Országjárás

Közelmúltban indult sorozatunk elsô részében a Pest megyében található Gödöllôt ismerhették meg kedves Olvasóink. A nyári pihenés után újra jelentkezünk és a Balaton irányába haladva folytatjuk országjáró körutunkat. Mostani számunkban Sümeg várost mutatja be a település fôépítésze, Papp Zoltán.

Sümeg város Veszprém megye délnyugati szegletén, Zala és Vas megyék szomszédságában, a Bécset Balatonnal összekötô 84-es számú út mentén helyezkedik el. A város, melynek vonzáskörzete mintegy 25 faluból áll, 20 ezer lakossal, napjainkig kistérségi régió központ maradt. Budapestrôl országúton, Veszprém városát illetve a Balatont érintve lehet megközelíteni, míg vasúton a fôvárost Szombathellyel összekötô vonalon lehet elérni. Bár a megye 10 városa közül, a lakosság számát tekintve, az egyik legkisebb (7054 fô), a Balaton kapujának is nevezett Sümeget idegenforgalmi szempontból, a megye jelentôsebb települései közzé sorolják.

Sümeg, a Bakony-hegység utolsó nyugati nyúlványa, a Csúcshegy és Fehérkövek, illetve ezeknek a Kisalfölddel történô találkozásánál, a Marcal patak forrásvidékénél fekszik. A város tengerszint feletti átlagos magassága 180-200 méter, míg a település közepén szimmetrikusan emelkedô Várhegy 270 méter magasra nyúlik. Tájképében dél felé a távolabbi Kovácsi-hegy bazaltfennsíkja, Tátika és Rezi várai, Sarvaly és Uzsa erdôs vonulata láthatók. Ezeket a balatoni bazalthegyek, Haláp, Csobánc, Szent György-hegy, Badacsony és Szigliget követi, mely utóbbinál tiszta idôben csillogva látszik az alig 19 km-re fekvô Balaton víztükre is. Keleti irányban az erdôkkel borított nyirádi dolomit fennsík, északkeleten a már említett Sümegi-hegyek, észak felé a Kisalföld déli szélét képezô Marcal patak völgye, északnyugaton a Rába-vidéke, elôtte a Kis-Somló és a Sághegy vonulatai övezik. Ritka földtani adottságai révén, a település déli határában elterülô Mogyorós-domb, hazánk egyik értékes természetvédelmi területét képezi.

Sümeg városának mészkôben, agyagban és bazaltban gazdag földjének felszíne változatosan tagolt. A várost övezô dombokon elsôsorban a szôlômûvelés, míg a Marcal-völgyében a mezôgazdasági termelés honos. A fôleg tölgy-, és bükkfából álló erdôségei vadban gazdagok. Éghajlata kiegyenlített. Az uralkodó szélirány északi-északnyugati irányú. Körzetében az évi átlagos csapadék 600-800 mm, a napfényes órák száma 1700-2000-re tehetô. Mivel szennyezô iparág a településen nem található, levegôje tiszta, kellemes. Termálvize a nyári hónapokban kiváló fürdôzési lehetôséget kínál.

Sümeg lassú, fokozatos fejlôdésének köszönhetôen elkerülte az 1970-80-as évek "tömb-háztermelô" buldózerpolitikáját, s így megôrizte történelmi hangulatát, kisvárosi léptékét és ezzel idegenforgalmi vonzóerejét. Történelmi belvárosának területe védelem alatt áll, épületei közül 60-at, kiemelten kezel az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal.

A városkép várral koronázott sziluettje, önmagában is élményt nyújtó látvány. Látogatottsága - a város idegenforgalma tekintetébôl - mindig mérvadó volt. A látványos várprogramoknak, lovasjátékoknak, valamint a végvári napok rendezvényeinek köszönhetôen, az idelátogatók száma évrôl-évre folyamatos emelkedést mutat.

