Az EU-alapkövetelményekről

Projekt-tervezés helyi szinten

"Tervezés az EU-ban" című korábbi cikkünkben beszámoltunk az EU-ban alkalmazott tervezési folyamatról, a legfontosabb alapdokumentumok tartalmi követelményeiről. Kiderült: ahhoz, hogy uniós forrásokból támogatásokhoz juthassunk, elő kell készítenünk a Nemzeti Fejlesztési Tervet, s a régióknak is megfelelő dokumentumokkal kell rendelkezniük, hogy azok részét képezzék a magasabb szintű terveknek. De valamennyi szinten - megye, kistérség, település - ugyanez a helyzet; kiforrott tervvel, jövőképpel kell rendelkezni ahhoz, hogy támogatáshoz juthassanak az érintettek…

A kiinduló pont a településfejlesztési koncepció. Az a település (és a felette levő szintek ugyanúgy), amely nem fogalmazza meg és fogadja el körültekintő tervezés és egyeztetés nyomán a célkitűzéseit, nem számíthat a fejlesztési programokban való érintettségre, vagy nem úgy, ahogy azt elképzelték.

A helyi önkormányzatok nemcsak a tervezés, hanem az EU által jóváhagyott Közösségi Támogatási Kerettervben rögzített támogatási célok megvalósítására és a jóváhagyott támogatási összegek felhasználására létrehozott operatív programok (tartalmi követelményeik megtalálhatók a hivatkozott cikkben) végrehajtásába is bekapcsolódnak. Az egyes tagállamokban az önkormányzatok a településfejlesztési koncepcióikban megfogalmazott célkitűzések megvalósítására projekteket készítenek. Meg kell különböztetni azonban azon projekteket, amelyek uniós forrásból társ-finanszírozhatók azoktól a fejlesztésektől, melyeket az EU nem támogat.

Az uniós forrásokból társ-finanszírozható projektek tartalmi elemeire minden tagállam speciális követelményeket határoz meg. A tagállamoknak azonban figyelembe kell venniük a belső jogszabálynak minősülő, a Tanács 1999. június 21-ei 1260/1999. a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezéséről szóló alapkövetelményeket.

Cikkünk a holland Groningen provincia által alkalmazott "sémát" mutatja be, melyből kiderül, hogy milyen alapvető szempontok érvényesülnek a projekt tervezésénél.

Példa projekt-tervezési formára

A projekt regisztrációs száma:

A projekt neve:

Tartalma:

A projektet pályázó:

A projektet végrehajtó:

A projektben partnerként résztvevők:

A projekt mely térséget, településközösséget, vagy települést érinti:

2.1. A projekt részletes leírása:

2.2.A projekt kifejlesztésének indoka, háttere:

3.1. A költségek összetétele:

3.2. A finanszírozási struktúra:

(összeg) (százalék)

EU források:

........... Alap

........... Alap

Központi kormányzat:

a).......Minisztérium.......Alapja

b).......Minisztérium.......Alapja

Regionális szervezetek:

a).......Regionális Tanács.......Alapja

Helyi önkormányzatok:

a).......Önkormányzata

b).......Önkormányzata

Magánszféra:

a).......Alapítvány

b).......Cég

c).......Civil Szervezet

Összes költség:

4.

4.1. A célok mennyiségi jellemzői:

4.2. A célok minőségi jellemzői:

Fizikai mutatók (mérhetőség) (1):

Fizikai mutatók (mérhetőség) (2):

A hatékonyság mérhetősége:

Közvetlen hosszú távú foglalkoztatás (fő/év):

Közvetlen átmeneti foglalkoztatás (rész, illetve teljes foglalkoztatás):

Más mérhetőségi indikátorok/mu-
tatók:

5.

5.1. Kezdési időpont:

5.2. Befejezési időpont:

5.3. A középtávú eredmények várható ideje:

6.

A projekt specifikus célcsoportja:

Az szektor, amelyet a projekt megcéloz:

(pl. a közlekedési ágazatban legalább 10, legfeljebb 100 új munkaerő alkalmazását biztosítják)

Annak a helyi önkormányzatnak a címe, ahol a projekt konkrétan megvalósul:

7.

