Vitatott a gázközmű-vagyonjuttatás számítása
Az ördög a részletekben

A kormány nagy sietve már júliusban benyújtotta a gázközmű-vagyonnal összefüggő önkormányzati igények rendezéséről címet viselő törvényjavaslatát, amely ősszel kerülhet a T. Ház elé. A hosszú évek óta tartó vitás ügyet úgy szeretnék lezárni, hogy egy szakértői cég számításai alapján megállapított és a törvényszövegbe foglalt összeget juttatnának az érintett önkormányzatoknak. Egy részét készpénzben, más részét állampapírban. A témával foglalkozó önkormányzati albizottság egyes kormánypárti és ellenzéki képviselői nincsenek meggyőződve arról, hogy a számítás módszerét a cég jól választotta ki.

A mindössze öt paragrafusból álló – és mellékletében az érintett települések neveit és javasolt járandóságát tartalmazó – törvényjavaslat szerint az önkormányzatok gázközmű-vagyon utáni járandóságát az ÁPV Rt. fizetné ki, a hatálybalépéstől számított 30 napon belül. Késedelem esetén természetesen kamatostul. 10 millió forintig készpénzben, az ezt meghaladó összegű igények 20 százalékát készpénzben, a fennmaradó részt pedig zárt körben kibocsátott, szabadon átruházható államkötvényekben elégítenék ki úgy, hogy egyenlő arányban legyenek köztük a különböző lejáratúak. Amennyiben ez utóbbi nem teljesíthető, az államnak készpénzt kell adnia. Ugyanígy kell eljárni azokra a 10 ezer forintot el nem érő hányadokra vonatkozóan is, amelyeket más módon nem lehetne kifizetni.

Az államkötvényeknél azt a piaci árfolyamot kell figyelembe venni, amely azokkal megegyező kamatbázisú, a hátralévő futamidejét tekintve legközelebb álló, s a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központ által nyilvánosan értékesített államkötvények – a törvény hatálybalépését megelőző legutolsó három aukción kialakult – átlagos nettó árfolyamok súlyozott átlaga.

Az állam vissza is vásárol

Az államkötvények futamidejének lejártáig az állam a fentebb meghatározott piaci árfolyamon 2001-től nyilvános aukción évi kétszeri visszavásárlási kötelezettséget vállal – az önkormányzatokat e törvény szerint megillető állampapírokra, évente legfeljebb 10 milliárd forint értékig. A visszavásárlás napja a kamatfizetések napját megelőző negyedik munkanap – szól a javaslat. A jogszabály a kihirdetésétől számított 15 napon lépne hatályba.

Az Igazságügyi Minisztérium – mint előterjesztő – a javaslat elkészítését megelőzően közbeszerzési pályázatot írt ki a vagyonfelmérési és –értékelési munkák elvégzésére. A tender győztese a PricewaterhouseCoopers-Interauditor Konzorcium lett. Ami a jogszabály-tervezetben található, az az ő jelentésükben foglaltakon alapul.

Hogyan számítottak a szakértők?

Az önkormányzati bizottság ellenőrző albizottsága, Kóródi Mária (SZDSZ) elnökletével július 10-én meghallgatta a tendernyertes cég képviselőit arról, hogyan is jutottak a javaslatban megjelenő eredményekre. Honti György elmondta: minden egyes gázszolgáltató részvénytársaságnak az alapításkor lefektetett vagyonmérlege, illetve, az ezt alátámasztó vagyonleltárt tartalmazta az 1992. december 31-én, illetve 1993. június 30-án a TIGÁZ esetében a vállalatnak a teljes vagyonát. Mivel az Ötv. csak az 1990. szeptember 30-áig meglévő vagyont tette tárgyává, a vagyonleltárból kivonták mindazt, ami 1990. december 31-e után készült el. Továbbá a külterületi vezetékeket, valamint a nem lakossági célú vezetékeket. Ezt méterben megadták az önkormányzatoknak, hogy észrevételeiket megtehessék. Az értékre vonatkozóan első lépésben ugyancsak az 1992. év végi és ’93. június végi vagyonmérlegben szereplő egységárakkal és mértékegységekkel számoltak. Így kapták meg az 1992-es, és ’93-as vagyonértékeket. Ezt pedig átszámították 2000. augusztus 12-ei értékre. Az ellenőrző bizottság alelnöke, Kóródi Mária értetlenségének adott hangot, amiért őket, mint illetékeseket meg sem hallgatták a javaslat benyújtása előtt. Az sem enyhítette rosszallását, hogy az Igazságügyi Minisztérium képviselője ígéretet tett: a nyáron tovább egyeztetik a számokat az érdekképviseletekkel és az egyes önkormányzatokkal is. A köztisztviselő a sietséget azzal magyarázta, hogy az őszi parlamenti tárgyalásra és az önkormányzati juttatások gyors kifizetésére csak így lesz esély. Pedig már a bizottság ülésén kiderült, a javaslattal több gond lesz, mint azt a kormány várta.

Elégedetlen képviselők és érdekképviseletek

Alapvetően nem tisztázott, és nem is értett mindenki azzal egyet, hogy konkrét számokat kell a törvénybe foglalni. Ráadásul így nem biztosított a jogorvoslat lehetősége. A minisztérium szerint Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, ám tudvalévőleg az AB konkrét összegekről szóló beadványokkal nem foglalkozik. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára is jelezte: a nyáron tovább szeretnének egyeztetni a jogorvoslat lehetőségéről és arról, hogy milyen jogi és politikai helyzetet idéz elő, hogy vannak önkormányzatok, amelyek 1993. augusztus 3-ától valósították meg gázközmű-beruházásukat. A kisgazdák részéről Tóth Imre szembetűnőnek nevezte, hogy a Dunántúlon az értékbecslésnél azonos gázkeresztmetszetre és minőségre vonatkozóan az értékképzés szinte kivétel nélkül és összességében lényegesen nagyobb értéket hozott ki, mint a Dunán innen. Példaként Szombathelyet és Gyulát említette. Amíg az előbbinél a KSH adatihoz képest plusz 122 kilométert állapítottak meg, addig Gyulánál 53-at. Pedig a KSH is a gázszolgáltatóktól kapott adatokra támaszkodott. A minisztérium képviselője jelezte: többféle megoldás kidolgozható még a nyáron.

Németh Era