Önkormányzatok nélkül...

Piaci árak?
Csillagászati árak?

A ferencvárosi tömbrehabilitációt Oscar-díjjal jutalmazta az ingatlanszakma legnagyobb nemzetközi szervezete a FIABCI. Ez a szervezet, amely több mint ötven éves múltra tekint vissza, minden évben hét kategóriában ír ki Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatot. A díjak odaítélésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy az ingatlanfejlesztés mennyire szolgálja a társadalmi érdekek érvényesülését. Ahogy a ferencvárosi példa is mutatja, a jól átgondolt, hosszú távra, megfelelő szakemberek közreműködésével tervezett tömbrehabilitáció eredményes és példaértékű lehet.

Tizenkét év alatt 150 ezer négyzetméternyi alapterületen 45,4 milliárd forint értékű befektetés történt, melyből 10,05 milliárdot a ferencvárosi önkormányzat, 3,68 milliárdot a fővárosi önkormányzat, 31,7 milliárdot a piaci befektetők finanszíroztak. Ma még hátra van 66,5 hektárnyi terület beépítése, melynek befejezéséhez a jelenlegi ütem mellett 44 évre volna szükség. Ferencváros jó példa a lakásprobléma kezelésére, de ez minden kerületről sajnos nem mondható el. A belvárosi tömbrehabilitáció nehezen indul, öreg, lepusztult, aládúcolt házak mindenütt. Az önkormányzatok a kilencvenes évek elején "sikeresen" megszabadultak a lepusztult bérházaktól, de ma már tudjuk, hogy ez hiba volt, hiszen a lakók többsége nem fizetőképes, csak "kényszer-tulajdonos". Ma már egyértelmű, hogy sem az állam, sem az önkormányzatok nem vonulhatnak ki a lakásprobléma kezeléséből, legfeljebb a felelősség arányán lehet vitatkozni. Tavaly a kormány komoly ígéretekkel állt elő. Lakáspolitikai koncepciójában kiemelten kezeli a fiatalok helyzetét, ezért kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozását ígérte. A feladat végrehajtásában az önkormányzatokra is gondolt, ám az ezzel kapcsolatos egyeztetések nem voltak megfelelően előkészítve, ezért ez a feladat halasztódott, talán majd jövőre. Idén februárban elindult a kormány otthonteremtő programja, amely komoly érdeklődést váltott ki, de rögtön látható volt, hogy a fiatalok így sem juthatnak komolyabb hitelhez, a program korrigálásra szorult. A fentiek ismeretében jogos a kérdés: hogyan tovább? Milyen szerep vár az önkormányzatokra, a lakásépítőkre, és a befektetőkre? Hogyan és mennyiért lehet ma és holnap hitelhez jutni? Érdemes lesz-e az önkormányzatoknak is szerepet vállalniuk a lakásépítésben, van-e jövője az önkormányzati bérlakás gondolatnak? Piaci árak, csillagászati árak? Vajon a jövő is a spekulánsoké?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ. Politikusok, településpolitikusok, városfejlesztők hogyan képzelik a probléma kezelését.

Csy-kó

Hitelek, kamatok, törlesztések

Adóvisszatérítési támogatás jár mindenkinek, aki új lakást épít, illetve az értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakást vásárol, a méltányolható lakásigényének kielégítésére. Lakásonként a meghatározott bizonylatok vagy az új lakásmegvásárlását igazoló számla szerinti ÁFA 60 százalékáig, ami nem lehet több mint 400 ezer Ft. Ez a kedvezmény akkor is jár, ha az építéshez, vásárláshoz kölcsönt nem vesznek igénybe. Saját építés esetén ez a kedvezmény akkor adható, ha a lakás építéséhez felhasználható az építtető nevére kiállított egyszerűsített számlákat illetve az azokat helyettesítő okmányokat bemutatja a támogatást igénylő. A kedvezményt a gyermekek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

Állami támogatást lehet igénybevenni a súlyosan mozgássérült személy/ek, vagy azok elhelyezéséről gondoskodó hozzátartozók lakásának akadálymentesítésére is.

Új lakás építése esetén az esetlegesen megnövekedett építési költségekre max.: 250 ezer Ft, meglévő lakásokon végzett munkákra max.: 150 ezer Ft, ha az építtető vagy a vásárló mozgássérült. De ha az építtető közeli hozzátartozója a mozgássérült, úgy max.:100 ezer Ft-ot lehet igénybe venni erre a célra.

