Uniós hulladékgazdálkodási előírások

Külön “jogszabály-csomag” vonatkozik a veszélyes hulladékokra, a hulladékok országhatárokat átlépő szállítására, másik csoportot alkotnak pl. a csomagolásra vonatkozó jogszabályok, a hulladék-olajokkal, a szárazelemekkel és akkumulátorokkal, illetve a hulladéklerakással kapcsolatos jogszabályok. A fentiek közül két csoportot emelünk ki, mivel ezek olyan jogszabályokat tartalmaznak, amelyek érintik a helyi önkormányzatok jövendő, hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatait:

– a Tanács 97/C 76/01 állásfoglalása a közösségi hulladékgazdálkodási

stratégiáról,

– a Tanács 75/442/EGK irányelve a hulladékról,

A hulladéklerakással kapcsolatos jogforrások:

– a Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakásról.

A hulladéklerakókra vonatkozó irányelv jelentősen érinteni fogja a hazai települési hulladékkezelési gyakorlatot. Az irányelvben foglalt követelmények teljesítése céljából a települési hulladékok kezelésénél el kell érni, hogy csak a környezetvédelmi normáknak megfelelő, biztonságos lerakókban történhessen lerakásos ártalmatlanítás, amelynek érdekében új, nagy kapacitású regionális gyűjtő és kezelő rendszereket és lerakókat kell kialakítani.

Biztosítani kell a mennyiség, a minőség és az összetétel rendszeres mérését is, s meg kell oldani a szerves összetevők és a gumihulladékok külön gyűjtését és kezelését.

Ugyancsak gondoskodni kell a régi lerakók megfelelő bezárásáról és rekultiválásáról, illetve – veszélyeztető hatásaik felmérése után – esetleges felszámolásukról. Megfelelő hazai jogszabályt kell alkotni, s megjeleníteni benne a települési és a veszélyes hulladékok lerakásának irányelv szerinti feltételeit. Meg kell állapítani a lebomló szervesanyag-tartalom csökkentésének és a gumihulladékok lerakásból történő kizárásának, illetve az ehhez szükséges külön gyűjtés és kezelés szabályait. Intézkedni kell a hulladékok mennyiségének, minőségének és összetételének méréséről, és ki kell dolgozni a teljesítést biztosító szervezeti, nyilvántartási és engedélyezési-ellenőrzési háttér működési szabályait.

Az irányelv értelmében a tagállamoknak a lerakással ártalmatlanított hulladék lebomló szervesanyag-tartalmát 2002-ig 25 tömegszázalékkal, 2005-ig 50, 2010-ig pedig 75 százalékkal kell csökkenteni az EU 1993-as szintjéhez képest. Gondoskodni kell e hulladékok más módon (pl. komposztálás) történő kezeléséről. Az újonnan létesülő lerakók csak a meghatározott feltételeknek megfelelő szigetelési és monitoring rendszerrel valósíthatók meg. A tervezet más speciális szabályt is tartalmaz (pl. minden lerakónál biztosítani kell a lerakott hulladék mennyiségének és szervesanyag-tartalmának mérését), amelyet szükséges minden helyi önkormányzati hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembernek is megismernie. Egy új beruházás megvalósításánál elengedhetetlen, hogy a közösségi jogszabályokban foglalt követelményeket is figyelembe vegyék a települések.

A hulladék lerakásáról szóló irányelv-tervezetben foglaltak teljesítése érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség:

– a hulladékok mennyiségének, minőségének és összetételének mérési feltételei kialakítása,

– az engedélyezésben és ellenőrzésben érintett szervek felkészítése és szakirányú létszámfejlesztése (környezetvédelmi felügyelőségek, vízügyi igazgatóságok, növény-egészségügyi és talajvédelmi állomások, állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatok, helyi önkormányzatok),

– a szerves összetevők és a gumihulladékok elkülönített gyűjtési és kezelési rendszerének kialakítása,

– a keletkező, a begyűjtött és a lerakott hulladékok mennyiségének és összetételének nyilvántartása,

– lerakás műszaki és működési feltételeinek meghatározása.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (a továbbiakban Htv.) értelmében a települési önkormányzatoknak kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást kell megszervezniük, illetve fenntartaniuk.

“A közszolgáltatás kiterjed

•a közszolgáltatás ellátásra feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárdhulladékelhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;

•a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállításra;

•a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére.”

A helyi önkormányzat ezen közszolgáltatást:

–önállóan,

–más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozással láthatja el,

–illetve szomszédos vagy egymáshoz közeli települési önkormányzatok közösen tarthatnak üzemben hulladékkezelésre szolgáló létesítményt, vagy közszolgáltatás ellátására közös gazdálkodó szervezetet hozhatnak létre.

Arra való tekintettel, hogy apró településeink száma igen magas számú, a Htv. értelmében az önkormányzatok a hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében egymással együttműködnek. Ennek tartalmát és feltételeit az együttműködési vagy a társulási törvény szerinti társulási szerződésben állapítják meg. A kisebb települések csak összefogva tudják hatékonyan és gazdaságosan megvalósítani ezt a feladatot.

A hulladékos alapirányelv előírja a tagországok részére, hogy az illetékes hatóságok a közigazgatás minden szintjén készítsenek területükre vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet, amely felöleli a keletkező hulladékok teljes körét, és azok kezelésének megoldási módjait. A tervnek tartalmaznia kell általánosan és az egyes hulladéktípusokra vonatkozóan a megelőzés, a begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás terén tervezett intézkedéseket és az intézkedésekkel elérendő célokat. Az irányelvben foglaltaknak való megfelelés érdekében a Htv. előírja a hulladékgazdálkodási terv elkészítését országos, felügyelőségi, megyei és települési önkormányzati (illetve önkormányzati társulási) szinten egyaránt.

Új eszközként jelenik meg a jövőben az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Alapja (ISPA), amely környezetvédelmi és közlekedési projektek finanszírozására szolgál. (Az ISPA program jelenlegi állásáról a rovat későbbi cikkeiben adunk bővebb tájékoztatást.) A jövőben az állami és az uniós eszközök között a párhuzamosságok elkerülése, illetve a hatékony támogatási rendszer kialakítása érdekében a koordinációt meg kell teremteni.

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a Htv. végrehajtásban, az ellenőrzésben és az engedélyezésben a települési és a megyei önkormányzatoknak is új hulladékgazdálkodási feladatokat kell majd ellátniuk. E feladatokat csak megfelelően képzett szakemberek alkalmazásával lehet végrehajtani. Igényként jelentkeznek tehát az új feladatokra való felkészítést szolgáló szakmai képzési programok. Az új feladatok megismerése és elvégzésük elvi alapjainak tisztázása, a közreműködők egyértelmű és azonos megközelítésű fellépése elengedhetetlen a kiszámítható és következetes jogérvényesítés szempontjából.

A Környezetvédelmi Minisztérium az Európai Unió Közösségi Vívmányai (acquis communautaire) átvételének Nemzeti Programjában tervezett ezen létszámfejlesztési és képzési feladatok megvalósítására forrásokat, így remélhetőleg a közeljövőben több, a témára vonatkozó képzési program is elindul.