 |
|
A bővítés várható munkaerőpiaci hatása az EU-ban
Nyomás alatt
Abban az esetben, ha 2002-től sor kerülne a kelet-európai tagjelölt országok csatlakozására az Európai Unióba, és a belépés pillanatától kezdve biztosítanák állampolgáraik számára a szabad munkavállalást a jelenlegi uniós tagországokban, ez mintegy 355 ezres azonnali bevándorlást eredményezne a mai tagállamokba. 30 éves távlatban pedig az EU népességének 1,1 százalékát a mai keleti tagjelöltektől érkezettek alkothatják - derül ki abból a jelentésből, amelyet nemrég tett közzé az Európai Bizottság Brüsszelben.
A tagországok "részesedése" a keleti munkaerőből persze eltérő lesz, a legjelentősebb befogadónak minden bizonnyal továbbra is Németország bizonyul majd, ahol a kelet-európai bevándoroltak aránya elérheti a népesség 3,5 százalékát.
A mintegy húsz oldalas tanulmány az "Európai Integrációs Konzorciumba" tömörült tekintélyes európai kutatóműhelyek együttes munkája nyomán született meg az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális főigazgatóságának felkérésére. A felmérés egyike azoknak a dokumentumoknak, amelyek azt hivatottak feltárni, hogy a bővítésnek milyen majdani kihatásai várhatók az EU munkaerőpiacának egészére csakúgy, mint az egyes (különösen tagjelölt országokkal határos) régiókra, továbbá általában is a mai EU-országokban létező jövedelemi viszonyokra és az EU-n belüli szociális kohézióra.
A jövedelmek közötti különbségek
A jövedelmi viszonyok közötti különbséget érzékeltetve a dokumentum rámutat: ma még a tíz kelet-európai tagjelölt államban az egy főre jutó jövedelmi szint folyó áron számítva az EU-átlag egytizedét, vásárlóerőben kifejezve az EU-átlag harmadát éri csak el. Amíg ez a különbség ilyen jelentős, addig elvben a migrációs nyomás is fennmarad. A nagy kérdés az, hogy milyen időtávon lehet a jövedelemszintek közötti közeledésre számítani. A szerzők szerint ennek a megbecsülésére az egyetlen mintát az EU-tagországok között a második világháború után végbement fokozatos kiegyenlítődés kínálja csak. Ez utóbbi arra utal, hogy a folyamat időben rendkívül elhúzódó, akár 30 évig is eltarthat.
A becslések szerint a kelet-európai "tagjelölt tizekből" a mai tagállamokban pillanatnyilag mintegy 850 ezer rezidens bevándorolt tartózkodik. A kelet-európai "tizekből" érkezett bevándoroltak 80 százaléka Németországban és Ausztriában él - állítják a szerzők.
A migráció várható alakulása
A tanulmány a bővítés hatásaként mintegy 335 ezer kelet-európai bevándorolt feltűnésével számol. A jelölt országokból származó népesség aránya a mai EU tagállamokban várhatóan 30 év múlva tetőzik majd, akkor elérheti az EU népességének 1,1 százalékát.
A jelentés szerzői ennek ellenére úgy vélik, hogy a kelet-európai munkavállalók áradatától való félelmek igazából alaptalanok. A kelet-európaiak megjelenése elsősorban a képzetlen, kétkezi munkások körében válthat ki negatív reakciót, ám a tényleges hatás még ennek figyelembe vételével is sokkal csekélyebb lesz, mint azt ma sokan gondolják. Az elemzések arra utalnak, hogy az osztrák "kékgallérosok" körében a kelet-európai munkavállalók feltűnése 0,25 százalékos bércsökkenést és 0,8 százalékos munkahely-elvesztési kockázat-növekedést eredményezhet. A mai jelölt országokból majdan érkező értelmiségi munkaerő hatása kifejezetten semleges, egyes esetekben még akár pozitív is lehet - állítják a tanulmány szerzői. Ha pedig azt is figyelembe veszik, hogy a kelet-európai munkaerő arányának növekedése időben meglehetősen elnyújtva következik csak be, a tényleges negatív hatás csekélyebbnek tekinthető, még a leginkább célországnak tekintethető Németországban és Ausztriában is.
Hírforrás: EuroAtlanti Hírlevél III. évfolyam 37. szám 2000. május 22.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 6-7. szám * 2000. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.