>a mozgáskorlátozott mozgásában maradandó egészségi okból súlyosan korlátozott, munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztett személy,

>az előírásoknak megfelelően épített lakóépületek, illetve lakások csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem használhatók számukra,

>csak nagy, többletköltségek árán lehet akadálymentesíteni,

>a támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.

A támogatás jogosultsága a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szakszövetségének véleménye alapján kerül eldöntésre.

Lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez, valamint lakásszövetkezeti lakóépületek és társasházak közös tulajdonú részeinek felújításához vagy korszerűsítéséhez magánszemélyek lakáscélú kölcsönt vehetnek fel, amennyiben a bank hitelképesnek minősíti.

A kölcsön összege legfeljebb 30 millió forint, melynek kamata 3 százalékkal - az állami támogatással - kevesebb lehet. A kölcsönök finanszírozására a kibocsátott jelzáloglevél szolgál, ezek kamataihoz az állam - a tulajdonában lévő jelzálog-hitelintézet útján a magánszemélyek terheinek enyhítése érdekében - 3 százalékpont támogatással járul hozzá a jelzáloglevelek egész futamidejére, maximum az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első öt évére.

Az így folyósított hiteleket azon bankoknál lehet igényelni, amelyek a Földhitel és Jelzálogbank Rt.-vel szerződést kötnek.

Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal:

>minden házaspár,

>gyermekét egyedül nevelő szülő életkortól függetlenül,

>legfeljebb 30 milló forint értékű lakás építési költségeire, illetve max. ugyanilyen értékű új lakás megvásárlására, mely érték a telekárat is tartalmazza,

>önkormányzat, Kht., vállalkozó, lakásszövetkezet stb., amennyiben értékesítés céljára lakást épít, vagy bérbeadás céljára lakást épített, melyet legalább 20 évig bérlakásként működtet, és legfeljebb 30 milló forint értékű.

A felvehető hitel max.:10 millió Ft összegű kölcsön, mely az építési kölcsön max. 70 százaléka lehet. A kölcsön kamata max.: 8 százalékos, melyhez az állam 10 évig nyújt támogatást.

Kiegészítő kamattámogatás nem nyújtható a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény szerint már megkötött lakáselőtakarékossági szerződések alapján folyósított kölcsönökre, tekintettel arra, hogy ezek amúgy is alacsony kamatozásúak.

Az 1993. évi III. törvény 38. és 39. § rendelkezik a települési önkormányzatok tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségeinek bérbeadásából és értékesítéséből, illetve más hasznosításból származó bevételeinek felhasználásáról.

Ezen rendelkezések alapján a települési önkormányzat tulajdonában álló lakás felújításához és korszerűsítéshez igénybe vett pénzintézeti kölcsön kamatainak 70 százalékát a központi költségvetés az adós önkormányzattól átvállalja. (Amennyiben a szóban forgó önkormányzat bevételei meghaladják a kiadásokat, és az év közben igénybe vett ilyen kölcsönt vissza kell fizetnie.)

>kamatmentes kölcsön,

>részben vagy egészben vissza nem térítendő támogatás.

>lakás fenntartáshoz (pl. lakbér, energiaszámlák),

>lakáscélú kölcsön törlesztéséhez,

>lakásbővítéséhez, -felújításhoz,

>lakásvásárláshoz (új, vagy használt),

>lakótelek vásárláshoz.

A helyi támogatás odaítélésének feltételeit az önkormányzat rendeletben határozza meg.

A támogatás folyósítása az önkormányzat döntése alapján rászoruló családok számára közvetlen az önkormányzattól, vagy pénzintézettől történhet.

A lakásszövetkezetek és társasházi lakóépületek közös tulajdonú részeinek felújításához és korszerűsítéséhez felvett kölcsönök törlesztésé-hez az állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a felújítási alapképzésre előírt feltételek teljesítése esetén

- a törlesztés első öt évében a kamat 70 százaléka,

- a törlesztés második öt évében a kamat 35 százaléka lehet.

