Jelen cikkünkben az utolsó pontban megfogalmazott jogterülettel foglalkozunk.

A Római Szerződés 92. cikkelye értelmében egy támogatás akkor minősül állami támogatásnak, ha megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

- állami forrásból kell származnia (ide tartoznak az önkormányzati források is),

- előnyt jelent az érintett (kedvezményezett) vállalat, vállalkozás részére,

- bizonyos vállalatot vagy szektort előnyben részesít,

- versenytorzító hatású,

- befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

A 92. cikkelyben az állami támogatást megtiltó rendelkezés mellett találhatók olyan esetek, amikor a támogatás nyújtása megengedhető (vagy automatikusan a 92. (2) cikkely, vagy a Bizottság döntése által 92. (3) cikkely).

AUTOMATIKUS MENTESÍTÉSEK

a) "Szociális jellegű támogatások, amelyeket egyéni felhasználóknak nyújtanak akkor, ha azokat nem az áru eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel nyújtják."

b) "A természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott segélyek."

c) "A Német Szövetségi Köztársaság azon területeinek gazdasága számára nyújtott támogatások, amely területeket Németország megosztása hátrányosan érint, ha a támogatások a megosztás által okozott gazdasági hátrányok kiegyenlítéséhez szükségesek."

A bizottság hatáskörébe tartozó

döntések

Azért, hogy az általa követett gyakorlat átláthatóbb legyen, az évek folyamán a Bizottság számos körlevélben, közleményben nyilvánosságra hozta a döntési kritériumait.

a) "A szokatlanul alacsony életszínvonalú vagy jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő területek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatások."

A Bizottság szerint azok a területek tartoznak ide, ahol az utolsó három évben az egy főre jutó bruttó hazai termék nem haladja meg a közösségi átlag 75 százalékát. Ilyen területnek minősül például Görögország, Portugália és Írország egész területe, valamint Olaszország és Spanyolország déli körzetei. Az Európai Megállapodás szerint e kategóriába tartozik Magyarország is.

b) "A közös európai érdekű tervek előmozdítására vagy egy tagállam gazdasági életében jelentős zavarok kiküszöbölésére nyújtott támogatások,

c) "Meghatározott gazdasági ágazatok vagy gazdasági területek fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatások, ha azok nem gyakorolnak kedvezőtlen hatást a kereskedelmi feltételekre oly mértékben, hogy az a közös érdekekkel ellentétes legyen (...)."

A c) pontnál - az a) pontban foglalt kivételekhez hasonlóan - a Bizottság megállapított bizonyos kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egy térség úgynevezett "fejlődési késésben" lévő területnek minősül. Eszerint, az egy főre eső GDP-nek a nemzeti szintnél 10 százalékkal alacsonyabbnak, míg a munkanélküliségi rátának a közösségi szintnél 15 százalékkal magasabbnak kell lennie. A nemzeti összehasonlítás figyelembevétele azért fontos, mert e nélkül a leggazdagabb tagállamok bizonyos térségei, melyek az adott tagállamban nyilvánvalóan fáziskésésben vannak, nem részesülhetnének a felzárkózásukat segítő támogatásokban.

d) "A kultúra és a nemzeti örökség megőrzésének előmozdítására nyújtott támogatások, ha azok a kereskedelmi és versenyfeltételeket nem változtatják meg oly módon, hogy az a közös érdekekkel ellentétben áll."

e) "Más támogatások, melyeket a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel hozott határozatában megjelöl."

A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az állami támogatások alakulását a tagállamokban, részben a tagállamok kötelező bejelentései alapján, részben más forrásokból.

Mikor kell a közösségi

jogszabályokhoz igazodnunk?

Az Európai Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályai hazai alkalmazásnak feltételeiről a 2115/1999. (V.26.) kormányhatározat rendelkezik. A kormányrendelet értelmében a közösségi jogi szabályok átvételét fokozatosan, több szempontnak alávetetten kell megvalósítani.

Az állami támogatásra vonatkozó szabályozás átvételét a Strukturális Alapokra vonatkozó közösségi jogi szabályozással párhuzamosan kell végezni.

Mind a társulási megállapodásból, mind a csatlakozási felkészülésből fakadó követelmény, hogy a támogatások anyagi-jogi szabályai az EK versenyjogi szabályaiban foglalt kritériumokkal összevethetők legyenek. A Strukturális Alapokra valamint a Kohéziós Alapra való felkészülést célul kitűző, az egész támogatási rendszerünk átalakítására vonatkozó munkálatok már folyamatban vannak. E munkával párhuzamosan vizsgálni kell azt is, hogy Római Szerződés korábban hivatkozott szakaszában foglalt állami támogatásokra vonatkozó szabályok is érvényesülnek-e a támogatások odaítélésénél.

