 |
|
Kísérlet vagy pótcselekvés?
Erőtlenek
Lapzártánkkor még nem jelent meg a kormány azon rendelete, melyben részletesen szabályozzák a szociális bérlakás-állomány bővítése céljából kidolgozott feltételrendszert. Amit nagyjából már eddig is tudni lehetett: a program, amelyben az önkormányzatoknak 20-30 százalék saját erőt felmutatva kellene állami támogatásokra pályázni, július 1-jétől indul. A kormány szándékai szerint kísérleti jelleggel, ami azt jelenti, hogy egyelőre kétmilliárdot különítenek el erre a célra. Az érintettek - kormánypárti képviselő, önkormányzati érdekszövetségi vezető, bankvezérek - eltérően vélekednek a program jövőbeni sikerességéről.
A kormány lakáspolitikai stratégiai műhelyének vezetője Sasvári Szilárd (Fidesz-MPP) országgyűlési képviselő mielőtt kérdéseinkre válaszolt volna kiemelte: a bankok 17-30 százalékos kamatszintjeihez képest az állam által támogatott 8, illetve 11,2 százalékos lakáshitelek bevezetésének célja nemcsak a családok otthonhoz jutásának elősegítése volt, de új munkahelyek teremtése, a hazai építőipar fellendítése is, amely hozzájárul a további gazdasági növekedéshez. A kísérleti jelleggel beindított bérlakás-programra elkülönített kétmilliárdból becslése szerint körülbelül ötszáz lakás építésére, illetve vásárlására futja.
- Nem túl kevés ez a kétmilliárd? - kérdeztük a honatyától.
- Nem, hiszen ebben az évben csak azt akarjuk felmérni, mennyire működőképes egy ilyen támogatási koncepció. Az okot ismerjük: a kormány már korábban szerette volna bevonni az önkormányzatokat a lakásprogram végrehajtásába, de azt az önkormányzati érdekszövetségek elutasították.
- Mint tudjuk, nem indokolatlanul...
- Nos, Dióssy László, a TÖOSZ elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzatoknak erre nincs pénzük. Én azt mondom, várjuk ki a végét, s meglátjuk, ki jelentkezik a pályázatra. Ha az önkormányzatok nagyobb hajlandóságot mutatnak a programban való részvételre, jövőre folytatódik a konstrukció, de már nagyobb anyagi forrással. A fórumokból azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy jónéhányan érdeklődnek. Például olyanok, akiknél orosz laktanya volt. Mert ezek átalakítási programjával is lehet pályázni.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a pályázathoz megkövetelt 20-30 százalékos önkormányzati saját erő jelenthet vagyontárgyat, pénzt, telket, de banki hitelt is.
- De épp az a gond, hogy nincs saját erő. És még hitelt is vegyenek fel?
- Én tudok olyan önkormányzatokat, ahol van elkülönített lakásalap.
- Például?
- Újpest. De máshol is vannak lakásalapok, amiket csak fel kell tölteni. Kőbányán és Sopronban pedig már építik is a szociális bérlakásokat. De dícséret illeti a ferencvárosi tömbrehabilitációkat is.
A gondot inkább a hitelbírálatok jelentik. Sokan panaszkodnak, hogy a bankok figyelmen kívül hagyják a vásárolt ingatlanok vagyoni értékét, amely egyébként jelzálog-fedezet forrása lehet, és csak a jövedelmi viszonyokat vizsgálják az elbírálásnál. Vagy, ha saját 17 százalékos hitelükről van szó, figyelembe veszik a vagyontárgyat, de az államilag támogatott, olcsóbb hitelkérelmeknél erre nem adnak pluszpontot.
- És ilyenkor mi a teendő?
- Piaci helyzet van. A bankok rá fognak jönni, hogy ez a gyakorlat nem tartható sokáig. Nem véletlen, hogy az MKB már reagált, s 9,85 százalékra levitte a hitelkamatot. A verseny elindult, 10 százalék körüli kamatokkal majd ki lehet váltani a korábbi 17-30 százalékos hiteleket. A lakossági téren piacvezető OTP is komoly versenybe kerül, mert a többi bank eddig a vállalati szektorra koncentrált, de a piac itt már telítődött. A további terjeszkedési lehetőség pedig a lakossági szféra.
- Milyen feltételekre számíthatnak az önkormányzatok még a pályázatnál?
