A Magyar Természetvédők Szövetsége az elmúlt év végén társadalmi fórum-sorozatot indított a csatlakozás környezetvédelmi feltételeiről. Kiderült, hogy túlságosan derűlátóak voltunk uniós csatlakozásunkat illetően.

Mindenki képviseltette magát, akit megszólítottak, a szakma, a tudomány, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil társadalmi csoportok egyaránt. A jelek szerint együttműködési készségben sem volt hiány, noha az öt csoport, s ez természetes is, kissé másképp nézi a környezetvédelmet, s ennek kifejezést is adtak.

A legfőbb kérdés mégis az volt, hogyan látják az Unióból a mi erőfeszítéseinket? A választ a legilletékesebb, a brüsszeli bizottság magyar környezetvédelmi referense, Athanassios Balodimos adta meg. Kijózanítólag hatott, amit elmondott. A hallgatóságnak rá kellett döbbennie arra, hogy felkészülésünk korántsem olyan előrehaladott, mint tartottuk, az erről szóló hazai tájékoztatások túlságosan derűlátónak bizonyultak. Kormányzati körökből eddig mindig az hangzott el, hogy a jogharmonizáció terén nincsenek gondjaink, az Unió jogrendjének átvétele nem okoz nehézséget. Mit mond ezzel szemben Balodimos, aki már három éve foglalkozik a magyar csatlakozás kérdéseivel? Azt, hogy az általános törvénykezési problémák mellett a legtöbb gondot a környezetvédelem és a szegényes
infrastruktúra okozza. Példaként, egyebek mellett, a hulladékkezelés anomáliáit, valamint a nukleáris biztonság hiányát említette. Ugyanakkor pozitívumként hozta fel országunk biológiai gazdagságát és azt, hogy európai összehasonlításban nálunk relatíve még mindig kevésbé intenzív a mezőgazdaság.

Hiányzó kormányzati felelősség

A fórumon résztvevő önkormányzatokat, a különböző szervezeteket leginkább a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések érdekelték. Ennek adott hangot például a XV. kerületi önkormányzat környezetvédelmi albizottságának képviselője. Laskoszkyné Csanak Katalin szerint a törvénytervezet a lerakást preferálja, amit azért sem tartanak jónak, mert további, hatalmas feladatokat róna a települési önkormányzatokra, miközben szinte említés sem esik az égetésről. Önkormányzati részről ugyanakkor azt is szóvátették, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló törvény jelenlegi változatából hiányzik a kormányzati felelősség. Más oldalról közelítette meg a témát a munkaadók képviseletében Pepper Katalin, hangsúlyozva, hogy a hulladékgazdálkodás terén mindenképpen EU- konform szabályozást kell elérni. Ez biztosítja ugyanis, hogy a termékdíj a környezeti érdekeknek megfelelően kerüljön vissza az államháztartásba. Gyomaendrőd polgármestere a szennyvízkezeléssel kapcsolatos gondokat vetette fel, mondván, hogy céltalan elhúzni az azzal kapcsolatos beruházásokat akkor, ha az önkormányzatnak megvan a pénze, s a lakossági szándék sem hiányzik. A törvényben a vonatkozó rész szerint ilyen célokra jár anyagi támogatás, azonban nem jut - fejtegette, hozzátéve, hogy az említetteken feltétlenül el kellene gondolkodni most, amikor az Alföldön a magas talajvíz okoz helyenként súlyos nehézségeket.

Illúziók nélkül

Balodimos nem hagyott semmiféle kétséget afelől, hogy első helyre teszik a jogrend átvételét. A harmonizáció alapját is az uniós megállapodások képezik. Az átvétel azonban alkalmazást is jelent, vagyis a joganyagot is be kell vezetni, mi több alkalmazni is kell, amihez megfelelő infrastruktúrára van szükség. Hogy e téren hogy állunk? Még a legoptimistábbaknak se kell magyarázni. Gondoljunk csak a szennyvízkezeléssel kapcsolatos követelményekre, amelyek előírják például, hogy a kétezernél több lakost számláló településeken ki kell építeni a szennyvízhálózatot, meg kell oldani a szennyvízkezelést. Hogy ennek bevezetésére kapunk-e és mennyi időre átmeneti mentességet, a tényleges tárgyalási szakaszban dől el. Illúzióink azonban nem lehetnek, az EU a lehető legkevesebb mentességet kívánja megadni a csatlakozásra váró országoknak.