A kamattámogatás akkor vehető igénybe, ha:

>a felújítási hozzájárulás 6 Ft/m2/ hó felvonó nélküli illetve, 8 Ft/m2/hó felvonóval rendelkező lakóépület esetében, és a felújítási alapot, a lakóépület használatbavételét, illetve a felújítását követő 15 éven belül létrehozzák,

vagy:

>a felújítási hozzájárulás 10 Ft/m2/hó felvonó nélküli illetve, 12 Ft/m2/hó felvonóval rendelkező lakóépület esetében, és a felújítási alapot, a lakóépület használatbavételét, illetve a felújítását követő 16. évtől hozzák létre, és minimum 4 évig előtakarékoskodnak.

Az 1995. évi a vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény, valamint a 160./1995. (XII. 26.) sz. kormányrendelet - a vízgazdálkodási társulásokról, - alapján működő társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű, közcélú közműlétesítmények a lakosság érdekeltségi hozzájárulásából fedezett hitel kamatainak 70 százalékát a költségvetés megtéríti a hitelintézetnek a kölcsönt igénylő társulat helyett. A kamatkedvezmény számítási alapja a mindenkori jegybanki alapkamat legfeljebb 1-3-szorosa lehet.

A lakáselőtakarékossági szerződés, lakástakarékpénztárak alapján folyósított lakáskölcsönére ez a támogatási forma nem vonatkozik.

A támogatás elsősorban panelos épületek energiamegtakarítást eredményező felújítására szolgál, népszerű nevén panel-hitel.

A hitel felhasználható hőszigetelésre, nyílászárók javítására vagy cseréjére, valamint fűtéskorszerűsítésre, esetleg egyéb energiatakarékos felújításra, mint kapcsolódó beruházás.

A támogatás 10, vagy ennél több lakást tartalmazó, panelos technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása esetén a mindenkori kamat 2/3-át támogatásként a központi költségvetés adja. A felvehető összeg max.: 800 ezer Ft/lakás kölcsön.

Egyéb technológiával épült lakóépület esetében a támogatás az első 5 évben 4 százalék, a második 5 évben 3 százalék, a hitel futamideje 10 év.

Az energiamegtakarítást, környezetvédelmet szolgáló hitelt a lakosságon kívül önkormányzatok, vállalkozók, valamint lakásszövetkezetek, távfűtőművek is felhasználhatják.

A program jelenleg négy alprogrammal rendelkezik. Ezek közül azonban csak kettő, amely szorosan kapcsolódik lakásfelújítás, -építés témaköréhez.

Az egyik alprogram lakásfelújítás, -korszerűsítés számára nyújt további támogatási lehetőséget.

Lakóépületek energiatakarékos felújítására ad lakásonként max. 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatást, amely azonban nem haladhatja meg a teljes beruházás 30 százalékát. Elvégezhető felújítási munkák például a hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés stb. A program számára jelenleg 100 millió forint áll rendelkezésre.

A másik alprogram a megújuló energiaforrások felhasználását támogató keret, mely ez évben szintén vissza nem térítendő támogatás formájában működik. A pályázható összeg szintén 200 ezer forint lakásonként, mely nem lehet több a beruházás költségének 30 százalékánál.

Minden állampolgár számára, aki valamelyik lakástakarékpénztárral előtakarékossági szerződést köt, és vállalja az abban meghatározott feltételek betartását.

A támogatás mértéke az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztáraknál elhelyezett összeg 30 százaléka max. 36 ezer Ft. lehet.

A támogatást lakáscélra - építés, vásárlás, felújítás stb. - fordítható kedvezményes hitel felvételéhez lehet igénybe venni.

Azok a fiatalok, akik 35. évüket nem töltötték be, a méltányolható lakásigényük kielégítésére az első lakástulajdon, vagy tulajdonrész megszerzéséhez az illeték megfizetéséhez kedvezményt kaphatnak.

A támogatás nagysága a fizetendő illeték 50 százaléka, max: 40 ezer Ft.

(A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza.)

Az összevont adóalap csökkenthető az 1993. december 31-e után felvett lakáshitelek esetén a pénzintézet által igazolt törlesztés 20 százalékával, max.: 35 ezer forinttal.

Lakóingatlan eladása esetén, ha a vétel összegét az eladó egy meghatározott időn belül önmaga, vagy hozzátartozója másik lakás megszerzésére fordítja, az eladásból származó jövedelem után az adót nem kell megfizetni.

Sebestyén Ágnes

---

Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 6-7. szám * 2000. június-július

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.