 |
|
A MAGÁNTULAJDON VÉDELMÉBEN
Önkényesek
Jogállamban a tulajdon biztonságához fűződő érdeknek erősebbnek kell lennie, mint hogy az állam tolerálja az önkényes lakásfoglalókkal szemben igen lassan születő bírói ítéleteket - indokolta saját törvényjavaslatát Juharos Róbert. A fideszes országgyűlési képviselő a lakásfoglalóknak, a lakásmaffiának kiszolgáltatott, póruljárt tulajdonosok és az önkormányzatok megsegítése érdekében benyújtott javaslatát március végén tárgyalta a parlament, amelyet a kormány is támogatott.
A fővárosban és a nagyvárosokban több száz olyan lakás van, amelynek jogos tulajdonosa évekig nem tudja birtokba venni ingatlanát az egyre szervezettebb önkényes lakásfoglalók és a lakásmaffia miatt. A bíróságok csigalassúsággal hozzák meg határozataikat, akaratlanul is hozzájárulva a helyzet súlyosbodásához. Juharos Róbert, fideszes képviselő szerint a tarthatatlan állapotnak véget kell vetni, hiszen a jogállamiság nem tud ott érvényesülni, ahol a tulajdon biztonsága nem érvényesül. Véleménye szerint nem jelentene megoldást, ha rövidebb határidőhöz kötnék a bírósági szakaszt, hiszen számos alkalommal bebizonyosodott, hogy a bíróságok más jogszabályi határidőket sem képesek betartani. Gondot jelent az is, hogy hiába főként az önkormányzatoknak okoznak nagyobb kárt az önkényes lakásfoglalók, a szabályozásnál nem lehet különbséget tenni köz- és magántulajdon között. Becslések szerint az önkormányzatok által valamilyen oknál fogva üresen hagyott lakásállománynak több mint a felét önkényesek lakják. Egy-egy önkormányzat évente több száz milliót költ üres lakásainak őriztetésére, nem beszélve a ki nem fizetett rezsiköltségekről. Nem véletlen tehát, hogy Juharos Róbert javaslatát 40 vidéki önkormányzat és 8 budapesti kerület támogatja.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy ha meg is születik egy bírói határozat a kiköltöztetésről, az önkényesek egymás között lakást cserélnek, így elölről indul a hosszú procedúra, ami akár tíz évig is elhúzható.
A CSAPDÁK
A feszítő gondot azért kell nagyon gyorsan megoldani, mert március 1-jén életbe lépett az új szabálysértési kódex, amely az önkényes lakásfoglalást a társadalomra nézve veszélyes cselekménynek minősíti és elzárással vagy 150 ezer forint bírsággal bünteti. De, ha ezt nem hajtják végre, e területen sem lesz jogbiztonság. A képviselő szerint a kormánynak ezért foglakoznia kell a hajléktalanná válás problémájával, de a szociálpolitka felől közelítve. Álszentség lenne, ha az önkényeseket méltányossági alapon hagynák beköltözni üresen álló lakásokba - jelentette ki.
Voltak, akik azt javasolták, hogy az önkormányzatok, illetve a tulajdonosok a jegyzők hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárási szabályokat alkalmazzák a gyorsabb kiüríttetés érdekében. Csakhogy, a legtöbb elfoglalt lakásnál épp az a gond, hogy van tulajdonosa, de az ingatlan nincs birtokba véve. Így ez a gyorsabb eljárás nem alkalmazható.
A képviselő mégis azt indítványozta, hogy az elfoglalt lakásokat közigazgatási eljárásban ürítsék ki. Azaz: ahol szabálysértést állapítanak meg, ott foganatosítsák az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését. Csakhogy ez az eljárás is bírói útra terelhető, s nincs biztosíték arra, hogy az nem húzódik évekig. Új elem tehát, hogy a jegyző a szabálysértés megállapítása esetén 3 napon belül kiköltözésre kötelezhetné az önkényes lakásfoglalót.
AZ AGGODALMAK
A törvényjavaslattal kapcsolatban mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról aggályokat fogalmaztak meg. A szabademokraták vezérszónoka, Dornbach Alajos úgy vélekedett, hogy a cél tiszteletre méltó. Ám pártja az eszközt nem tartja megfelelőnek, mert az nem harmonizál a jogrendszer egészével. A jogállamisággal összeegyeztethetetlen, hogy a bíróság hatáskörével párhuzamosan ugyanazon jogviták rendezésére egymással konkurálóan államigazgatási hatáskört is biztosítsunk - szögezte le. Gyengéd próbálkozásnak nevezte, hogy az előterjesztő az eljárás lefolytatását a jegyzőnek csak akkor engedné, ha nincs folyamatban bírósági eljárás. Úgy vélte: jobb volt a korábbi gyakorlat, amikor a jog különbséget tett jóhiszemű és rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó között. Így más-más eljárások érvényesülhettek.
Iványi Gábor (SZDSZ) az indítvány visszavonását kérte az előterjesztőtől. Nincs másról szó, mint az életre kárhoztatott emberek valahol lakni akarnak - mondta. Indítványozta, hogy a civil szervezetekkel és az érintettekkel újra egyeztessenek a kérdésről. Úgy vélte, a lakásmaffia is azért erősödött meg ennyire, mert Magyarországon nincs elég szociális lakás és nem is építenek újakat. A probléma megoldását a szociálpolitika felől kell megközelíteni - szögezte le. Javasolta azt is, hogy az üres lakások hasznosításával társadalmi munkában dolgozó szövetkezetek foglalkozzanak, ahogy tudomása szerint a világ más tájain ezt megoldják. A jogállamot és a szolidáris államot nem szabad szembefordítani egymással - mondta. Juharos erre úgy reagált: ez már rég megtörtént, s ő épp ezt szeretné megoldani.
Németh Era
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 4. szám * 2000. április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.