A fából álmodott virág - a "lónyelvû csodabogyó"

"Meg kell szüntetni az önkormányzatok kiszolgáltatottságát, az állami elosztástól
és a pályázatoktól való függést. Ideje felismerni, hogy a fejlôdô demokrácia minôsége az önkormányzatok mûködési feltételrendszerétôl függ. "Ha az ország házában nem
a 3200 önkormányzat helyzetbe hozásán munkálkodnak, akkor nemcsak sérülékennyé, hanem defektessé válhat a demokrácia."

Az önkormányzatok megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a Somogy megyei önkormányzat és a megyei települési önkormányzatok közös ünnepségsorozaton vettek részt, melynek keretében többek között szobrot és emléktáblát avattak Szennán. A szobor egy szimbólum, egy fából álmodott virág. Horváth-Béres János alkotása egy ritka vadvirágot, a "Lónyelvû csodabogyót" ábrázolja. Hogy miért pont ezt? - "Tegyük le a kórókat és a dorongokat, vitás kérdéseinket virágok mellett próbáljuk rendezni." - mondta az ünnepség egyik szónoka, dr. Spiegl József, a megyei közgyûlés alelnöke.

Az ünnepségsorozaton több mint kétszáz polgármester, és ötven jegyzô vett részt. Az egyik helyszínen, - Siófokon - elhangzott elôadásában dr. Gyenesei István, Somogy megye Közgyûlésének elnöke szerint a központi hatalom nem volt és mind a mai napig nem érdekelt egy erôs önkormányzati rendszer kialakításában. Ezt igazolja, hogy még mindig hiányzik az önkormányzatiság legfontosabb eleme, a gazdasági stabilitás. Ha az elmúlt tíz évben az önkormányzatiságnak volt bizonytalan pontja, akkor a megye kérdése az volt, - ennek ellenére Somogy megye az elmúlt tíz évben sikeresen oldotta meg adott feladatait. A természetes viták soha sem fajultak ellenségeskedésig. A mai napig vállalhatják döntéseiket, döntéshozóikat és partnereiket.

A megyei közgyûlés tevékenysége közé tartozik: a középfokú közszolgáltatás; az olyan közfeladat, amelyet a települési önkormányzat nem tud ellátni, de vannak olyan önként vállalt feladatok is, ahol a haszonélvezôk a települési önkormányzatok és a civilszervezetek. Jelenleg 47 intézményt mûködtetnek, ebbôl 19 (40 százalék) a tanácsi rendszert követôen került hozzájuk. Gyenesei István szerint minden átvett intézmény az érintett település anyagi támogatását jelenti. A szociális gondoskodás, és a középfokú oktatás az anyagi terheken túl erkölcsi felelôsséget is jelent. Más megyékhez képest Somogy országban mindez nem járt sem politikai viharokkal, sem sorozatos intézmény bezárásokkal.

Munkájukban új elem a területfejlesztés. A pályázati rendszer már-már szinte átláthatatlan, és csupán pénzszerzési eszköz. Felértékelôdött a megyei önkormányzat és a települések közötti közös munka, és az együttmûködés. A megyei közgyûlés elnöke óvatosságra int: szerinte rossz irányba visz, ha szembeállítják a várost a faluval, a településeket a megyével, vagy a vidéket a fôvárossal! Súlyos teher, ha a megye szembekerül a régióval! "Az elmúlt tíz év mérlege szerint megvan az önkormányzáshoz való jog, de hiányzik a gazdasági biztonság. Gyenesei fontosnak tartja a finanszírozási rendszer kiszámíthatóságát. Meg kell szüntetni az önkormányzatok kiszolgáltatottságát, az állami elosztástól és a pályázatoktól való függést. Ideje felismerni, hogy a fejlôdô demokrácia minôsége az önkormányzatok mûködési feltételrendszerétôl függ. "Ha az ország házában nem a 3200 önkormány-
zat helyzetbe hozásán munkálkodnak, akkor nemcsak sérülékennyé, hanem defektessé válhat a demokrácia."

Azt mondják, hogy az önkormányzat a közigazgatás része, mégis há-rom olyan terület van, ahol az illetékesek mulasztást követtek el:

a feladat és a hatáskör megosztásához nélkülözhetetlen finanszírozás és hatásvizsgálatot ez ideig senki sem merte vállalni,

nem alakult ki a települések közötti erôteljesebb gazdasági és jogi ösztönzésen alapuló társulási rendszer,

el kellene már végre dönteni, hogy milyen végleges struktúrája lehet a magyar önkormányzati rendszernek. Idetartozik az önkormányzati középszintet jelentô megye sorsának rendezése is. Jelenleg közel 900 olyan feladatot és hatáskört látnak el, amit a törvény ír elô, és ezt egészítik ki az önként vállalt feladatok. A jövô szempontjából több variáció is elképzelhetô: ilyen például, hogy marad az önkormányzati megye, és a régió statisztikai, tervezési egységként mûködik; önkormányzati régió jön létre; a megyék önállóságuk megtartása mellett a megyék szabad társulásai töltenék be a régió szerepét.

A közgyûlés elnöke hangsúlyozta, hogy a megkapott szabadság mellé rendre és fegyelemre is szükség lenne, ahol az adott szó betartása éppúgy fontos, mint az önfegyelem és mások eredményének elismerése. Gyenesei szerint társadalmi megegyezésre van szükség, bár az ehhez vezetô párbeszédet néhányan próbálják akadályozni. Ismerjük fel, és fogadjuk el a kihívásokat, és segítsük egymást a megvalósításban! - mondta befejezésül.

Dr. Boross Péter elôadásában elmondta, hogy belügyminisztersége idején számára a legnagyobb dilemma az volt, hogy a negyven éves tanácsrendszer után miként lehet bevonni a civileket az önkormányzati feladatokba. Véleménye szerint a modern állam nem létezhet erôs centralizáció nélkül. Ez azonban nem mond ellent az önkormányzatiságnak. 1994-ben kidolgoztak egy programot, mely szerint a központi szervezeteknek nem kellett volna feltétlenül megyeszékhelyeken lenniük, szerephez juthattak volna a kisvárosok is. A regionalizmusról szólva kifejtette, hogy ha régióra van szükség, ám legyen, de ennek oltárán nem szabad feláldozni a
történelmi magyar közigazgatási rendszert.

Boross Péter, a jogalkotásról szólva, súlyos gondnak nevezte, hogy a törvény nem szabályozza a jegyzôk és a polgármesterek közötti hatásköröket. Véleménye szerint a jegyzôket központi forrásokból kellene fizetni, így talán biztosítható volna jogi függetlenségük. Rendezni kell a polgármesterek jogosítványait is. Jogalkotói hiányosságnak nevezte azt is, hogy a polgármesterek - részben - a képviselôtestületeknek vannak alárendelve, a testülettôl kapnak feladatokat, holott a polgárok közvetlenül választják ôket. Meg kell találni annak a lehetôségét is, hogy miként lehet visszahívni azt a polgármestert, amelyik visszaél a választók bizalmával, rosszul teljesíti feladatát. Megoldatlannak nevezte az önkormányzatok gazdálkodásának ellenôrzését is. Véleménye szerint pedig erre nagy szükség van, mert az önkormányzatok egy része nem a meghatározott célokra használja a központi költségvetéstôl kapott pénzeket. Tisztázni kell a dekoncentrált szervek és a megye kapcsolatát is. Véleménye szerint nem szerencsés az, hogy a hatósági másodfok a dekoncentrált szerveknél van. Szerinte ezek jelentôs
részét vissza kell telepíteni a megyékhez.

A volt belügyminiszter hangsúlyozta: jó, hogy vannak kistérségek, jó, hogy van városkörnyék, de ez nem helyettesítheti azt a történelmi szerepet, amelyet a járások töltöttek be. Szerinte vissza kell állítani a járásokat, s ehhez megfelelô hatásköröket kell telepíteni. Véleménye szerint még legalább tíz évig nem aktuális a megye szerepének megkérdôjelezése.