A város jelentôsebb kultúrtörténeti és mûemléki látnivalói - elhelyezésüket tekintve - nagyjából három területi egységre osztható fel: a falakkal kerített "nemesi" belvárosra, a Fô- (ma Kossuth) utca két oldalán sorakozó polgárházakra, egykori és mai intézmények (gimnázium, rendelôintézet, postahivatal, könyvtár, rendôrség, stb.) székházaira, illetve a plébániatemplom köré telepedett hangulatos nyugati városrészre.

A viszonylag kisméretû belváros urbanisztikája sajátosan egyéni formát mutat. Keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. Lábánál a belváros magját, a Ferences templom és kolostor, illetve az egykor szépséges kertjérôl híres püspöki palota együttese alkotja. Ezt övezi félkör formában a belváros mindössze három egymásba nyíló térbôl álló "úthálózata". A polgári építészet barokk és klasszicista korból származó emlékei, a Kisfaludy-, Scotty-, Hertelendy-, Barcza-, Vajda-, Magyar-, stb. nemesi kúriák ezek mentén, az egykori városfal vonalához igazodva, sorakoznak.

A 17. század derekán emelt ferences barátok temploma és kolostora, a vár után, a (bel)város legrégibb mûemléke, 1699 óta híres búcsújáró hely. A középkori eredetû, csodatevô szobrot magában foglaló impozáns fôoltára, díszes szószéke, 18. századi orgonája, Stephan Dorf-meister által festett oltárképe figyelemre méltó értéket képviselnek.

Különös figyelmet érdemel a belváros másik igen jelentôs építészeti emléke, az 1745 és 1753 között emelt püspöki palota, amelyet a magyarországi barokk építômûvészet egyik remekbe-szabott alkotásának is szoktak nevezni. Építése Bíró Márton nevéhez fûzôdik, aki igazi fôúri rangú otthont valósított meg Sümegen. A püspök halálát követôen az épületet fokozatosan elvesztette eredeti pompáját. Másfél évszázadon át lakhelynek, illetve nyári rezidenciának használta az egyház. 1947-ben történt államosítását követôen falai közé iskola, kollégium, irodák és még számtalan oda nem illô funkció került. A nemrégiben elfogadott hasznosítási terv szerint - a szükséges felújítási munkák elvégzése után - az épület a város és a térség kulturális és idegenforgalmi céljait lesz hivatott szolgálni.

Egyedülálló mûvészeti kvalitásokat mutat az 1756 és 1759 között szintén Bíró püspök által emelt, és Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) osztrák származású festômûvész által díszített plébániatemplom, melyet a mûelemzések a "magyar rokokó sixtusi kápolnájának" szokták nevezni. A templom bejárata elôtt Marton László, Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotásai ôrzik a barokk kor e két kiválóságának emlékét. Érdemes megtekinteni a templomot körülvevô téren és az innen nyíló kis utcákban sorakozó polgárházakat, közöttük a Ramassetter, az Entz, a Spissich családok sümegi otthonait.

Sümeg mai gazdasága, infrastruktúrája magában hordozza a (tovább)fejlôdés lehetôségeit. A fejlesztés irányának helyes megválasztását keresi az a nemrégiben elkészített kistérségi fejlesztési tanulmány, amelyik Sümeg és vonzásterületének gazdasági lehetôségeit veszi számba.

Az eddig fôleg mezôgazdasági tevékenységérôl ismert város új lehetôségeket lát az idegenforgalom fejlesztésében. A püspöki palota helyreállítása és hasznosítása, a belváros idegenforgalmi ajánlatát kívánja bôvíteni, a most folyamatban levô idegenforgalmi fejlesztési tanulmány a térségben található kastélyok és udvarházak hasznosítását és a meglevô idegenforgalmi adottságok (egyházi-, falusi-, bór-, lovas turizmus, stb.) jobb kihasználásának lehetôségeit tûzte ki célul.

Papp Zoltán

Sümeg város fôépítésze