A környezeti problémák kezelését nehezíti, hogy az ilyen szennyezéssel összefüggő kiadások egyértelmű beemelése a termékek és a szolgáltatások tényleges költségeibe drámaian rontaná az egyébként is gyenge és sebezhető nemzetközi versenyképességünket. Ugyanakkor az energiatakarékosság közismerten a leghatékonyabb környezetvédelmi eszköz, amely révén a szükséges környezetvédelmi ráfordítások hatékonyan mérsékelhetők.

A 2010-ig szóló kötelezettségek szigorúak:

A nemzetközi kötelezettségek betartása csak nagyon szigorú energiagazdálkodás, eredményes energiatakarékossági tevékenység mellett lehetséges.

Hátrányunk az energiahatékonyság terén elsősorban gazdasági eredményeinkre vezethető vissza, mivel a viszonyításul választott fejlett országokban – a hőmérsékleti eltérésektől függetlenül – magasabb az egy főre jutó össz- és villamosenergia-felhasználás, és ez a helyzet igaz az EU-átlagára nézve is. Energiatakarékosságunk európai uniós átlaghoz való érdemi közelítése így alapvetően a gazdasági teljesítmények felzárkóztatásával lehetséges. A gazdasági teljesítmény elsődlegességének a hangsúlyozása azonban nem jelenti az energiatakarékosság e téren is jelentkező szükségességének az alábecsülését. Az energiahatékonyság-javítás folyamatában a megfelelő szerkezeti összetételben történő dinamikus gazdasági fejlesztés mellett meghatározó jelentősége van a gazdaság minden területére kiterjedő energiatakarékosságnak.

Amint a 2. táblázat mutatja, az EU-ban ez az arány jelenleg átlagosan 5,3 százalék, amíg Magyarországon 3 százalékot tesz ki.

Az EU-hoz való csatlakozás előkészítése során ezt az uniós energiapolitikai célkitűzést figyelembe kell venni és gyorsítani szükséges a hazai megújuló energiahordozó felhasználás növelését, az ilyen energiahordozókkal történő fosszilis tüzelőanyag-kiváltást.

A német kormány a magyar gazdaságban az 1991. évben jelentkező tüzelőanyag-ellátási gondok megoldásának elősegítésére, célzottan szénbeszerzésre 50 millió DEM segélyt ajánlott fel. A felajánlott segélyből megvásárolt szén hazai értékesítése során a Magyar Nemzeti Bankhoz folyamatosan befizetett forint 60 százalékát az energiatakarékossági, az energiaigényesség mérséklését szolgáló beruházások kedvezményes hitellel történő támogatására különítették el.

A kormány által létrehozott 1,12 Mrd Ft-os folyamatosan visszaforgatásra kerülő hitelkeret céljai:

Az Energiatakarékossági Hitel Alap pályázaton részt vehetnek jogi vagy természetes személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

Az Energiatakarékossági Hitel Program évente meghatározandó cél- és eszközrendszerrel jött létre 1997-ben és a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közintézmények energia-megtakarító beruházásainak az ösztönzését szolgálja kedvezményes hitelfelvételi lehetőség biztosításával. A kamatpreferencia mértéke a mindenkori jegybanki kamat 50 százaléka, forrása a Gazdasági Minisztérium kezelésében lévő Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat.

A hitelkeret 1997-re 800 MFt, 1998-ra és 1999-re 1-1 Mrd Ft volt, a hitelt biztosító bankot a pénzintézetek nyilvános versenyeztetésével, pályázat útján kellett biztosítani.

A program 2000. évi folytatását elrendelő kormányhatározat új alprogramot is kezdeményez, amely a távhőellátó rendszerek felújítására, korszerűsítésére irányul. Az új alprogram támogatásának forrása a Központi Környezetvédelmi Célfeladatok, az alprogram várhatóan nyár végén megindul.

