Az uniós csatlakozásról

Beszélgetés Karmazin Józseffel, Nagykanizsa főépítészével

Ez az uniós kérdéskör elég érdekesnek ígérkezik a résztvevők számára. A változás a korábbiakhoz képest az, hogy egyetlen vezérelőadás lesz, ami megvillantja a témát, majd utána pódiumvita keretébent bővebben tárgyaljuk. Így lazább keretek között halad majd a munka.

– Valóban, az eddigi tanácskozásoknak egyfajta összefoglalását is tervezzük. A gondolat nem most született meg. Még a debreceni konferencián volt egy hozzászóló, nevezetesen hazánk jelenlegi bécsi nagykövete, Barsiné Pataky Etelka, aki a főépítészek uniós csatlakozás előtti és azt követő feladatairól szólt. Akkor az Országos Főépítészi Kollégium tagjaként én vállaltam, hogy utánajárok ennek a kérdésnek. Az eltelt két év arra volt elegendő, hogy javaslatomra végül is ez lesz a témája ennek a tanácskozásnak. Erre azért van szükség, mert eddig igazából nem derült ki, hogy az egyes szakmáknak vagy éppen az önkormányzatoknak konkrétan mit jelent majd az integrációra való felkészülés, illetve maga az integráció. Olyan általánosságokig jutottunk el, mint például a minőség kérdése, a tervezés fontossága és a környezeti kérdések hangsúlyozottsága. Mindezek a kérdések azonban nemcsak az építésügyben, hanem bármely más szakterületen is érvényesek.

Arra számítunk, hogy ezekhez az általam említett gondolatokhoz még mások is hozzá teszik a magukét és közelebb jutunk ahhoz, hogy valóban érzékeljük, mi fog változni. Szándékaink szerint a partnervárosokból meghívott építészkollégáknak ezt a kérdést fogjuk feltenni. Azaz: mi volt a csatlakozás előtt és mi változott azóta? Így ez egyfajta tapasztalatcsere is lesz.

– Az eddigi konferenciák tapasztalatai alapján kétszáz-kétszázötven résztvevőre számítunk. Valószínű, hogy van egy fokozatos átrétegződés is, hiszen a létszám nem annyira növekszik, mint ahogy az érdeklődők köre bővül. Ma már ugyanis nemcsak a főépítészek, hanem az építésüggyel foglalkozó valamennyi szakterület érdeklődik a téma iránt. A nagykanizsai konferencia központi tárgya, az európai uniós csatlakozás pedig várhatóan még bővíti is ezt a kört. Egy kicsit nemzetközivé is tesszük ezt a tanácskozást azáltal, hogy a határmenti települések képviselőit is meghívtuk Horvátországból és Szlovéniából, illetve a partnervárosok küldötteit is várjuk.

– Igen, szeretnénk, ha a műemlékeinket megismernék, még akkor is, ha ezek nem mutatják éppen a legszebb arcukat. A felkészülésre egy sajátos módot választottunk; gyermekrajz-pályázatot írtunk ki. Így gyakorlatilag a gyerekek rajzai alapján lehet majd megismerni ezeket a műemlékeket. Gondoltunk arra is, hogy a programfüzethez mellékeljük az akkor éppen aktuális rendezvények jegyzékét, hogy a látogatóknak így ötleteket adjunk szabadidejük eltöltésére.

– Kimondottan ilyenre nem gondoltunk, de a konferencia szakmai előadásai a Hevesi Sándor Művelődési Központ nagytermében lesznek, aminek a férőhelyszáma is indokolja, hogy nyitott legyen ez a rendezvény. Tehát szívesen látunk bárkit, aki érdeklődik a témák iránt.

– Az előkészítésben résztvevő egyik kollégánknak volt az ötlete, hogy próbáljuk az úgynevezett trianoni városok problémakörét bekapcsolni a konferencia gondolatai közé. A probléma alatt azt értjük, hogy az uniós csatlakozás közeledtével kialakulnak majd olyan várospárok, melyeknél az a határok oldódásával jár az együttműködésben pedig új irányok lesznek. Az egyik szekció ezzel a témával foglalkozik majd.

– Az egyik a kistérségek, a vidék, a régió kérdéskörével foglalkozik majd. A másik pedig, melyet a partnervárosok delegáltjaira alapozunk a szakmánk és az Európai Unió kapcsolatát járja körül.

A Zala Rádió 2000. május 26-i adásában elhangzott interjú szerkesztett változata.
Készítette: Bánovics Attila