T á j é k o z t a t ó
Nagykanizsa Megyei Jogú Város rendezési tervei és a
helyi építési szabályzat előkészítésének ütemezése

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról az 1999. évi CXV. törvény rendelkezik, mely előírja, hogy:

az önkormányzati főépítész a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladatával kapcsolatos döntéseit előkészítő személy.

A helyi önkormányzat a 9/1998. (IV.3.) KTM r. 1. §. (1) bekezdés szerint: az épített környezet elemeinek alakításával és védelmével, továbbá a terület- és településrendezéssel, a terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos egyes feladatait a települési főépítész közreműködésével látja el.

A rendelet 5. §. (1) b. pontja alapján:
Az önkormányzati főépítész folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési tervek hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, illetve négy évente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület részére.

Az 1999. év tapasztalatai összegyűjtésére részletes információt tartalmazó levéllel kerestük meg a Közgyűlés bizottságainak elnökeit a polgármesteri hivatal osztály-, kabinetvezetőit valamint a vagyongazdálkodási és beruházási iroda vezetőjét, az Ingatlankezelési Intézmény és a VIA Kanizsa KHT vezetőit, a ZM. Mérnöki Kamara helyi vezetőjét és a ZM. Építész Kamara 49 helyi tervezőjét, a rendezési terveinket készítő BH Régió BT-t (Pécs), VÁTI KHT-t (Budapest), KANIZSATERV Kft-t (Nagykanizsa).

Írásos véleményt összesen négy tervezőtől, az ingatlankezelési intézménytől és a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályától kaptunk, melyek a következő jelentősebb megállapításokat tartalmazták:

– egyes területeken, az alapkoncepció gyakori változtatása a terv állandó módosítását igényli; az ÉK-i városrész terve példa erre,

– az érvényben lévő rendezési tervek jók, de az igények és a jogszabályi változások miatt szükséges a módosításuk,

– az előkészítés alatt álló önálló építésügyi szervezet előrevetíti a rendezési terv mint önkormányzati szabályozási eszköz szerepének átalakulását (előrelátóbbnak és időtállóbbaknak kell lenniük)

– a beérkezett javaslatokat a melléklet tartalmazza.

A mellékletben foglalt észrevételek mellett vannak olyan információk, közvetett jelzések, melyek figyelembevétele a városrendezési munka eredményességét fokozhatja:

– még ma sem általánosan ismert az a tény, hogy az önkormányzat rendezési tervei – melyek rendeleti formában megjelenő helyi építési szabályzatok és rendelettel meghatározott szabályozási tervek – hatással vannak valamennyi önkormányzati feladatellátásra, szakterülettől függetlenül,

– a hivatali szervezetek mellett az egyes, tervezés alá vont területen érdekelt tulajdonosok sem veszik figyelembe azokat a tájékoztatókat, felhívásokat, mely alapján lehetőség van (időben a tervezés folyamatában) a véleményalkotásra, az egyéni érdekek, igények megjelenítésére,

– az önkormányzati forgalomképes, korlátozottan forgalomképes és forgalomképtelen (törzsvagyon) szerepét eddig nem tudtuk minden esetben úgy meghatározni, hogy egy előre nem kiszámítható befektetői igény ne ütközzön a városrendezés előírásaival,

– az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) számú (OTÉK) kormányrendeletben rögzített szakmai szempontok és tervezési, egyeztetési, véleményezési, jóváhagyási szabályok az 1998. január 1-jei hatálybalépése óta köztudottak; ennek ellenére gyakran jelenik meg olyan önkormányzati érdek, vagy igény mely alapján

– a terv egyeztetési, véleményezési szakasza lezárása előtt jóváhagyásra kell bocsátani a tervet, vagy

– a kész terv jóváhagyási szakaszában merül fel olyan lényeges módosítási igény, mely a terv kiegészítését, újratervezését és ismételt egyeztetési eljárását igényli.

Mindkettő további időt és tervezési díj ráfordítást igényel. Egyidejűleg felmerül a jogszabályok előírásaitól eltérés veszélye.

Megjegyzendő, hogy az eddigi, gyorsított eljárások szükségessége utólag nem bizonyosodott be: például a hulladéklerakó soron kívüli rendezési tervi munkálatai
jóváhagyásától számítva, más
okból fél évnyi idő telt el az építési engedélyezésig; vagy a volt Thury laktanya és környéke rendezési terv egyeztetés – véleményezés előtti jóváhagyását követően hónapokkal később kellett azt alkalmazni, építési engedély kiadásához.

Általánosan nem a súlyának megfelelően tudjuk kezelni az Étv. által a tervezés alapdokumentumaként előírt “településfejlesztési koncepciót”, mely a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket (a fejlődés alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági, szociális-egészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás) rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum.

Ezt célszerűen minden településrendezési elhatározáskor el kell készíteni, melyben a közgyűlés bizottságainak, a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységeinek az együttműködése nélkülözhetetlen.

Az új jogszabályok szerint eddig 7 terv készült e nélkül, és további 5 terv készítése van folyamatban. Ez utóbbiaknál már az új egyeztetési fórumként működő Területi Tervtanács és a végső véleményezést végző FVM Területi Főépítészi Iroda sem fog eltekinteni az egységes terveket megalapozó fejlesztési koncepcióktól. Általános az az igény, hogy az önkormányzatot érintő tervi tartalom minimalizálása mellett (a saját területek hasznosítására minél rugalmasabb kereteket adjon) a városi területek, épületek sorsát megfelelően részletezett szabályozási eszközökkel kell ellátni. Olyan részletes jogszerű előírásokat kell rögzíteni a rendeletekben, mely a jogalkalmazó építési hatóságnak kevés mozgásteret ad a “rugalmas” ügyintézéshez.

Ismételt próbálkozásunk ellenére sem sikerült a tervezési feladatainkra a településtervezői kört bővíteni;

Ehhez kértük az FVM Területi Főépítészi Iroda segítségét, amely a Területi Tervtanácsok működése során több lehetséges tervezővel áll kapcsolatban. A fentiekben részletezett tapasztalatok alapján:

– szorosan együttműködünk az egyes szakterületeken a bizott-
ságokkal, hivatali szervezeti egységekkel a tervi elhatározástól a jóváhagyásig,

– egyeztetést folytatunk az ágazati minisztériummal, a Közigazgatási Hivatallal annak érdekében, hogy egyes települési egységekben a helyi építési szabályzat – a szerkezeti tervet adó régi Általános Rendezési Terv illeszkedési lapja mellett – elegendő legyen a szabályozási problémák kezelésére (pl. Katonarét).

Lehessen hatályon kívül helyezni olyan tervet, melynél kedvezőbb az általános szabályozás, és új terv készítésére nincs lehetőségünk (pl. volt zártrendezési tervek).

– az új tervi elhatározások előkészítési szakaszában az adott terület önkormányzati fejlesztési koncepcióját is előterjesztjük;

• a rendezési terveknek tartalmazniuk kell az előzetes társadalmi hatáselemzést, a rendeletek költség-haszon és költséghatékonyság vizsgálatát

A városrendezéshez kapcsolódó rendeletek egységes szerkezetű feldolgozását elvégeztük, azok floppy lemezen rendelkezésre állnak, és folyamatosan felkerülnek a polgármesteri hivatal számítógépes hálózatára.

A térinformatika működtetéséig célunk az, hogy a ma is rendelkezésünkre álló digitalizált térképeket és terveket ebben a formában is hasznosítani, kezelni tudjuk. A 2000. évi költségvetésben igényeltük ennek a softver háttér megteremtését.

A jogszabály által 1998-tól előírt éves tájékoztatót követő négy éves összefoglaló jelentésig (melyre 2002-ben kerül sor) közép- és hosszú távú településtervezési programot kell készítenünk.

Az Étv. előírásai szerint az egész város területére kiterjedően kell, lennie új típusú szabályozási tervnek és helyi építési szabályzatnk. E munka előkészítésére ezévben kialakítjuk a munka módszerét, meghatározzuk az ütemét, és a digitalizált alaptérképek beszerzésével a közműtérképekkel, a fejlesztési koncepció megújításával, előkészítjük a tervezés 2001. évi indítását. Ennek költségvetési feltételeit a 2000. évi tervünk tartalmazza.

A tájékoztató tervezetét egyeztettük a Közgyűlés városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságával, a polgármesteri hivatal vezetésével, az osztályvezetőkkel, a kabinetvezetőkkel, illetve az építésügyi iroda, valamint a vagyongazdálkodási és beruházási iroda vezetőivel.

Az egyeztetésbe bevontak véleményét figyelembe vevő tájékoztatót Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 96/2000. III.28. számú határozattal elfogadta.