Az önkormányzatok jövôre több mint 12 százalékkal, 2002-ben pedig 10 és fél százalékkal kapnak nagyobb támogatást az elôzô évinél - közölte november elején Járai Zsigmond pénzügyminiszter. A helyi testületek így 2001-ben együttesen - a központi forrásokat és a saját bevételeket is beszámítva - 1670 milliárd forinttal, 2002-ben pedig 1770 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A kormányzat képviselôi több fórumon is hangoztatták: az önkormányzatoknak ezen túl is jelentôs pénzek állnak rendelkezésükre az egyes ágazati alapokból, illetve a Széchenyi-terv központi forrásaiból, s megkapják régi jogos jussukat, a 61 milliárd forintot a gázközmû-vagyonért. Az ellenzék és néhány kormánypárti képviselô a viták során arra mutatott rá, hogy továbbra is tízmilliárdok hiányoznak a meglévô önkormányzati feladatok ellátásához.

A parlamentben novemberben tárgyalt kétéves költségvetési törvényjavaslat szerint az államháztartási kiadások jövôre átlagosan 11,8 százalékkal nônek, 2002-ben pedig 6,3 százalékkal. A minisztériumok kerete jövôre 18,75 százalékkal lesz nagyobb, 2002-ben pedig további 7,1 százalékkal gyarapodik. A kormány számításai szerint az önkormányzatok jövôre 12, 2002-ben pedig 10 és fél százalékkal gazdálkodhatnak több központi támogatásból az ez évi forrásokhoz képest.

Az MSZP számításai szerint azonban - amelyet az Állami Számvevôszék megállapításaira is alapoznak - több feladat forrása hiányzik az önkormányzati szférában. Így például nincs fedezete a pedagógusok béremelésének. Lamperth Mónika hozzászólásában rámutatott: erre a célra 2001-ben 4 milliárd, 2002-ben pedig 10 milliárd forint hiányzik a költségvetésbôl. Szólt arról is, hogy a büdzsé önkormányzati fejezetének 12,6 százalékos növekedése önmagában nem mutat semmit, mert ismerni kell azt is, hogy milyen faladatokat kell finanszírozni. A szocialisták indítványozták, hogy

Errôl természetesen a kormánypárti képviselôk és a kormányzat hallani sem akart. Kérik azt is, hogy az elemi károk enyhítésére hozzanak létre egy 10-20 milliárd forintos alapot.

A tervezetbôl nyilvánvalóvá vált, hogy lakásprogramra is nagyságrendekkel kevesebb pénzt költ a következô két évben a kormány, mint azt a nemzeti fejlesztési programba foglalták. Márciusban még úgy gondolták, hogy a következô két évben 200 milliárd forint jut lakástámogatásra. A büdzsében viszont csak 134 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Vagyis, a Széchenyi-tervben szereplô összegnél 33 százalékkal kevesebbet.
A "legnagyobb növekedés" az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program címén tapasztalható, amely teljesen új cél a Széchenyi-tervben.

A parlamenti vitából az is kiderült, nem tudni, a következô két évben mennyi pénzt fordítanak autópálya-fejlesztésre. A nemzeti program eredeti tervében 120 milliárd forint szerepel, de ez nem jelenik meg a büdzsé tervezetében. A terv hét programja közül a nyilvánosságra került információk szerint eddig kettôt dolgozott ki a Gazdasági Minisztérium - a vállalkozáserôsítôt és a turizmusfejlesztésit. A többit, köztük a lakás-, a regionális gazdaságfejlesztési, a kutatás-fejlesztési, az információs társadalom és gazdaságfejlesztési, valamint az autópálya-programot az év végére ígérte.