- A támogatással épített, vásárolt bérlakásokat húsz évig nem lehet eladni, s azokat az állam jelzáloggal terheli meg. A másik feltétel, hogy a bérlakásokból befolyó önkormányzati bevételt csak újabb lakások építésére, vásárlására lehet fordítani.
Két program indul: az egyik kifejezetten a szociális bérlakások számának növelésére, a másik a mérsékeltebb piaci áras önkormányzati bérlakások állományának bővítésére irányul. Ez utóbbinál a bérleti díj a bekerülési költség bizonyos százaléka lesz. Emiatt természetesen különbségek lehetnek a térségek között is. Én úgy számolom, hogy egy 72 négyzetméteres lakás esetén 20-30 ezer forint közötti összegről lehet szó. A szociális bérlakásoknál majd az önkormányzat dönti el, mennyit kér. Felhívnám a figyelmet még arra, hogy egy önkormányzat több pályázattal is jelentkezhet.
- Van-e olyan pontja a szabályozásnak, amit már most biztos, hogy módosítani kell?
- Az összeg. Szeretnénk, ha öt-tíz éven belül arányeltolódás következne be a magán és az önkormányzati lakásoknál. Az utóbbi jelenleg csak 9 százalék. A kormány célja, hogy ez az arány 15-30 százalékra emelkedjen.
- Az önkormányzatok tarthatnak attól is, hogy - a címzett támogatáshoz hasonlóan - csak kormánypárti vezetésű önkormányzatok kapnak pénzt...
- A sikeres pályázatokat benyújtók fognak támogatást kapni.
Az önkormányzatok közül inkább a városokat, azon belül is főként a megyei jogúakat érintheti a bérlakás-program. Veszprém polgármestere, Dióssy László, egyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szkeptikusan nyilatkozott a kormány elképzelésének sikerességéről.
- Már többször jeleztük: az önkormányzatok túlnyomó többsége kimerítette a lakások eladásából befolyt keretét, főként belső hitelezésre használva fel azt - mondta. Ismerve a megyei jogú városok helyzetét, kijelenthetem, hogy a legtöbb helyen nem áll rendelkezésre a pályázathoz szükséges 20-30 százalékos saját erő. Ehhez hozzájárult az is, hogy a városok a területi kiegyenlítés miatt a költségvetésből egyre kevesebbet kapnak, nem beszélve az árvízkárok miatti elvonásokról.
- Kölcsönt is lehet felvenni…
- Mivel ilyen mértékben csökkent az önkormányzatok saját bevétele, a hitelfelvételi lehetőségek is nagyon beszűkültek. A bankok, - elsősorban az OTP - pedig igénylik a visszafizetési biztosítékokat. És ez igaz Székesfehérvárnál, Veszprémnél, Szombathelynél is, amelyeket gazdagabb városokként könyvelnek el.
- Vagyis úgy gondolja, hogy ezzel a feltételrendszerrel nem éri meg belevágni a pályázatba?
- Nem, csak azt mondom, hogy erre az önkormányzatok többségének nem lesz mobilizálható pénzeszköze. Az oktatási intézményrendszer működtetése az elkövetkezendőkben rendkívüli mértékben leterheli az önkormányzati büdzséket - iskolákat felszerelni, az intézményeket korszerűsíteni. Egy városban legalább félmilliárdra becsülhető ennek költsége.
Ha Veszprémet nézem, egy 50 lakásos bérlakás-programba legalább 100-120 millióval lehetne belevágni. Nem beszélve arról, hogy hosszú távú koncepciót kell előtte kidolgozni, ami nem kis feladatot jelent. Most jön a nyári időszak, a szabadságok. Az önkormányzatok nem lesznek döntési helyzetben. Esetleg ősszel tudnak majd néhányan lépni.
- Mit változtatna meg ezen a programon?
- A szociális és egyéb bérlakás építésének esélye attól függ, javul-e az önkormányzati szféra költségvetési helyzete. Ha tovább szűkítik a térségi, regionális feladatokat ellátó települések gazdasági önállóságát, nincs esély hatékony lakásprogram beindítására. Ellenkezőleg, vissza kellene fordítani a folyamatot, hogy legyen miből gazdálkodni. Enélkül kisebb eredményeket el lehet érni, de a bérlakás-helyzetet nem oldjuk meg. Pedig tanúsítom, hogy nagy szükség lenne rá. A fogadóórámon jelentkező tíz emberből hétnek ez a problémája.
Németh Era
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 6-7. szám * 2000. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.