Nagykanizsa: a régiók kapuja

Akarunk-e műemléket?

Siralmas állapotban van a Nagykanizsához mintegy három kilométerre lévő, a Szentgyörgyvári-hegy déli részén található, két ostromot is megélt Mátyás-korabeli kis vár. A múzeum igazgatója elmondta, hogy jelen pillanatban vandál kezek dúlták fel a Vándor László által 1989-re feltárt kis castellumot, a falmaradványok megvédésére használt tégla jó részét eltulajdonították, a felújított folyosórész tetején a cserepet összetörték. Az odavezető utat – mivel használaton kívülre került – benőtte a gaz. Horváth László egyetértett azzal, hogy az 1994-ben már kezdeményezett műemléki védettséget el kellene érni. Nemcsak az értékeink megbecsülése miatt, hanem azért is, mert a munkálatok továbbfolytatásához szükséges pályázati pénzekhez csak ezen az úton lehet hozzájutni. Az viszont tény, hogy folyamatos karbantartás, állandó őrzés nélkül akár a földdel válhat egyenlővé egy olyan építmény, amely a városnak turisztikai látványossága lehet.

Dr. Horváth Györgytől megtudtuk, hogy erkölcsi kötelességének érezte a Romlottvár ügyének ismételt elővételét. Mint történelemtanár, tanítványaival együtt sok-sok társadalmi munkaórát töltött ott el, szinte a szeme előtt bontakozott ki a várárok, együtt konzerválták a falakat, tisztították meg a környezetet. A másik nyomós ok, hogy mint dr. Cseke Ferenc hagyatékának egyik gondozója, köteles a további munkálatokra hagyományozott örökséget arra a célra fordítani, amire az örökhagyó szánta. Ezért kezdeményezte a romok védetté nyilvánítását.

Megtudtuk, hogy a munkák irányítására dr. Horváth László és dr. Vándor László személyében van szakember. A Tűzoltó Alapítvány vállalta, hogy az örökség erre fordítható részéből két év alatt elvégzik a szakmai rekonstrukciókat. Az önkormányzatra elsősorban az őrzés megoldása, valamint a romokhoz vezető út rendbetétele hárulna. Önzetlen társadalmi munkára a szervezők feltétlenül igényt tartanak.

Végül Karmazin József főépítészt hallgattuk meg, aki dokumentumokkal bizonyította, hogy az Országos Műemlékvédelmi Hivatal - lévén ebből a korból ez az ország egyetlen teljes egészében feltárt, ilyen jellegű építménye - örömmel fogadta a védettségi eljárás újólagos kezdeményezését. De aggályaikat sem titkolták el. Félő ugyanis, hogy azoknak a műemlékeknek a számát szaporítanák, melyek a gondozatlanság, gazdátlanság, funkciótlanság miatt csak egy törzsszámot jelentenek az országos védettségű emlékek sorában.

A főépítész szerint az irányítása alatt álló irodának az a feladata, hogy a legszélsőségesebb, legellentétesebb vélemények is megjelenjenek a döntéshozók előtt. Az is, amit dr. Horváth György vagy dr. Horváth László megfogalmazott, de az övékétől eltérő vélekedés is. Vagyis: a feltárt anyag sem műszakilag, sem vagyonilag nincs védve, bizonytalan a szükséges források nagysága és eredete. Nyomós érv még az is, hogy jelen pillanatban nincs érdeklődés a Romlottvár iránt. Karmazin József szerint csupán az önkormányzatnak jelenlegi anyagi lehetőségei mellett nincs pénze a feltárás befejezésére, a bemutatás folyamatos költségeinek fedezetére.

B.E.

Önkorkép
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 8. szám * 2000. augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.