 |
|
mit jelent az ünnep?
Nyitni kell a világra
Főépítészek mondják
Az Országos Főépítészi Kollégium 1989-ben, a tanácsrendszer végén, a közigazgatásban történő átalakulási folyamat kezdetén, szakmai szervezetként jött létre, s azóta is eredményesen működik. A Kollégium az önkormányzati és a kormányzati főépítészek képviselőiből álló, a főépítészek szakmai hatáskörébe tartozó témákat véleményező, javaslattevő szervezet. Az ÖN-KOR-KÉP javaslatára, 1997. óta létezik a HÍRLEVÉL, amely "kapocs" a szakemberek között.
Tízéves az önkormányzati rendszer, tíz évvel ezelőtt voltak az első szabad, demokratikus önkormányzati választások. Ezek a változások nyomon követhetőek a főépítészek életében is, s talán a lakosság számára itt volt leginkább követhető az "önkormányzás". Hiszen az épített környezetünk és a településkép kialakítása nap mint nap közvetlen kapcsolatot jelent a választók és a főépítészek között.
Mindezt figyelembe véve, arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan ünnepel az ünnepelt? Milyen volt az elmúlt tíz év? A törvényalkotók szándéka mennyire találkozott a törvényalkalmazókéval? Milyen változtatásokra van szükség?
Hogy lesz-e súlya a szakemberek véleményének a jövőnkre nézve? Ezt csak remélni lehet, mindenesetre Ők bizakodnak...
Kérdéseinkkel a Kollégium titkárságát kerestük meg, közvetítésükkel hárman válaszoltak. Véleményük figyelemreméltó.
Dr. Tóth Zoltán, dél-dunántúli területi főépítész. Az első Kollégium alapító elnöke.
Philipp Frigyes, Vác város főépítésze, a Főépítészi Konferencia kitalálója, az új Kollégium életrehívója.
Virányi István, Marcali város főépítésze, a Kollégium elnöke.
Dr. Tóth Zoltán:
Az új önkormányzati törvény után sorra születtek azok a szakmai törvények, melyek valódi tartalommal - feladatokkal, hatáskörökkel - töltötték ki a tanácsrendszert felváltó önkormányzatiságot. Szakterületünket érintően ez az új építési törvényben realizálódott, mely az építés és a területfelhasználások szabályozását teljes egészében önkormányzati hatáskörbe utalta. Ezzel az önkormányzatok valódi "gazdái" lettek a településüknek.
Véleménye szerint jó lenne, ha:
- erősödne a települési önkormányzatok közötti együttműködés,
- összhang, konszenzus jöhetne létre a nemzeti, a területi és települési érdekek érvényesítése között,
- ha erősödne az önkormányzatoknál az építés szabályozásával kapcsolatos szakszerűség, ha társulásos vagy bármilyen más formában főépítészt foglalkoztatna minden önkormányzat,
- ha megoldódna az önkormányzati és az államigazgatás korrekt szétválasztása,
- ha az önkormányzatok működőképességük fenntartása érdekében nem szorulnának elvtelen kompromisszumokra a fejlesztőkkel területeik hasznosítása során.
Virányi István:
Az elmúlt 10 év jogszabályai nagymértékben segítették a főépítészi tevékenység jogszerű kialakulását és végzését. Az "új építési törvény" közvetetten ugyan, de kötelezővé tette az önkormányzatok számára a főépítészek alkalmazását, hiszen előírja, hogy az önkormányzatok építésügyi feladataival - a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az épített környezet emberhez méltó, esztétikus kialakításával - kapcsolatos döntéseit az önkormányzati főépítészeknek kell előkészíteniük. Ugyanakkor a jelenlegi helyzettel még messze nem lehetünk elégedettek, hiszen míg az önkormányzatok száma közel 3200, addig a főépítészek száma - a területi főépítészekkel együtt - csupán 220 körüli. Az építési törvény előírásainak végrehajtása érdekében az önkormányzatokat finanszírozási szempontból is érdekeltté kellene tenni abban, hogy nagyobb számban alkalmazzanak főépítészt. Főként a kistelepülések számára lenne indokolt központi, állami pénzügyi támogatás biztosítása - a körjegyzői rendszerhez hasonlóan - kistérségi főépítészek alkalmazására.
Felemás, rossz megoldást eredményez a jelenlegi jogi szabályozás az építésügyi hatósági munka és az önkormányzatok viszonyában is. A "kiemelt" építésügyi hatósági tevékenység "körzetesítése" nem oldja meg az összeférhetetlenségi problémákat, valamint nem teszi lehetővé az önkormányzatok számára, hogy egyedi hatósági ügyekben az önkormányzatok "ügyfélként" jelenhessenek meg. A településkép alakítása olyan helyi közügy, melyet közérdekként egyedi hatósági ügyekben is képviselni és érvényesíteni lenne szükséges.
Virányi szerint az elkövetkezendő évtized legfontosabb feladatainak egyike az emberi környezet minőségének javítása és alakítása, illetve az ezzel kapcsolatos jogszabályalkotás. Ennek részeként mielőbb szükséges lenne a "hamvába holt" településügyi törvény megalkotása, és az építési törvény módosítása úgy, hogy a kiemelt építésügyi hatósági "körzetközpontok" helyett az önkormányzatoktól független állami építésügyi hivatal kerüljön felállításra; ezzel együtt egyedi hatósági ügyekben az önkormányzatok válhassanak "érdekelt fél"-lé, juthassanak "ügyféli" pozícióba. Az önkormányzati törvényben kötelezővé kellene tenni az önkormányzatok számára a főépítészek alkalmazását; ahol szükséges ehhez az állami költségvetésből támogatás biztosítását. A területfejlesztési törvényt módosítani kellene úgy, hogy fejlesztési pénzeket csak olyan célokhoz és beruházásokhoz lehessen kapni, melyek a hatályos terület- és településrendezési terveknek megfelelnek.
A főépítészekkel kapcsolatos fontos feladat a főépítészi hálózat bővítése, a főépítészek képzésének és továbbképzésének intézményes keretek közötti biztosítása.
Philipp Frigyes:
Nagy eredménynek tartom, hogy szakmánk "megszületett". Igaz még csak kisiskolás, de él. Jogilag is él.
Szüksége a jogalkotói-jogalkalmazói oldal rendezettebb szétválasztása. Az építésügy rangjához méltó intézményrendszer kiépítése, a jogi háttér biztosítása, a szakmai háttér képzése, átképzése, továbbképzése.
A következő évtized a nyitás évtizede legyen. A minden értelemben befelé fordulást fel kell váltania a kifelé fordulásnak. Természetesen ez csak kellő önismerettel tehető meg. Nyitni kell az országnak, a régióknak, a megyéknek, a kistérségeknek, a településeknek, a politikának, a szakmának. A nyitás eredménye az átláthatóság, mely lehetőséget ad a harmónia megteremtésére. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a rendre, de ez talán félreérthető.
A nyitás fogalma mögött nagyon fontos emberi tulajdonságok fedezhetők fel, mint például nyíltság, nyitottság.
Újszerű fogalmak, ez idáig tartalom nélkül.
Tehát nyitni kell a világra, de legfőképpen egymásra.
Tartalomjegyzék * tizedik évfolyam, 9. szám * 2000. szeptember
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.