A projekt más fejlesztésekkel való kapcsolata:

A projekt viszonya a település vagy a térség fejlesztési koncepciójához:

A projekt más projektekkel való kapcsolata a programon (az adott régióra vonatkozó operatív program) belül:

A projekt más fejlesztésekkel való kapcsolata a régión (az adott régióra vonatkozó operatív program) belül:

8.

A program célkitűzéseivel való összhang biztosításának garanciái:

A projekt az adott térség gazdasági szerkezetének átalakításához való hozzájárulása:

A projekt hatása a régióban lévő "verseny-hatalmak" alakulására:

10.

Innovativitás a tartalomban:

Innovativitás az eljárási rendszerben:

Részletezés:

11.1.

A projekt tükrözi-e a valóságos igényeket?

igen/ részben/ nem Magyarázat:

11.2.

Van-e a projektnek "többletértéke" a már működő, létező hasonló projektekhez viszonyítva?

sok/ kevés/ nem Magyarázat:

11.3.

Kapcsolódik-e a projekt más korábbi kezdeményezéshez, amelyet a régióra meghatározott operatív programra jóváhagyott keretből finanszíroztak?

igen/nem Magyarázat:

12.

A környezetvédelmi hatások részletes ismertetése:

13.

Nem/igen Magyarázat:

A nagyobb programra szánt beruházás:

Ebből a projektre szánt beruházás:

A projekt költségei:

Van-e egyéb olyan uniós, nemzetközi vagy egyéb hazai támogatás, amelyből ezen nagyobb programra támogatás igényelhető: igen/nemRészletezés:

Kapott-e támogatást ezen alapból a program: igen/nemRészletezés:

Maximális EU-támogatási százalék e típusú projektre:

Igényelt EU-hozzájárulás a projektre százalékos arányban:

14.

A versenyszférát érinti-e a projekt?

Igen/nem

Ha igen, ez azok között a keretek között van-e, amelyet az Európai Bizottság illetékes főigazgatósága és az adott tagállam közösen meghatározott az adott régió számára.

Igen/nem

15.

Igen/Nem

Ha igen, melyik jogszabály alapján szükséges:

Rendelkezésre állnak-e az engedélyek:

Igen/nem (csatolni szükséges)

Megkövetel-e a projekt az EU-követelmények szerinti környezetvédelmi hatás-elemzést?

Igen/nem

Ha igen, ezen dokumentumok rendelkezésre állnak-e?

Igen/nem (csatolni szükséges)

16.

Igen/nem

Mely jogszabály alapján:

Rendelkezésre állnak-e a szükséges engedélyek:

Igen/nem (csatolni szükséges)

17.

Az árukra / szolgáltatásokra / vagy a munkaerőre vonatkozó szabályok?

Mire kell tehát

figyelni?

A szereplői kör részvétele a tervezés meghatározó elemének tekinthető. Már a projekt kezdetén szükséges kidolgozni azt a keretet, amivel biztosítható a partnerek közötti folyamatos tájékoztatás. Ezek lehetnek különböző munkacsoportok, (pl. rendszeres összejövetelek meghatározott szereplőkkel), időszakos tájékoztatók az önkormányzati testületek számára. A lényeg az, hogy a tervezés kezdetén határozzuk meg a folyamatosan kapcsolatot tartó személyek körét, azok részvételének formáját, ahogy a véleményeket kikérik.

Rövid helyzetelemzés, ennek alapján történik a pályázatot benyújtó településre vagy térségre vonatkozó alapértékek meghatározása a helyi szereplők bevonásával, majd a fejlesztés irányának rögzítése, a projekt célkitűzéseinek meghatározása. Ebben a szakaszban a helyi szereplők aktív részvételével meghatározásra kerülnek azok az elemek, irányok, amelyek a pályázó jövőjét szélesebben vázolják.

