútvonalon kívül nincs a régióban villamosított vasútvonal. Vas megye 216 települése közül eddig 122 kapcsolódott 1998) a gázhálózatra. Nem megoldott az észak-dunántúli és a nyugati határvidék gázhálózatának összekapcsolása. A térség jelenlegi közúthálózatának színvonala egyrészt a régióvá válás legfőbb akadálya, másrészt az eddigi élénk befektetési kedv további fennmaradását veszélyeztető tényező. Nincs a régióban ÁuniverzitasÁ jellegű egyetem. A kutatás-fejlesztési kapacitás jóval az országos átlag alatt van. Az egyenlőtlen fejlődés fejlesztés) eredményeképp viszonylag fejlett települések, kistérségek közelében is olyan depressziós területek alakultak ki, amelyek hosszú ideje ugyanúgy képtelenek kitörni helyzetükből, mint más hasonló helyzetű kistérségek az ország más területein.Mindezek mellett természetesen igazak a statisztikai adatok az egy főre jutó GDP-ről, a sikeres feldolgozóipari beruházásokról, a jelentősen lecsökkent munkanélküliségről. Természetesen az ország valamennyi leendő régiója hasonló ellentmondásokkal teli képet festhetne magáról. Sőt, ezt teszi, hiszen az eddig kialakult rendben ez áll érdekében. A régiók még meg sem születtek, de máris élet-halál harcukat vívják - főképp egymás ellen. Ebben a küzdelemben minden szereplő azt igyekszik igazolni, hogy őt a múltban hátrányos megkülönböztetések érték. Mindenütt hiányzik valami, ami másutt már jóideje megvan. Az érdekérvényesítés tehát abszolút tekintélyelven, a politikai lobbi eszközeivel zajlik. Ez pedig igazságtalan és célszerűtlen. A mai területfejlesztési modell hierarchikus felépítése nem teszi lehetővé, hogy elfogulatlanul maguk a projektek, programok versengjenek egymással a forrásokért. Ma a lobbi, a politikai befolyás messze megelőzi a területfejlesztés szakmai szempontjait. Ezen a helyzeten csak az önálló, választott politikai testület által irányított régió képes változtatni.W. A.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 3. szám * 2000. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.