AJÁNLÁSOK

A Nagykanizsán megtartott V. Országos Fôépítészi Konferencia - amelynek fô témája a "TELEPÜLÉSEINK MÚLTJA - JELENE - JÖVÔJE A RÉGIÓK EURÓPÁJÁBAN" volt - munkáját eredményesen elvégezte és ajánlásokat tett.

A térségi, régiós gondolkodás már az európai uniós csatlakozási tárgyalások idején is szükséges. A térségben dolgozó szakemberek kiemelt feladata a folyamatos kapcsolattartás, a kommunikáció a (kis)térségen belül, a megyével, a régióval, esetleg régiókkal, a területfejlesztés egyre bôvülô, formálódó intézményrendszere mellett a regionális marketingigazgatóságokkal és a nem önkormányzati partnerekkel.

A térségi munkában (is) nélkülözhetetlen a fôépítész részvétele, aki saját szakterületén (fejlesztés, rendezés, új építés és helyi értékvédelem, infrastruktúra) túl szintetizálhatja a további térségi témákat, teendôket (agrárkérdések, táj, turizmus, kultúra, humán szféra).

Meg kell ismerni a várható és az egységesítésre kijelölt szakmai elôírásokat (jogszabályok, szabványok, minôség, verseny, érdekképviselet, értékvédelem, stb.). Mindemellett ki kell dolgozni a megôrzendô szakmai sajátosságok kereteit.

Korszerûsíteni, és az uniós elôírásokhoz kell igazítani a fôépítészi szakmagyakorlás kereteit, feltételeit, szükség esetén kezdeményezve azok jogszabályi megjelenítését.

A trianoni határokat "meghúzó térképészek" általában valamely természetes alakzatot, vízfolyást vettek figyelembe. Az ezeken képletesen és valóságosan átívelô hidak újjáépítése, ennek felismerése a legfontosabb tanulság. A "híd" lehet mûszaki létesítmény, de lehet határátkelôhely, miként lehet az kulturális, gazdasági, kereskedelmi kapcsolat is. Ezen települések sorsa pusztán a határmentiség tényében közös; mivel minden egyes település helyzete más és más, a "megoldások" is csak egyediek lehetnek.

A politikai kapcsolatok mellett legalább azonos súllyal kapjon teret a szakmaiság, amiben az egymásrautaltság felismerése a folyamatok felgyorsítója lehet. Ebbe elkerülhetetlenül beletartozik a határ mindkét oldalán készülô térségi tervek - kölcsönös egyeztetés(ek)en alapuló - ismerete. Ehhez szélesíteni kell a határmenti együttmûködést központi, regionális, megyei, kistérségi és helyi szinten. Ez a kiépülô/kiépült területfejlesztési intézményrendszer egyik kiemelt feladata. Egyezmények és jogszabályok alapján kell kötelezôvé és kölcsönössé tenni a (határon átnyúló) területi és települési tervek egyeztetését.

A határmenti kapcsolatok sikeres példái kapjanak sokkal nagyobb nyilvánosságot a tájékoztatásban. Ezért is javasoljuk a határmenti együttmûködés helyzetével, jövôjével foglalkozó több önálló - és nem csak a szakmánkat érintô - konferencia megszervezését.

Az önkormányzati fôépítészi hálózat bôvítése a kormányzat, az önkormányzatok és az építész szakma közös feladata és felelôssége. Központi támogatás, pályázati rendszer kidolgozása szükséges a (kis)települések fôépítészi tevékenységének finanszírozására, a kistérségekre is figyelemmel. A hálózat bôvítésének részeként fontos feladat továbbá a fiatal (fô)építészek (be)tanítása, tapasztalatszerzésének segítése, elismert fôépítészi mûhelyekben ("pártfogó és pártfogolt" fôépítészek, stb.).

Az Országos Fôépítészi Kollégium közremûködésével a felsôfokú intézményekben az építészképzésben célszerû kifejleszteni az intézményes fôépítész képzés hátterét, a hazai és EU-s joganyag, finanszírozás és egyéb technikák elsajátítására.

Törvényi elôírás, hogy minden település rendelkezzen településrendezési tervvel. Ehhez a hátrányos helyzetû kistelepülések pénzügyi támogatásának mértékét (arányát) célszerû és szükséges növelni. Kötelességünk rávilágítani az ebben kulcsszerepet vivô önkormányzati fôépítészek munkájára. A MÉSZ és a MÉK együttmûködését kérve, fel kell hívni az önkormányzati szövetségek figyelmét a fôépítészi munka fontosságára, a településhálózat fôépítészi szolgáltatással való minél teljesebb lefedésének szükségességére. (A körjegyzôi rendszerhez hasonlóan (kis)térségi fôépítészi rendszer kialakítása is javasolt.)

A területi fôépítészi irodák munkájában koordináció, együttmûködés, egységes gyakorlat kialakítása szükséges a több régiót érintô területfejlesztési, területrendezési kérdések kezelésében.

Minden település sajátjaként ápolt arculata kulturális és gazdasági érték. Ennek megôrzése, a reális veszélyekkel szembeni védelme önkormányzati, ezen belül hangsúlyozottan fôépítészi feladat.

A településkép védelme szempontjából jelentôs épületek (nagy alapterületû csarnokok, stb.) engedélyezését a település nagyságától és karakterétôl függôen különleges eljáráshoz kell kötni. Ennek jogszabályi feltételeit az OTÉK-ban kell meghatározni. Mindezekre tekintettel indokolt az építészeti tervpályázatra kötelezett létesítmények körét felülvizsgálni a jelentôs épületek tekintetében.

A Konferencia fontosnak tartja a fôépítészek tervezési jogosultságával kapcsolatban megkezdett egyeztetési, érdekvédelmi munkát és felhatalmazza az Országos Fôépítészi Kollégiumot annak folytatására. A Konferencia felkéri a Kollégiumot, hogy a fenti Ajánlások figyelembe vételével dolgozza ki a (kis)térségi fôépítészi munkakör tartalmi, formai lehetôségeit, feltételeit; folytassa a munkacsoportokban megkezdett munkát.