Az Európai Unió eddig tizenegy országgal, köztük Magyarországgal zárta le a csatlakozási folyamat első, úgynevezett átvilágítási (screaning) szakaszát. A tapasztalatokról jelentés készült, ezt követően pedig a jelöltek írásban küldték meg, hogy mely területeken kérnek átmeneti, mentességi időt. Magyarország kezdetben huszonöt uniós irányelv alól kérte, ez azonban a screaning lezárása után kilencre csökkent. Ezt végül az Európai Bizottság és az Európai Tanács is elfogadta, ám a késésekkel bevezetendő egyes témákról konkrét információkat kért. Ezek alaposabb vizsgálatára magyar szakemberek és tudósok bevonásával március végén technikai konzultációk kezdődtek.

A joganyag átvételére azonban nincs átmeneti időszak, hangsúlyozta Balodimos, hozzátéve, országunk egyik legnagyobb problémája épp az, hogy ez a folyamat lelassult, késésében van. Noha azzal Brüsszelben is tisztában vannak, hogy a vonatkozó hazai törvények és jogszabályok elfogadása előtt nehéz alkalmazni az uniós direktívákat, az úgynevezett kerettörvények bevezetésére, a levegő-, a vízminőség védelem, illetve a hulladékgazdálkodás terén, nem adnak átmeneti időszakot. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk, a végrehajtásuk oroszlánrésze ugyanis az önkormányzatokra hárul. S noha a leginkább tőkeigényes direktívák végrehajtására lehet átmeneti időszakot kérni, tudni kell, hogy ezek az időszakok rövidek lesznek, a legfőbb elv - tetszik vagy sem - , hogy a kivételek semmiképp sem akadályozhatják a versenysemlegességet.

A késést indokolni kell

A jelölt országoknak ezenkívül részletesen alá kell támasztaniok a kivételezési igényeiket, csatolni a végrehajtási terveiket, feltüntetve, hogy azokat a törvényeket, amelyekre átmeneti mentességet kérnek, miként fogják végrehajtani az időszak határidejéig. Egyetlen átmeneti mentességet sem adnak meg, ha nincs kidolgozva részletes elemzés arról, hogy mibe fog kerülni és milyen forrásokra számítanak. A technikai konzultációkat még a portugál elnökség ideje alatt be akarják fejezni, hogy mielőbb elkezdődhessenek a tényleges tárgyalások.

Az Unió környezetvédelmi albizottságának referense elismerte, annak ellenére, hogy a joganyag átvétele nagyon nehéz, ez központi, intézményi szinten már megkezdődött. Gondok a közösségi, illetve a helyi szinteken mutatkoznak, ahol jelentős a lemaradás.

Az Európai Bizottság, a tagjelölt országok környezetvédelmi felügyelőségeinek részvételével hálózatot hozott létre a végrehajtás előmozdítására és kísérleti csereprogramot szervezett. Az első ilyen program helyszíne Magyarország volt. Ez év októberében cseh, lengyel, magyar és szlovák részvétellel, egy később kijelölendő helyen tanácskozást tartanak e témáról.

Ami komoly nehézségeket okozhat a várományos országok mindegyikének, a kerettörvények végrehajtása, amelyeket a csatlakozási időszak végére be kell fejezni. Ilyen például a városi szennyvizek kezelésére vonatkozó irányelv, amelyre mindegyikük kért átmeneti időszakot. A csomagolási irányelv alól is hasonlóképp kértek mentességet. A legnagyobb kihívást mégis a beruházások jelentik. Erre - úgymond - prioritási listát kellene állítani. A tíz legfontosabb direktíva végrehajtásához, megfelelő indoklással támogatást is lehet kérni a rendelkezésre álló pénzalapokból, mint például a Phare, az Ispa vagy a Sapard. Magyarország már benyújtotta a támogatási igényét, amelyekkel - más országok igényeihez hasonlóan - az Európai Környezetvédelmi Közgyűlés foglalkozik.

(sárvári)

---

Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 5. szám * 2000. május

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.