 |
|
Nő a megújuló energiaforrások felhasználása
Ár-mankó
A készülő energiatörvény, legalább a deklaráció szintjén, figyelmet kíván szentelni a megújuló energiaforrásoknak. A nap- és a szélenergia, a biomassza, a geotermikus és a vízenergia felhasználásának előmozdítására állami támogatást szorgalmaz. Az önkormányzatoknak ma már megvan a lehetőségük arra, hogy településüket megbízhatóan és gazdaságosan lássák el tiszta, környezetbarát energiával. A megújuló energiaforrások előnye, hogy nem kell külföldről, országos hálózatra kapcsolódva beszerezni, hanem helyben is megtalálhatók és folyamatosan újraképződnek. Tehát, szinte kimeríthetetlenek.
Hazánk energiahordozókban szegény ország, energiaszerkezete mégis olyan, hogy zömmel importra szorul. Azt követően, hogy leállt az uránbányászat, a Paksi Atomerőmű üzemelése teljes mértékben importfüggővé vált. Nem jobb a helyzetünk a fosszilis üzemanyagok terén sem. Ha a hazai igényeket teljes mértékben saját forrásból kívánnánk kielégíteni, akkor földgáz készletünk kilenc, kőolaj készleteink három év alatt kimerülnének. Kiszolgáltatott helyzetünkön az Unióhoz való csatlakozásunk sem változtat, Magyarország hatvan-hetven százalékban továbbra is importra szorul, és ez alapvetően befolyásolja az energiaárakat. A piac liberalizálása után a nagyfogyasztók viszonylag kedvezőbb helyzetbe kerülnek, míg a kisebb önkormányzatok nem kerülhetik el az áremelkedést. Nem mindegy tehát, hogy honnan, milyen forrásból, s főként mennyiért szerzik be a lakosság ellátásához szükséges energiát.
A megújuló energiaforrások térhódítása világtendencia. Magyarországon jelenleg 3 százalék körül mozog a felhasználásuk részaránya. Az energiapolitikai elképzelések szerint ennek 5-6 százalékra kell módosulnia. Ezt környezetvédelmi szempontok is indokolják.
Szűkös anyagi lehetőségeik mellett az önkormányzatoknak többféle módszerük lehet a megújuló energiaforrások hasznosítására. Például, szennyvízrendszerük kialakítható úgy, hogy a keletkező szennyvíziszapból biológiai kezeléssel biogázt fejlesszenek. A szennyvizek megtisztítására a növények tápanyag felvételét kihasználó eljárás jó módszer. A településeken összegyűjtött kommunális hulladék is felhasználható energiatermelésre akár égetőben, vagy szakszerű lerakással a keletkező biogáz hasznosításával. A csökkenő környezetszennyezés is települési érdek.
Az önkormányzatok egyik legfontosabb energiaforrása a mezőgazdasági melléktermék lehet. Becslések szerint csak szalmából évente mintegy nyolcezer tonna, 138.4 Petajoule fűtőérték keletkezik. Kukoricaszárból 10.800 tonna (189 PJ) és sorolhatnánk még a kukoricacsutkát, a napraforgószárat, -tányért, -héjat, a gyümölcsnyesedéket és a szőlővenyigét. A biomassza használhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hazánkban jelenleg 70 fűtőmű üzemel ezzel az anyaggal.
A jövőben nő a nap- és a szélenergia felhasználása. Ami a napenergiát illeti, kedvező helyzetben vagyunk, ám ezt kevéssé hasznosítjuk. A közintézményeink épületterveibe a napenergiát hasznosító módszereket is be kellene venni. Az erre fordítandó költségek hamar megtérülnek a megtakarított villamosenergia árában.
(s. m.)
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 5. szám * 2000. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.