Magyarországon a mintegy négymillió lakás több mint 15 százaléka – kb. 650 ezer lakás – iparosított technológiával épült és távhő-ellátással rendelkezik. E lakásokban több mint kétmillió ember él. Az iparosított technológiával készült épületek többsége felújításra szorul. A lassú szétesésnek induló távhőrendszerek megmentésére, a panellakásban élők gondjainak enyhítésére a kormány 1996. I. félévében döntést hozott, hogy támogatja a panelépület-programot úgy, hogy az ott lakók számára energiatakarékos épület-felújításra vonatkozó kollektív döntésük esetén, kedvezményes kamatozású hitelfelvételi lehetőséget biztosít. Az állami támogatás az energetikai korszerűsítési munkákhoz felvett pénzintézeti kölcsönök kamatainak viseléséhez járul hozzá.

Ha az iparosított építési technológiával készült lakóépületben legalább 10 lakás található, a pénzintézet által felszámított mindenkori kamat kétharmadát a költségvetés havonta megtéríti. Más lakóépületek esetén a halasztott kamatfizetésű hitelkonstrukció támogatásának mértéke az éves törlesztési vagy új kamatszámítási időszak kezdetekor fennálló tőketartozás 4 százaléka a törlesztés első öt évében, 3 százaléka a második öt évben.

A hazai energiahatékonyság növelése érdekében az Európai Unió PHARE segélyprogramjának keretében 1,2 Mrd Ft hozzájárulással létrejött az Energiahatékonysági Vegyes Hitelrendszer. mely a törlesztésekkel folyamatosan visszatöltött alapként, társfinanszírozás keretében egészíti ki az Európai Beruházási Bank Magyarország számára biztosított energiahatékonyság növelésére irányuló hiteleit.

A rendszer kevert kamattal működik, amelyben a PHARE-rész kamatmentes, az Európai Beruházási Bank hitelrésze piaci kamatozású. A PHARE-rész az összberuházás 25 százalékában van maximálva.

A környezetvédelem és az energiatakarékosság a célja az ESCO konstrukciónak, amelyik a harmadik feles energiatakarékosságot valósítja meg. Ma már több vállalkozó társaság foglalkozik ESCO típusú energiatakarékossági tevékenységgel.

A konstrukció lényege, hogy az energetikai korszerűsítés érintettjének (általában önkormányzatoknak) a beruházás lebonyolításakor egyetlen forintot sem kell fizetniük, a beruházást az ESCO cég saját költségére hajtja végre. A korszerűsítésből adódó megtakarításból fizetik ki a költségeket 5-10 év alatt olymódon, hogy a tényleges energia-megtakarítás egyre nagyobb hányada marad az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok tehát tőkeráfordítás nélkül energiát takarítanak meg és annak összegéből fizetik vissza a beruházás költségeit. E társaságok működése elősegíti az önkormányzatok működtetési költségeinek a mérséklését, az energiatakarékosság előnyösen hat az ország energiaellátásának a biztonságára és elősegíti a környezeti ártalmak mérséklését.

Az energiatakarékossági programok kihelyezési feltételei, gazdaságossági elvárásai szigorúan szabályozottak, így lehet elérni a magyar gazdaság egészét tekintve is kimagaslóan kedvező 2,5-3,5 év közötti megtérüléseket. (A több éve működő EHA és EHP programoknál csak az energiamegtakarításból számított megtérülés is 4 éven belüli átlagértékre adódik!)

A kormányprogram az energetikai célkitűzések között prioritásként kezeli az energiatakarékosság fokozását.

Az elvégzett vizsgálatok azt jelzik, hogy kb. 200 Mrd Ft körüli ráfordítással megtakarítható az ország éves energiafelhasználásának 7-8 százaléka. Az így elérhető energiatakarékosság gazdasági előnyeit, nemzetközi környezetvédelmi vállalásaink teljesíthetőségének kívánalmait, valamint az EU részéről felénk jelentkező energiahatékonyság növelési elvárásokat tekintve a kormány 1107/1999. (X. 8.) sz. határozatában 2010-ig szóló ETP indításáról határozott.

