 |
|
Rendezett viszonyok?
n A polgármestereknek és az önkormányzatok képviselő-testületeinek szükségük van arra az időre, ami még a polgármesterekről szóló törvény módosításának hatályba lépéséig, augusztus 1-jéig még hátravan. Az érintetteknek feltétlenül át kell gondolniuk a tennivalókat, és három kérdésben kell dönteniük - mondta dr. Fürcht Pál,
a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője.
A Magyar Közlönyben június elején megjelent törvénymódosítás tartalmazza a polgármesteri illetményalap - azonos a köztisztviselői illetményalappal, azaz 28 150 Ft - településkategóriánkénti szorzóit. A képviselő-testület egy következő ülésén - a törvénymódosítás alapján készített - javaslatot nyújt be a testületnek a polgármesteri illetményről. Az új illetménynek magasabbnak kell lennie a jelenleginél, a szorzók változása miatt az sehol nem csökkenthető. Abban az esetben, ha a polgármester jelenlegi illetménye magasabb az új törvényből adódónál, akkor sem szabad csökkenteni a bérét. Ha viszont alacsonyabb, akkor legalább az alsó határt meg kell kapnia, ellenkező esetben törvénysértést követ el a testület.
A polgármester költségátalányáról
A következő megoldásra váró feladat a polgármester költségátalánya. Mértéke a megelőző esztendőkben meglehetősen vitatott volt, mivel nem volt egyértelmű pozitív szabály az értelmezésére. Az új szabályozás szerint kettő lehetőség közül választhat a polgármester, és döntését feltétlenül közölnie kell a testülettel. Választhatja azt a variációt, hogy minden felmerülő és számlával igazolt költségét térítsék meg. Dönthet azonban úgy is, hogy a testület állapítson meg részére költségátalányt. Ez utóbbi meghatározásához azonban legalább egy fél év kiadásainak tapasztalata szükséges. Ebben az esetben a költségtérítésnek van felső határa, ami az illetmény 30 százaléka, vagy a tiszteletdíj 50 százaléka.
A képviselők tiszteletdíjáról
A gyakorlatban felmerül még egy, a fentiekkel összefüggő kérdés, amiről a testületeknek szintén szót kell váltaniuk. Jelenleg az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, annak felső határát hatályos törvény állapítja meg, amin a parlament nem változtatott. A törvénymódosítás szellemében a helyi testületek ezúttal is két lehetőség közül választhatnak. Vagy nem nyúlnak a képviselők tiszteletdíjához, és ez automatikusan azt eredményezi, hogy a polgármester illetményének megnövekedési arányában megnő az önkormányzati képviselők tiszteletdíja is, vagy - az új helyzet ismeretében - bizonyos százalékkal csökkenthetik a testületi tagok tiszteletdíját, mivel helyenként túl magas mértékűek alakulhatnak ki. Ebben a kérdésben a testület értékítélete és a helyi társadalom általi elfogadhatóság az a szempont, amelynek alapján dönthetnek a testületek.
Közismert, hogy a választást követő alakuló üléseken meg kell állapítani a polgármester illetményét. Előfordult, hogy az újonnan választott képviselő testület és az újraválasztott polgármester felfogása mondjuk úgy, hogy nem egyezett. Ilyenkor nem volt szokatlan, hogy a testület más bért állapított meg a település első emberének. Ezentúl az újjáválasztott polgármester bére nem csökkenthető a korábbi bérhez viszonyítva. Egyébként az 1998. évi önkormányzati választások bizonyították, hogy polgármesteri tisztség már nem olyan csábító, és ez a díjazásnak is köszönhető. Míg '94-ben átlagosan hárman pályáztak erre a feladatra, addig a legutóbbi választások idején már csupán ketten.
Ezentúl csak írásban mondhat le a polgármester
A módosítás egyértelmű szabályt tartalmaz a polgármester lemondására is. Eszerint kizárólag írásban lehet lemondani, ami egy egyoldalú jognyilatkozat. Augusztus 1-jét követően már nem jelent kész helyzetet, ha egy-egy viharos testületi ülést követően a polgármester fáradtan, esetleg kellő átgondolás nélkül, indulatból kijelenti, hogy lemond. Ha papírra veti lemondását, vélhetőleg előtte higgadtabban megfontolja döntését, mindenesetre a testületet erről a döntésről is tájékoztatnia kell.
A jutalmazást is szabályozták
Az eredeti törvényjavaslat nem tartalmazta a polgármester jutalmazásának szabályozását. Ám a parlamenti vitával párhuzamosan a sajtóban cikkek jelentek meg arról, hogy néhány önkormányzatnál normatív módon szabályozták a polgármester jutalmát, mert valamelyik rendeletbe - SZMSZ, vagy más rendelet - beírták, hogy a polgármestert negyedévente megilleti a havi illetményének valahányszorosa. A törvény egy kiegészítéssel már úgy rendelkezik, hogy a testület határozatával állapíthat meg jutalmat a polgármester meghatározott időszakban végzett munkájának értékeléseként, melynek mértékét nem korlátozza. Azonban kiköti, hogy időszakos legyen, elvégzett munka értékeléséhez kapcsolódjon, és feltétlenül közérdekű legyen. Mindig egyedi döntéssel rendelkezik a testület, és a jutalom mértéke olyan kell hogy legyen, amit a helyi társadalom elfogad.
Hogyan függeszthető fel a polgármesteri jogviszony?
A korábbi időszak egyértelműen bizonyította, hogy a polgármesterekkel szemben indult fegyelmi eljárásnak nagyon szigorú törvényi határidőket kell megállapítani. Megengedhetetlen, hogy a négyéves ciklus jelentős tartama a polgármester elleni fegyelmi eljárással teljen, ahhoz ugyanis túl rövid. Az új szabályozás szerint a fegyelmi eljárás maximuma 61 nap.
A törvénymódosítás lehetővé teszi a polgármester felfüggesztését, ám beépít egy garanciát is: a felfüggesztett polgármester nyolc napon belül bírósághoz fordulhat a felfüggesztés ellen, amiről nyolc napon belül kötelező dönteni.
Hiánypótlóak a törvénynek a munkaköri átadásról-átvételről szóló rendelkezései. Ugyan eddig döntő többségükben korrektek voltak a polgármesterváltások, ám előfordult, hogy az újjá nem választott polgármester messze elkerülte a községházát, s ilyen esetben egy-egy szerződésre, kötelezettségvállalásra csak véletlenül és hosszú idő elteltével derült fény. A belügyminiszternek e téren van még egy kötelessége. Meg kell állapítania az átadási-átvételi jegyzőkönyv részletes tartalmát. Ez egy technikai szabály, melynek tervezete már elkészült.
Gesztusértéke van a polgármester korengedményes nyugdíjazásáról szóló passzusnak. A politikailag, idegileg és más tekintetben is megfeszített munkakört ellátók részére jelentőséggel bír, hogy e lehetőséget megkapják. Azokra vonatkozik e szabály, akiknek a következő választások idején - a rájuk irányadó nyugdíjjogszabályokra figyelemmel - két évnél kevesebb idejük van a nyugdíjig. Ők már a választáskor kérhetik nyugdíjazásukat. A korengedményes nyugdíjazás során felmerült költségeket a központi költségvetés viseli majd.
mj
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 6-7. szám * 2000. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.