Főépítészek az Önkormányzatokban

Építészeti arculatvizsgálat

A IV. Országos Főépítészi Konferencián Dr. Istvánfi Gyula, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a "Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvainak táji, építészeti arculatvizsgálata" című, 1992-94 között készített munkájáról számolt be. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és főépítésze megbízásából készült átfogó faluvizsgálat a megye 330 településére terjedt ki, kivéve 15 várost és a hozzájuk csatolt 33 falut.

Az előadó a vizsgálat célját az alábbiakban összegezte: előfordul, hogy a nem csupán szerkezeti sajátosságaikkal, hanem társadalmi problémáikkal, eltérő fejlődési adottságokkal rendelkező falvak, a magasabb szintű közigazgatás, az önkormányzatok, a tulajdonosok, a lakók legtöbbször nincsenek tisztában a környezeti építészeti örökségük értékeivel, azok jellegével. Hiányzik az ismeret, a felismerés, az értékminőség megfogalmazása. Ennek a vizsgálatnak éppen az volt a célkitűzése, hogy a megye falvainak társadalmi, táji, történeti, településszerkezeti és építészeti állapotát - arculatvizsgálatát - megfelelő szakintézmény készítse el. Az így elkészített munka a rendeletalkotás, a társadalmi felismerés számára egyaránt használható legyen, és rendelkezésre álljon.

A vizsgálat módszerének főbb jellemzői:

  • a vizsgálat a politikai és gazdasági rendszerváltozás idején készült,

  • e század végén jelentek meg a településtudományban a komplex vizsgálatok, a település, mint történetileg változó, táji, társadalmi szerkezet bemutatása és annak településértékei (építészeti értékvizsgálat, karakter vizsgálat, stb.),

  • a fenti vizsgálatok nem nagyvárosokra, hanem független önkormányzatokkal rendelkező és Magyarország legtöbb faluját magába foglaló megye falvaira készültek,

  • a vizsgálat végeredménye nem lehet "kötelező", hanem ajánlás jellegű, hiszen sok érzéketlen szabályozás készült régebben.

  • a vizsgálat nem egyedi építészeti, műemléki vonatkozású, hanem tágabban értelmezi a közösség, a táj és a település fogalmait.

    Az elkészült 2300 vizsgálati lap jó áttekintést ad a falvakról, az alábbiak szerint:

  • történeti lap térképekkel (1783, 1852, 1874, 1988) és leírással, statisztikai adatokkal, műemlékjegyzékkel;

  • a falu mai, átfogó szöveges ismertetése;

  • a falu, mint település bemutatása típus, jelleg, telekformák, jelleghordo-
    zók, funkciók-épületek-utak-beépítések összefüggése, utcaképi jellegzetességek szerint;

  • a falu statisztikai adatai (lakosok száma, épületek száma, életkori megoszlás, munkanélküliség, közművesítés, közintézmények, üzletek) és mit tartanak a falu/község említésre méltó értékének;

  • a falu tájképi megjelenése;

  • falutérkép (a fotók készítési helyének bejelölésével);

  • fotók a táj és település összefüggéseinek bemutatására.

    Az adatok ütemenként és településenként kerültek dokumentálásra.

    Végezetül beszámolt arról, hogy sajnos a települések kevésbé használják az elkészült vizsgálati anyagokat, pedig az elkövetkezendő évek település (kistérség) vidékfejlesztési pályázataihoz és akcióihoz is jó kiindulási alapot jelenthetne, így például a SAPARD programhoz.

    Az elvégzendő feladatok rendszerére táblázatos feldolgozásban - a falu örökségét, hagyományát, a kezelendő veszélyeket, a falumegújítás feladatait tekintve - tett ajánlást a helyi közösségek felelősségérzésére és aktivitására építve. Az agrártudományok, valamint a falutudományok szerepét a kezdeményezések és a támogatások elnyeréséhez tartja nélkülözhetetlennek.

    A fentiekre is tekintettel kérte a főépítészeket, hogy segítsék a településeket e munkában, vagyis saját arculatuk meghatározásában és annak megőrzésében, megújításában.

    -pap-

    Önkorkép
    Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 4. szám * 2000. április
    Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.