Alapos elemzések szükségesek, keresni kell a település vagy térség történeti sajátosságait, azokat az adottságokat, amelyek egyediek. A partnerek ezekhez a feltárásokhoz számos információt kínálhatnak, azonban külső szakértői értékelésre is szükség lehet, hiszen az egyediséget, a sajátosságokat regionális, országos, nemzetközi összefüggések alapján is át kell tekinteni, értékelni.

A fejlesztés célkitűzéseinek illeszkedniük kell az EU által támogatható célokhoz. Lényeges elvárás, hogy jól és pontosan értelmezhetőek legyenek, azokat minél szélesebb körben fogadják el, s természetesen egy határozott fejlesztési alapstratégiát tükrözzenek. A fogalmazás legyen egyszerű és közérthető.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) az alábbi fejlesztéseket támogatja:

(a) olyan infrastrukturális beruházás, amely a célkitűzés által lefedett régiókban segíti növelni a gazdasági potenciált, fejlődést, strukturális kiigazítást és fenntartható munkahelyeknek azokban a régiókban történő létrehozását vagy fenntartását,

(b) a termelő környezetet, különösen a cégek, ezen belül is a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének és fenntartható beruházásaik növelését,

(c) azt a kutatás- és technológiafejlesztést, amelynek a regionális fejlődéshez hozzájáruló új technológiák és újítások bevezetésének támogatása, valamint a kutatás- és technológiafejlesztési kapacitás erősítése a célja,

(d) az információs társadalom fejlesztését;

(e) a turizmus fejlesztését és a kulturális beruházásokat, beleértve a kulturális és nemzeti örökség védelmét, feltéve, ha azok fenntartható munkahelyeket hoznak létre,

(f) a környezetvédelmet és fejlesztést, figyelembe véve elsősorban az elővigyázatosság elveit és a gazdasági fejlődést, a tiszta és hatékony energiafelhasználást, illetve a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató megelőző akciókat,

(g) a foglalkoztatás területén a nők és férfiak esélyegyenlőségét, elsősorban a cégek alapítása folyamán és az infrastruktúra vagy a szolgáltatások kialakítása során, amely lehetővé teszi a családi és a munkahelyi élet összeegyeztetését.

Az Európai Szociális Alap támogatja és kiegészíti a tagállamoknak tevékenységeit, amelyek a munkaerőpiac és az emberi erőforrások fejlesztésére irányulnak:

(a) aktív munkaerőpiaci politika kifejlesztése és támogatása azzal a céllal, hogy megelőzzék a munkanélküliséget, megakadályozzák a hosszú távú munkanélküliséget, elősegítsék a tartósan munkanélküliek visszatérését a munkaerőpiacra és támogassák a fiatalok, a munkaerőpiacra visszatérő személyek bevonását a foglalkoztatásba,

(b) a munkaerőpiacra való belépés szempontjából mindenki számára azonos lehetőségek támogatása, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetűekre,

(c) egy szakmailag gyakorlott, képzett és adaptálható munkaerő valamint az innováció és a munkaszervezetbe való beilleszthetőség támogatása, a vállalkozási hajlam és a munkahelyteremtést elősegítő feltételek kialakítása, valamint a kutatásban, tudományban és technológiákban való jártasság és emberi képességek növelése és erősítése,

(d) speciális intézkedések a nőknek a munkaerőpiachoz való hozzáférése és azon való részvétele javítása érdekében, beleértve karrierjük fejlődését, hozzáférésüket új álláslehetősé-
gekhez és üzlet beindításához, valamint a munkaerőpiacon a nemek szerinti függőleges vagy vízszintes szegregálódás csökkentését.

A) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EAGGF) segítséget nyújt az alábbi célok megvalósításához:

a) a termelőpotenciál átalakítása, a több lábon állás biztosítása, új termelési irányok kijelölése, beleértve a nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékeket is,

b) a jó minőségű helyi, regionális erdő-, és mezőgazdasági termékek minősítő címkével való ellátása, piacra jutása és az ehhez kapcsolódó beruházások,

c) amennyiben támogatásuk egyetlen EU-s támogatási keretben sem megoldott:

- mező- és erdőgazdasági fejlesztéshez kapcsolódó falusi infra-struktúra javítása,

- a diverzifikáció (több lábon állás) kialakulását előmozdító intézkedések,

- falvak fejlesztése és újjáépítése,

d) az erdőgazdasági és mezőgazdasági birtokok természeti környezete és a tájkép megőrzésével összeegyeztethető módon történő újraparcellázás, a kapcsolódó feladatok,

e) öntözés, beleértve a kisebb víztározók és öntözőcsatornák felújítását és fejlesztését a vízkészlet jobb kihasználása érdekében, vízelvezető árkok felújítása,

f) turisztikai és kézműves beruházások ösztönzése, beleértve a szálláshelyek létesítését a mezőgazdasági birtokon,

g) a természeti katasztrófák által sújtott területeken a mező- és erdőgazdasági termelés helyreállítása, megfelelő védekező és megelőző eszközök telepítése.

A támogatásra való jogosultságot, az EU által meghatározott célokhoz való illeszkedést megfelelő adatokkal, elemzésekkel alá kell támasztani. A célok megvalósításának ellenőrzését pedig olyan mutatók megadásával kell garantálni, amelyekből a projekt eredményei kimutathatók (pl. 20 új munkahely teremtése, 10 km út megépítése).

A projekt nem nélkülözheti a megvalósítás intézményi kereteinek a megjelölését, azt a szervezeti rendszert, aminek a segítségével a fejlesztés vezénylése történik. A területi menedzsment, az önkormányzati társulás, önkormányzati testület, külső fejlesztési szervezet és még számos szervezeti, intézményi megoldás elképzelhető, a lényeg, hogy legyen felelős egység.

A projekt végrehajtásához szükséges források biztosításáért minden esetben a projektet benyújtó felel. Az EU-támogatás maximális nagyságát a támogatáson belül minden egyes prioritásra vonatkozóan megállapítják. Adott időszakban egy intézkedés egyszerre csak egy uniós alaptól kaphat pénzügyi hozzájárulást. Az alapok hozzájárulása elté-
rő mértékű. Az alapszabályok a korábban hivatkozott a Tanács 1260/1999. sz. rendeletben talál-
hatók.

A projektek elbírálásánál nagy szerepet játszik az, hogy a projekt milyen újítást hoz az egyes beruházások megvalósításában, eljárási rendszerekben. Egy példa szilárdhulladék-lerakó megépítésének támogatására. A projekt újítása az volt, hogy szilárd ipari hulladék kezelés ellenőrzése és a biogáz kibocsátás hasznosítása révén 32 millió KW/óra/év az elektromos áramot is tudtak termelni.

A rovat előző cikkében volt arról szó, hogy az egyes tagállamoknak regionális támogatási térképet kell az Európai Bizottsággal közösen meghatározniuk. Ebben rögzítik a régiókban beruházó vállalatoknak nyújtható támogatás felső határát. Külön kérdés vonatkozik továbbá a közbeszerzési eljárásra, melynél meghatározott értékhatár felett az uniós szabályokat kell alkalmazni a pályázatot benyújtónak a projekt keretében tervezett fejlesztés megvalósításánál.

Az EU kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelmi jogszabályok betartására, a környezetvédelmi hatások előzetes (ex ante) értékelésére, az egyes beruházásokhoz szükséges engedélyek beszerzésére, a beruházások során a közösségi jogszabályokban foglalt követelmények teljesítésére. A projekt benyújtásakor részletes magyarázattal, engedélyek csatolásával szükséges alátámasztani ezen elvárások biztosítását. Az egyes tagállamok tapasztalatai, a projektekkel szemben támasztott elvárásainak megismerése kapaszkodót jelenthetnek a magyar helyi önkormányzatok, önkormányzati területfejlesztési társulások számára. Fontosnak tartom ezért a helyi önkormányzatok nemzetközi kapcsolatainak erősítését e témában is.

BM EU Integrációs Iroda

---

Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 5. szám * 2000. május

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.