 |
|
A vízminőség biztosításának követelményei
Víz, víz, tiszta víz
Az elmúlt hónapokban az Olvasók megismerkedhettek a települési szennyvíztisztításra és a hulladék kezelésére vonatkozó közösségi jogszabályok főbb tartalmi elemeivel. Az önkormányzatok szempontjából kiemelkedő fontosságú feladatot jelent az egészséges ivóvíz biztosítása, ráadásul több, helyi vízgazdálkodással összefüggő feladatot is ellátnak. Ezen önkormányzati közszolgáltatások prioritást élveznek. Ezért a témával foglalkozó helyi szakembereknek megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a közösségi jogi szabályozásról és a jogharmonizációs munkáról.
Változó határértékek
A közüzemileg szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó előírások és azok betartásának ellenőrzése mindenekelőtt az emberi egészség védelmét szolgálják. A jó minőségű ivóvíz hozzájárul az országról, egy adott településről alkotott kép kialakításához, vonzza a (külföldi) beruházásokat és fontos az idegenforgalom szempontjából is, ezért nem közömbös a helyi önkormányzatok számára sem.
A közösségi jogszabályok közül a Tanács emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelve tartalmazza a szolgáltatott ivóvíz minőségi követelményeit (határértékek), illetve a határértékek betartásának, ellenőrzésének követelményeit. Az új, 1998. december 25-én hatályba lépett irányelv lényeges változta-
tásokat tartalmaz, egy sor paraméter esetében azonban (pl. vas, mangán, ammónia) csak ajánlásokat ad a határértékekre. Bizonyos paraméterek esetében pedig az eredetinél (a Tanács 80/778/EGK irányelvében rögzítetteknél) szigorúbb a határérték. Magyarországot - ez utóbbi mindenek előtt az arzénre vonatkozó - határérték 50-ről 10 mg/l-re való csökkentése érinti.
Az irányelvek átvétele
A 2140/2000. (VI.23.) kormányhatározat ütemezésében, a jogharmonizációs programban a fent hivatkozott irányelv átvételének teljesítése érdekében 2000-ben új jogszabályt kell alkotni. A program mellett az Európai Unió Közösségi Vívmányai (acquis communautaire) átvételének Nemzeti Programja (a továbbiakban: ANP) az alábbi feladatok elvégzését irányozza elő a közösségi jogszabályban foglalt követelmények teljesítése céljából:
az ivóvízminőség-javító program elkészítése és műszaki megvalósítása központi támogatási rendszerének fejlesztése;
a program végrehajtásának elindítása;
vízkezelési technológiák fejlesztése, illetve kiépítése.
Az ANP szerint az irányelvben foglaltaknak megfelelően a vas, mangán, ammónium és a szerves anyagok esetében a követelmények teljesíthetők, a technológiai korszerűsítés azonban hosszabb távú fejlesztési terv készítését és kivitelezését igényli. A nitrát-eltávolítás, valamint a vízfertőtlenítés hatékonyságának növelése központi támogatás segítségével 3-5 év alatt oldható meg.
Ami nem megy olyan gyorsan
A problémát az arzénre vonatkozó határérték 50-ről 10 mg/l-re való csökkentése jelenti. Ezt csak fokozatosan, illetve hosszú távú koncepció alapján tudjuk megvalósítani.
Az ivóvízminőség-javító program kidolgozás alatt áll. Elkészítése, műszaki megvalósítása, központi támogatási rendszerének fejlesztése, valamint a program megkezdése középtávon valósulhat meg. Ehhez azonban szükséges az EU támogatása.
A közösségi jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelés, az ivóvízminőség-javító program megvalósításával kapcsolatos feladatok és azok hatásai elsősorban az önkormányzatoknál és a helyi vízmű vállalatoknál jelentkeznek, de a központi költségvetést, valamint az elkülönített állami pénzalapokat is érintik.
A költségek azonban várhatóan - a vízdíj emelkedése révén - a fogyasztókat is érintik. Az egyes térségekben már ma is behajthatatlan vízdíjak bizonyos rétegekre nehezen elviselhető terheket rónak, a szükséges fejlesztések miatti díjemelésnek pedig a lakosság teherbíró képessége szab határt.
Víz, amiben fürödhetünk
Mivel a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozik a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése, érdemes megismerkedni a témára vonatkozó közösségi joganyaggal.
Az uniós csatlakozástól függetlenül is megállapítható azonban, hogy az önkormányzatok számára nagyon fontos, hogy az adott településen lévő természetes fürdőhelyek megfelelő minőségűek legyenek és a fürdőzőket megfelelően tájékoztassák a víz minőségéről. Hiszen ezek idegenforgalmi szempontból központi szerepet töltenek be egy település életében.
Hol tartunk a felkészülésben?
A fürdésre alkalmas felszíni vizek közegészségügyi követelményeit, illetve azok teljesítését biztosító monitoring rendszert a Tanácsnak a fürdésre alkalmas vizek minőségéről szóló 76/160/EGK irányelve szabályozza. A szigorú követelmények előírásával az EU célja elsősorban az emberi egészség védelme.
A közösségi jogszabályban a fürdővízre vonatkozó fizikai, kémiai és mikrobiológiai paraméterek minimum-követelményeinek meghatározása mellett azokat az értékeket is megjelölik a tagállamok számára, amelyek betartása ugyan nem kötelező, de iránymutató. Az irányelv kiemelt hangsúlyt fektet még a tagállamok hatóságai által végzendő monitoring tevékenységre. Így konkrétan szabályozza a fürdővízből való mintavétel minimális gyakoriságát, illetve az egyes paraméterekre vonatkozó vizsgálati és ellenőrzési módszereket.
Változtatandó közegészségügyi szabályok
A 2140/2000. (VI.23.) kormányhatározat ütemezésében, a jogharmonizációs programban a fent hivatkozott irányelv átvételének teljesítése érdekében 2001-ben e témában is új jogszabályt (kormányrendeletet) kell megalkotni. A program szerint szükség van továbbá a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi szabályairól szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet, valamint a szabad vizekben való fürdésről, a fürdőhelyről, a viharjelzésről és a jégen tartózkodás szabályairól 6/1995. (III.22.) szóló BM-rendelet módosítására is. Sőt, a fürdővizek minőségének javítására, illetve fenntartására vonatkozó programok megalkotására és végrehajtására is.
Az irányelvben megfogalmazott követelményeknek megfelelő monitoring-rendszer és az intézkedési struktúra gazdasági megalapozása, valamint a megkívánt vízminőség biztosítása elsősorban a központi források igénybevételét teszik szükségessé, de az utóbbiakhoz később meghatározandó arányban és módon a helyi (önkormányzati) források bevonása is szükségessé válhat.
Arra való tekintettel, hogy az uniós csatlakozás következtében a jövőben több - e rovatban már korábban ismertetett - olyan önkormányzati feladat (például a települési hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás, az egészséges ivóvíz biztosítása) ellátását kell megoldani, amely pluszforrásokat igényel. A helyi önkormányzatok támogatási rendszerét a feladatokhoz igazodóan át kell alakítani.
O.M.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 9. szám * 2000. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.