E program célkitűzései a következők:

A kormányhatározat melléklete 15 pontból álló cselekvési programot tartalmaz, amely az energiafelhasználás gyakorlatilag minden területére kiterjed.

Ahhoz, hogy a 200 Mrd Ft összráfordítással megvalósítható program végrehajtható legyen, 2010-ig összesen 50 Mrd Ft állami támogatásra van szükség. Az indítás időszakára – 2000. és 2001. évekre – a kormányhatározat 1-1 Mrd Ft támogatást irányzott elő, amelynek forrása a GM által kezelt GFC. A kormány által elfogadott előterjesztés szerint 2002-től nyílhat lehetőség az 1-1 Mrd Ft támogatással részlegesen indítható program intenzifikálására, amelynek feltétele az 1 Mrd Ft éves támogatás 5 Mrd Ft-ra való növelése. A GFC által biztosított támogatás nyújt lehetőséget az 1997. óta sikeresen működő Energiatakarékossági Hitel Program 2000. évi folytatására is.

A kormányhatározat az egységes kezelés feltételeinek a megteremtése érdekében előírta a széttagoltan működő energiatakarékossági programok Energia Központ Kht-be való integrálását, valamint az ETP lebonyolítójaként is a Kht-t jelölte meg. Az 1031/2000. (IV. 7.) kormányhatározat szellemében a nemzeti energiahatékonysági ügynökséggé erősödő Kht. összeolvad az Energia Információs Ügynökség Kht-vel (az összevonás folyamatban van).

Az ETP 2000-2001. évekre előírt támogatási területein a programpontok két lépcsőben indulnak meg:

A lakossági támogatást biztosító pályáztatást két hét után le kellett állítani, mivel – több mint kétszeres túljelentkezés mellett – az e célra rendelkezésre álló keret kimerült. Annak érdekében, hogy minél kevesebb lakossági pályázatot kelljen forráshiány miatt visszautasítani, a Gazdasági Minisztérium lépéseket tesz a rendelkezésre álló lakossági keret átcsoportosítással történő növelésére. Számos dolgozat érkezett a tudatformálást, ismeretterjesztést célzó területekre, valamint a megújuló energiahordozó felhasználás növelésére kiírt pályázatokra.

A kedvezményes hitelt biztosító pályázatok hitelkihelyezéseinek banki tendere rövidesen megindul. A banki tender kiírását lehetővé teszi a kormány 2000. július 4-én hozott döntése, amely rendelkezik az EHP 2000. évi indításáról, valamint az EHP-n belül a távhőrendszerek korszerűsítésére irányuló alprogram létrehozásáról.

A 2000. és 2001. években induló ETP programok energetikai-pénzügyi jellemzőit a 5. sz. táblázat, a főbb támogatási feltételeket az 4. sz. táblázat foglalja össze.

A korábban kifejtett gazdasági szempontokon túl (világpiaci versenyképesség javulása, vállalkozások bővülése, a hazai és a külföldi tőke bevonása, környezetvédelmi kiadások mérséklődése) további kedvező gazdasági hatások is jelentkeznek az energiatakarékosság révén:

Mindezen általánosan elismert és köztudottnak nevezhető előnyökön túl szükséges hangsúlyozni a közvetlen költségvetési ÁFA egyenleg kedvező alakulását.

A közvetlen ÁFA egyenleg két részből áll:

Az energiahordozók ÁFA kulcsa 12 százalék, a beruházási javaké általában 25 százalék. A számítások azt mutatják, hogy a beruházási egyszeri ÁFA bevételét az energiamegtakarítás miatti ÁFA kiesés jelenértéke 15 év alatt sem éri el.

Ezen időszakban a költségvetés egyenlegét tovább javítják az energiatakarékossági vállalkozások révén a következők: