Uniós halogató taktika

Az önkormányzati érdekszövetségek képviselôit nemrég három tárca - a BM, a KÜM és a KÖM - fôosztályvezetôi tájékoztatták az uniós csatlakozási tárgyalások menetérôl, a jogharmonizációs feladatok teljesítésérôl, az ISPA programról. Magyarország csatlakozási felkészülésének üteme és minôsége a legjobb a tagjelöltek közül és az utóbbi években érzékelhetôen felgyorsult. Mégis lassulás figyelhetô meg a tárgyalások menetében, hangzott el a fórumon.

Miután a problémamentes fejezetek - oktatás, halászat, távközlés - lezártnak tekinthetôk, a tárgyalások az úgynevezett kemény fejezetekkel folytatódnak. Így az audiovizuális politika, a mezôgazdaság, regionális politika, közlekedés, környezetvédelem, bel- és igazságügy, a személyek szabad mozgása került terítékre. A felsoroltak között több olyan fejezet is van, melyekrôl az EU nem hajlandó tárgyalni, vagy halogató politikát folytatnak pluszinformáció kérésével, illetve képtelenek közös álláspontot kialakítani. Csatlakozásunk új dátuma 2003 januárja - jelentette ki Szalay László külügyi szakfôtanácsos. Biztatónak tûnik az, hogy az EU soros elnökei, a svédek, már jelezték, hogy elsô számú prioritásnak tekintik a csatlakozási folyamat felgyorsítását. A decemberi nizzai csúcson reményeink szerint pozitív országjelentést kapunk.

Egy kérdésre válaszolva a szakfôtanácsos elmondta, hogy a kormány egy-egy fejezetre vonatkozó álláspontjának kialakulását több száz egyeztetés elôzte meg. Ma már kezdenek kikristályosodni a vélemények, melyeket az utolsó stádiumban az érdekszövetségekkel is egyeztetnek.

A környezetvédelem a csatlakozás fekete báránya - kezdte mondandóját dr. Csepregi István, a KÖM fôosztályvezetôje. Ma fôként a szennyvíz- és hulladékkezelés okoz fejfájást hosszabb távon a csatlakozási tárgyalásokon. Az EU tagállamok egy évtizede már, hogy - miután megállapították, hogy országaikban rémisztôen nagy mennyiségû, 2 ezer millió tonna, hulladék keletkezik évente - kidolgozták és elfogadták saját hulladékstratégiájukat. Ebben prioritást élvez a szennyezés megelôzése, ezt követi a nem kevésbé fontos újrahasznosítás, a végleges ártalmatlanítás megvalósítása és végül közös normát alkottak a hulladéknak a tagállamok közötti, vagy azon kívüli szállítására. Irányelveket dolgoztak ki a speciális hulladékfajták - titán, csomagolóanyag, olajhulladék, akkumulátor - felhasználására, illetve kezelésére. Ehhez kell felzárkóznunk.

Hazánkba 2001 januárjától hulladék csupán felhasználásra hozható be, lerakásra nem. Egy tavalyi irányelv szerint a biológiailag lebomló hulladékot csökkenteni kell, mégpedig 2002-re 75 százalékra, 2005-re 50 százalékra, 2007-re 25 százalékra. Elsôsorban a szerves hulladék csökkentése a cél, mégpedig komposztálás, gyûjtôhálózat kiépítése révén.

Ami lényeges és a hulladéktörvénybôl fakadó kötelezô önkormányzati feladattá vált: a hulladék gyûjtése és ártalmatlanítása. A 2 ezer lakos alatti településeknek 2002-ig, míg a 2 ezer lakos felettieknek 2003-ig szükséges átállniuk e rendszerre.

Az önkormányzatoknak ehhez kapcsolódó jogalkotási feladataik vannak. Így rendeletben kell meghatározniuk a szabályokat, feladatokat, a díjfizetést (ingyenes is lehet e közszolgáltatás); az önkormányzat a központi szabályoknál szigorúbbat alkothat, enyhébbet viszont nem; a helyhatóság jogosult szelektív gyûjtést elrendelni; jogszabályt szükséges alkotnia a közterület tisztántartásáról; állatvédelmi rendelkezést kell hoznia; a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítése is az önkormányzat kötelessége és végül a közszolgáltatást végzô tevékenységének ellenôrzése és beszámoltatása is rá hárul.

A jegyzô hatósági feladatai két ponttal bôvülnek: az ô feladata a díjhátralék behajtása, valamint a közterületen elhagyott hulladék ártalmat-laníttatása.

A fórumon az önkormányzatokat képviselôk legelsô kérdése az volt, hogy mibôl, hisz maga a rendszer beindítása is tôkeigényes.

A fôosztályvezetô felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatást igénybe vevônek kell fizetnie a díjat. Gazdasági tevékenység végzésére támogatás nem biztosítható. Mindazonáltal a kétéves költségvetés BM-fejezetében évenként 2 milliárd forint szerepel hulladékkezelésre, ami pályázati úton nyerhetô el. Szilárdhulladék kezelésre igényelhetôk eszközök a céltámogatásból, valamint 2002-tôl címzett támogatás is adható veszélyeshulladék-égetô rendszerek kialakítására. Javasolt az ilyen feladatok ellátására a társulás lehetôsége is.

A hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés megoldásához évi 100 millió euró ISPA-támogatást kaphatnak hazai környezetvédelmi projektek - mondta a Környezetvédelmi Minisztérium fôosztályvezetô-helyettese, Jász-Suba Lajos. Ez évben a hét kiküldött projektbôl az EU már kettôt elfogadott. A gyôri szennyvizes beruházás és a debreceni hulladékos beruházás pénzügyi megállapodásának aláírására rövid idôn belül sor kerül és ezt követi az aprómunka, mely teljes egészében az önkormányzatokra hárul: a tenderdokumentáció összeállíttatása, a tender kiírása, összehangolva a minisztériummal és az EU-val, a nemzetközi tendereztetés lebonyolítása, ezen belül a tenderkiértékelô bizottság megszervezése is - melyben részt vesz a tárca és az EU szakértôje is -, az eredményhirdetés. A függôben maradt öt beruházásról még ebben az évben döntenek Brüsszelben.

Az ISPA a gyakorlatban 50 százalékkal támogat egy-egy beruházást. A kedvezményezett önkormányzatnak 10 százalék önrészt kell felmutatnia, a maradék 40 százalékot - nem szólva az ÁFA átmeneti finanszírozásáról - viszont társfinanszírozónak kell állnia. Eddig az EIB kapta feladatul - potenciális társfinanszírozóként -, hogy lásson hozzá a projektek felméréséhez és minôsítéséhez. A fórumon elhangzott, hogy a hazai bankszférának is lehetôséget kellene biztosítani, hogy nagy volumenû beruházásokba társfinanszírozóként beszállhasson. A fôosztályvezetô említést tett arról, hogy már tapasztalható, hogy az EU-országokbeli cégek mennyire igyekeznek a hazai környezetvédelmi projektekben részt venni. Az elkövetkezô években a tárca törekszik arra, hogy a hazai magánszférának segítséget nyújtson a
versenyképessé váláshoz, hogy a nemzetközi tendereken hatékonyan vehessék fel a versenyt a külföldi cégekkel.

A KÖM tervei közt szerepel a projektek kiválasztásának reformja is. A felügyelôségek és az úgynevezett statisztikai régiók bevonásával regionális szinten kívánja szondázni, hogy régión belül melyek azok a beruházási elképzelések, amelyek az ISPA kapcsán szóba jöhetnek és az így befutott - régiónként egy-két - priorált beruházási koncepciók szakmai egyeztetésével kezdôdik majd a kiválasztás, illetve jóváhagyás.

A tárcánál keresik a módját, hogy a projektek társfinanszírozásába hogyan tudnák nagyobb mértékben bevonni a KAC-ot. Vizsgálják annak jogi oldalát, hogy a nyugati országok mintájára zöld-kötvényt, ha úgy tetszik részvényt bocsátanának ki.

Végül a környezetvédelmi tárca fôosztályvezetôje óva intett minden önkormányzatot attól, hogy több milliós kockázatot vállalva, saját hatáskörben konzultációs cégek segítségével készíttessék el a Brüsszelbe benyújtandó dokumentációt. Javasolta inkább megvárni a fentiekben vázolt regionális felmérést, így nagyobb esélyük van bekerülni a preferált, Brüsszelbe kiküldendô beruházások közé.

m. j.