A szabad demokratáknak változatlanul az volt az álláspontjuk, hogy

Ezért ôk csak a 2001-es költségvetéshez hajlandóak módosító indítványokat benyújtani. Kovács Kálmán (SZDSZ) elemzése szerint a mostani négy éves ciklusnak az egész közlekedési ágazat az egyik legnagyobb vesztese. Példaként említette: a kormány többször jelezte, hogy továbbépül az M7-es, noha a múzeológiai feltárások befejezéséig nincs rá lehetôség, és a költségvetés sem biztosít forrást a projektre. A kormányprogram ígéretei ellenére nem fog megépülni a Balatont megkerülô kerékpárút sem. Ezért az SZDSZ módosító indítványt nyújtott be, hogy legalább annyi pénzt fordítson a költségvetés ilyen célokra, mint 1998-ban. Az árvízvédelemrôl szólva kifogásolta, hogy a költségvetési törvényjavaslatban az árvízkár-elhárítási mûvek fenntartására kevesebbet szán a kormány, mint két évvel ezelôtt. A környezetvédelemmel kapcsolatban is kritikát fogalmazott meg. Az ellenzéki frakció azt javasolja, hogy a szennyvízkezelésre legalább az 1998-es elôirányzat jelenlegi reálértékének megfelelô összeget fordítson a kormány, mivel ennél 40 százalékkal kevesebb szerepel a költségvetésben.

Kovács Tibor (MSZP) azzal vádolta a kormánypártokat, hogy

és osztogatásra, klientúraépítésre használják fel azokat. Simon Miklós (FKGP) ezzel szemben úgy vélekedett, hogy az elôzô ciklus alatt a magyar vidék nem kapott semmit. A képviselô többek között azzal cáfolta a szocialista honatya állításait, hogy az ellenzéki vezetés alatt álló Nyíregyháza százmillió forintokat kap a területfejlesztési tanácstól. Toller László (MSZP) azon a véleményen volt, hogy a területi különbségeket az állami újraelosztás keretében kell kiegyenlíteni, s nem a nagyobb bevételû településeket kell "megsarcolni". Perlaki Jenô (Fidesz) ezzel kapcsolatban kifejtette: a kormány településpolitikája a szolidaritás elvére épül, és arra ösztönzi az önkormányzatokat, hogy érdekeltek legyenek a helyi adók beszedésében. Balsay István (Fidesz) digitális térképrendszer kialakítását szorgalmazta az árvízvédelmi beruházások megkönnyítésére. Kiállt amellett is, hogy a falu- és vidékfejlesztés hangsúlyos szerepet kapjon a költségvetésben. Olyan monitoring-rendszer létrehozását is indokoltnak tartotta, amely a települések számára megkönnyíti a decentralizált nemzetközi és hazai pénzek megpályázását.

a kétéves költségvetéshez, amelyek húszmilliárd forint többletkiadást jelentenek. Ám lapzártánkig nem dôlt el, milyen forrásból fedeznék azokat. A javaslatok több pénzt juttatnának a rendôrségnek, a bíróságoknak és a közmunka finanszírozására. Mádi László (Fidesz) a kistelepülések helyzetének javításával kapcsolatban elmondta: módosító indítványában javasolja, hogy növekedjen a 500 lakos alatti falvak alanyi jogon járó támogatásának mértéke. Így el tudnák látni a kultúrához és az oktatáshoz kapcsolódó feladataikat. A települések mûködését könnyítendô eltörölnék azt a szabályozást, amely elôírja: legfeljebb öt községnek lehet közös körjegyzôsége. A koalíció 1 milliárd forinttal megemelné a közmunkákra szánt keretet, amely azon térségek számára biztosítaná a foglakoztatás lehetôségét, ahol a munkanélküliség problémáját nem lehet rövid távon megoldani. Szentgyörgyvölgyi Péter (FKGP) hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy soha ennyi költségvetési támogatást nem juttattak korábban a helyhatóságoknak.

Révész Máriusz arra a fideszes módosító indítványra hívta fel a figyelmet, amely a közalkalmazotti bértáblából törölni kívánt f, és g kategória érintettjeinek is biztosítana fizetésemelést. Egy másik javaslatuk lehetôvé tenné a lakótelepek energetikai felújítását, amely célra jövôre 3, 2002-ben 4 milliárd forintot biztosítanának. Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár úgy értékelte, hogy az MSZP és az SZDSZ részérôl csak megalapozatlan igényeket tartalmazó módosító javaslatokkal találkozott.

Ez a bukás költségvetése lesz - fogalmazott Lentner Csaba, a MIÉP képviselôje, aki szerint a kormány nem ura a helyzetnek, s emiatt félô, hogy a maradék állami vagyon is a privatizáció prédájává válik. Az államnak így a még meglévô minimális ráhatása is megszûnik a gazdasági életre - vélte. Módosító indítványai azt a célt szolgálják, hogy az állam a jelenlegi állapotnál hatékonyabban láthassa el gazdaság- és közigazgatás-szervezô funkcióját.