A versenyszabályok által érintett programok (támogatások) besorolhatósága akkor tekinthető egyértelműnek, ha valamennyi, a programból odaítélt támogatás meghatározott kategóriákba tartozik. A kategóriába sorolhatóságon felül, legalább nagyjából, követniük kell az adott kategóriára vonatkozó EK szabályokba foglalt támogatási célokat. Ugyanis a célmegjelölés alapján lehet kiválasztani azokat az EU kritériumokat, amelyek alapján az értékelés elvégezhető. A legfőbb állami támogatási kategóriák a következők:

1. kutatási, fejlesztési célra,

2. környezetvédelmi célra,

3. kis- és középvállalatoknak nyújtott,

4. a foglalkoztatás elősegítésére nyújtott támogatások;

Az EK szabályok a támogatható célok között általában nem ismerik el önálló célként a beruházás-ösztönzést. Az EU-ban beruházási támogatásban az elmaradt térségekben beruházó vállalkozások részesülhetnek a célból, hogy a közösségi vagy nemzeti fejlettségi szinthez a régió felzárkózását elősegítsék. Tehát a magyar fogalmak szerinti beruházás-ösztönzési támogatás a közösségi fogalmak szerint regionális (területfejlesztési) támogatásnak minősül. A regionális támogatás nyújtásának feltétele, hogy az adott ország egy olyan regionális beosztással (térképpel) rendelkezzen, ahol a kevésbé fejlett régióban a beruházó vállalatok több támogatást kaphatnak, mint a fejlettebbek. Az EU elvárása, hogy még a csatlakozást megelőzően meg kell határozni az egyes tervezési-statisztikai régiókban adható támogatások felső határát, és biztosítani kell, hogy ezen támogatások odaítélést előzetesen (ex ante) ellenőrizni lehessen.

A 2115/1999-es kormányhatározat szerint:

Ki kell alakítani az EK regionális állami támogatási szabályainak alkalmazhatósága érdekében a tervezési-statisztikai régiókkal azonos földrajzi egységekre épített regionális támogatási térképet, és az Európai Bizottsággal közösen meg kell határozni a régiókban beruházó vállalatoknak nyújtható támogatás felső határát a beruházás összegéhez képest, a területfejlesztési törvényben adott felhatalmazás alapján.

- acélipar,

- szénbányászat,

- közlekedés,

- gépjárműipar,

- hajóépítés,

- műszálipar.

Az Európai Unióban a gazdaság bizonyos területei az állami támogatás szempontjából különös elbánásban részesülnek. Ezek az iparágak az Európai Közösségben általában kapacitásfelesleggel, túltermeléssel küszködnek, a szektorokban tevékenykedő vállalatok támogatása különösen torzítja a versenyt. Ezért ezeken a területeken (pl. acélipar, szénbányászat, szállítás, gépjárműipar, hajó építőipar, szintetikus szál ipar) az Európai Közösség az átlagosnál szigorúbb szabályokat határozott meg.

A jövőben ezen "érzékeny szektorokra" vonatkozó közösségi jogi szabályokra is figyelemmel kell lennünk az állami támogatási rendszerünk EU-konformmá tétele során. Vannak esetek, amikor elég a szabályok tekintetében elkülöníteni a versenyszabályok által érintett támogatási eseteket, tehát a jelenlegi programot ketté kell választani a kedvezményezettek szerint. Ahol a versenyszabályok által érintett programok különválasztása nem célszerű vagy nem megvalósítható, ott a pályázati kiírások megfelelő differenciálásával kell megkönnyíteni a megfelelő kategóriába való besorolhatóságot és a versenyszabályokkal való összhang megítélhetőségét.

A támogatások halmozódásának

elkerülhetősége

A jövőben meg kell oldanunk a támogatás-halmozás ellenőrzését annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a támogatások maximálisan lehetséges mértékeinek túllépése azokban az esetekben, amikor egy vállalat ugyanahhoz a projekthez több forrásból jut támogatáshoz.

Amennyiben a vállalat társasági adókedvezményre is jogosult, a támogatások nyilvántartott összegéhez hozzá kell adni ezen adókedvezmény összegét is. Olyan rendszert kell tehát a jövőben kimunkálnunk, amely lehetővé teszi, hogy a pályázati úton elnyert támogatások és az adókedvezmények együttes összege a maximális küszöbérték alatt maradjon.

A EK-ban állami támogatásnak számítanak az önkormányzatok által a vállalkozásoknak juttatott előnyök is (pl. adókedvezmény, földjuttatás, kedvezményes kamatú hitel). A támogatáshalmozódás ellenőrzésének terén további feladatot jelent az ellenőrzési rendszer kiterjesztése a helyi önkormányzatokra is.

Önkormányzati kapcsolódások

Az Európai Közösség állami támogatásokra vonatkozó szabályainak hazai alkalmazási feltételeiről szóló 2115/1999. (V.26.) kormányhatározat szerint:

"Javaslatot kell tenni az önkormányzatok által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatszolgáltatásra, amelynek eredményeként az adókedvezmények összege a beruházás összegéhez igazodik. Az adatszolgáltatási kötelezettség keretében kapott adatok feldolgozása szerint kell meghatározni az önkormányzatok által nyújtott támogatásoknak a közösségi jogszabályokkal való összhangja megteremtésének érdekében tehető lépéseket.

A helyi önkormányzatoknak is figyelemmel kell lenniük ezen szabályokkal való harmonizációs folyamatra, hiszen a kormányhatározat 2001. június 30-ai határidőt jelölt meg ezen feladat megvalósítására.

Ha az önkormányzat olyan támogatásokhoz folyamodna, ami közösségi szabályozásban tiltott és a kedvezményezett vállalkozás konkurenciája bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, nemcsak a támogatásokat kell visszafizetni, hanem kemény büntetéseket is kiszabhat a Bizottság. Ezt azonban el lehet kerülni, mivel a közösségi joganyagban, illetve a csatlakozás időpontjára a magyar jogszabályokban is pontos és részletes szabályozást találunk arra, hogy mikor, kinek és mekkora támogatást lehet majd adni.

Dr. Orova Márta

BM EU Integrációs Iroda

---

Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 4. szám * 2000. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.