A XXI. század az információs társadalmak korszakát nyitja meg, melynek kiemelkedően fontos alapjait a közszolgáltatást ellátó közüzemek biztosítják. Egy ország, régió gazdasági, kulturális fejlődését alapvetően meghatározza az infrastrukturális háttér, ezen belül is a korszerűen irányított energetikai rendszerek működtetése, az életminőség biztosítását szolgáló egyéb közműellátás színvonala.

A nemzetgazdaság hosszú távú stratégiai céljait, az egész társadalom érdekeit figyelembevéve, a gazdaság-, energia-, szociálpolitika egymással összehangolt követelményrendszerével lehet és kell meghatározni. A gazdaságpolitika vezérli az energiapolitikát, az energiapolitika érinti vagy meghatározza a szociálpolitika számos területét. Egy ország egyetlen kormánya sem mentesülhet az alól a felelősség alól, amit ezeken a területeken a célok kitűzése s a megvalósításukhoz szükséges eszközök biztosítása ró rá.

A rendszerváltás óta az ország kormányai mindig készítettek "hosszú távú" stratégiai terveket a vélt vagy valós társadalmi érdekek szerint. E terveket megpróbálták végre is hajtani, illetve hajtatni. A társadalmi érdekek alapján a harmonikus fejlődés nem egyértelmű. Hosszú időszakon keresztül az állam és ezen belül az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonosai voltak a közszolgáltató társaságoknak. Az ellátási kötelezettséget nem egyszer szociálpolitikai szempontok érvényesítésével befolyásolták. A közelmúlt időszaka ezen a téren is jelentős változást eredményezett.

A piaci viszonyok fokozott érvényre juttatása figyelhető meg, ami az állam tulajdonosi szerepének csökkenését eredményezi, növekszik az ár és egyéb szabályozási funkció független hatóság által történő ellenőrző szerepvállalása. A változásoknak még nem értünk a végére.

Az elmúlt évek alatt a közszolgálatás piciny, de annál láthatóbb része, a közvilágítás új megvilágításba került. A közvilágítás biztosítása mindig is önkormányzati feladat volt, de a berendezés a közcélú hálózat részét képezte. Ez korábban mindenki számára természetes volt. Az energiaracionalizálási programok pénzügyi forrásait az állam különböző megoldásokban biztosította. Ilyen lehetőség volt a kedvezményes finanszírozású hitelek nyújtása, vagy térségfejlesztési támogatások odaítélése stb. A korszerűsített berendezés, amely energiatakarékos és a településeken az életminőséget javította, a közszolgáltatók vagyonát gyarapította. A közszolgáltatókat a hosszú távú stratégiai tervezés eredményeként az állam közben privatizálta. A közelmúlt hatósági állásfoglalásai döbbentették rá az önkormányzatokat, a szolgáltatókat, a piaci szereplőket, hogy az állami szerepvállalás csökkenésével a közvilágítás nem a közcélú hálózat része, s még ennyire sem lesz a része az új villamosenergia-törvény elfogadása esetén.

A közvilágítás mai is önkormányzati feladat, de a jövőben a berendezések tulajdonosi jogait is gyakorolhatják. Az energiaracionalizálási programok a falu, város egyedi vagy egységes arculatának és a tervezhető költségeknek kell hogy megfeleljenek, számos egyéb szempont figyelembevétele mellett. Ilyen például a közúti forgalom nagysága, helyzete, a közbiztonság helyzete a településen.

A közvilágítási berendezések tervezett korszerűsítésével a tulajdonlás igénye alakul ki az önkormányzatokban, amikor a beruházás nagyságát érzékelik a testületek. Ezért fontos, hogy a megvalósítás előtt mérlegeljék a megvalósítás után kialakuló helyzetet. Ez a helyzet jobbára előre tervezhető, de vannak benne nehezen érthető, ám leküzdhető ellentmondások is.

Tervezhető a berendezés típusa és költsége, a villamosenergia-megtakarítás költsége. Ezek a meghatározó - a beruházás megvalósításának hatékonyságát mutató - értékek.

Nehezen érthető a hatósági állásfoglalásból következő ÁFA-probléma, a választható tarifa kérdése, az üzemeltető és a szolgáltató megválasztása.

Az energiaracionalizáláshoz a pénzeszközöket - a hosszú távú stratégia részeként - az állam biztosítani fogja. A korszerű, energiatakarékos világítási berendezések rendelkezésre állnak, ezek fejlesztése, fejlődése megállíthatatlan. Olyan berendezések kerülnek a piacra, melyek az autó-fényszóróhoz hasonlóan, hosszú évekig biztosítják az új állapotnak megfelelő megvilágítást a közterületeknek - a fényforrásokat évekig nem kell cserélni és a lámpatesteket sem kell tisztítani, karbantartani.

Az energiaracionalizálási programokat az új Energiahatékonysági Központ bizonyára jól irányítja majd, az eszközöket biztosítani tudja. Az önkormányzatok jelenlegi feladata: a közvilágítási berendezések korszerűsítésnek megfelelően az előkészítés. Ez lehet pontos felmérés elkészítése, elkészíttetése, vagy az energiahatékonyságot kimutató kiviteli terv elkészíttetése.

A hazai gyártóbázissal rendelkező TUNGSRAM-SCHRÉDER RT. a gyártmányaival, azok minden igényt kielégítő fejlesztésével és az energiatakarékos közvilágítási berendezések megvalósításának az előkészítésében, azaz a tervezésben kíván az önkormányzatok segítségére lenni.

TUNGSRAM-Schréder Világítási Berendezések Rt.

---

Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 5. szám * 2000. május

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.