 |
 |
Kerületi front a fôváros ellen, az ellentétek fokozódnak
Egységben az erô?...
A fôvárosi szocialista-szabaddemokrata koalíciónak február elején sikerült megegyeznie a huszonnégy budapesti önkormányzatot megilletô százhatvanmilliárd forint elosztásának módjáról. A kerületek viszont egységesen utasították el az elképzelést, s követelték, hogy vegyék érdemben figyelembe az ô véleményüket is. A helyzet odáig fajult, hogy több kerületbôl szólították fel lemondásra a fôpolgármestert. A forrásmegosztás reformjához két évvel ezelôtt láttak hozzá. Ám ebben az évben a fejlesztéseket és a felújításokat úgy számították be - a megkérdôjelezett adatok alapján - az önkormányzati kiadásokba, hogy az a többségnek igen hátrányos volt. Ez pedig egységes fellépésre késztette a kerületeket. A folyamatba beavatkozott a parlament is, amikor fideszes javaslatra több mint tízmilliárdot csoportosított át a költségvetésben a fôvárostól a kerületek javára. Az ellentétek tovább élezôdnek a fôvárost irányító MSZP-SZDSZ koalícióban is. Az idei költségvetés megalkotása érdekében február elején még sikerült megegyezniük a százhatvanmilliárdnyi közös forrás elosztásáról. De a parlamenti választások közeledtével egyre többen hangoztatják: közigazgatási reformra van szükség, el kell végre dönteni, Budapesten a fôváros vagy a kerületi önkormányzatok legyenek erôsek.
Tíz éve kíséri parázs vita a fôvárosi önkormányzat és a huszonhárom kerületi önkormányzat közös forrásainak elosztását. 1994 óta pedig, amióta a kerületi önkormányzatok egyetértési joga megszûnt a fontosabb fôvárosi ügyekben - a szabaddemokraták kérésére a fôvárosi törvényt módosítva beemelték a kétharmados önkormányzati törvénybe -, még inkább kiélezôdtek az ellentétek. A kerületek azzal vádolják a fôvárost, hogy - kihasználva kizárólagos döntési jogosítványát - évente milliárdokat von el a kerületek jussából.
Állításuk szerint a huszonhárom kerület mûködési hiánya mára meghaladja a húszmilliárdot.
A fôvárosnál pedig azt hangoztatják: Budapest egységes város, szükség van a feladatellátás összehangolására, a nagyberuházások beindítására, fejlesztésekre. Ezt pedig csakis kerületi érdekeken felülemelkedve lehet megvalósítani. Az ellenzék és a kerületek egy részének szemében a legnagyobb szálka az új négyes metró-beruházás, amire összesen - állításuk szerint - már százmilliárdot tett félre a fôváros. A Városháza vezetôi ellenben azt mondják: minden remény megvan arra, hogy a bíróság másodfokon is nekik ítélje az állam által korábban szerzôdésben garantált milliárdokat. Ha nem biztosítanák a beruházás fedezetét,
az állam épp a fôvárost perelhetné be az állam szerzôdésszegésért. Akkor pedig biztosan "lôttek" az új metróvonalnak.
Nagy tehát a tét. A koalíciós frakcióvezetôk - a korábbi ellentéteket félretéve - épp ezért egyeztek meg a forrásmegosztási rendelet elfogadását hátráltató két utolsó vitapontban február elején. Ennek eredményeként - az MSZP nyomására és a kerületek kérésére - kikerül a közös források közül a kerületek infrastrukturális elmaradottságát orvosló hárommilliárdos stratégiai alap és a több mint négymilliárdos közvilágítási alap. Vagyis, e feladatokat a fôvárosi önkormányzatnak egyedül kell finanszíroznia. Bár Atkári János szabaddemokrata fôpolgármester-helyettes, a forrásmegosztási rendelet-tervezet elôterjesztôje közölte: jövôre a kerületek számíthatnak arra, hogy ezeken a területeken is tehermegosztás lesz. A tizenkét tagot tömörítô külsô kerületek szövetsége határozatban lépett fel a fôváros ezen törekvései ellen, s kezdeményezték, hogy a megosztás a tavalyi módszer szerint történjen. Így szerintük elkerülhetô lenne, hogy a belsô kerületek javára nagymértékû arányeltolódás legyen a részesedéseknél.
A polgári vezetésû kerületek majdnem minden kritikai pontban egyetértenek a külsô kerületekkel.
A forrásmegosztási javaslatot csalásnak tartják, amellyel a fôvárosi önkormányzat megpróbálja egymással szembeállítani a kerületeket, magának pedig minél több pénzt elkülöníteni. Nem tudják elfogadni például, hogy a fôváros arra akarja kényszeríteni a kerületeket, hogy minden helyi adót maximumon vessenek ki. A forrásmegosztási javaslat szerint ugyanis ha nem így tesznek, az általuk ki nem vetett és be nem szedett adót is a bevételek közé számítják, s így arányosan kevesebbet kapnak a közösbôl. 2001-ben ez - csak az ingatlanadó és a kommunális adó esetében - a XI. kerületben például több mint hétszázmillió forintot jelent. A kritikákra reagálva Demszky Gábor fôpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a forrásmegosztásnál a kerületek közel 10 százalékkal, a fôváros pedig mintegy 3 százalékkal kapna több pénzt, mint tavaly.
A kerületek kérése végül nem hallgattatott meg. A fôvárosi koalíció számára a következô kérdés már a költségvetés, s az, hogy az állami elvonások és a forrásmegosztásban kialkudott pozíciók miatt mely tervezett beruházások, fejlesztések maradjanak el, vagy halasszák azokat késôbbre. Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetôje úgy vélte: a pénzt nem lehet az önkormányzati intézmények mûködtetési költségeibôl elvenni, ôk egyes beruházások elhalasztását javasolják. Példaként a budai alsó rakpart szélesítését említette.
Nyitott kérdés maradt még öt fôvárosi alap sorsa,
amelyekre a kerületek pályázhattak, s összesen két és fél milliárd forintot tartalmaznak. Köztük van a társasházak rehabilitációját segítô alap is. A döntés értelmében ezek sorsáról a kerületeknek kell dönteniük. Mester László, a tizenkét tagú külsô kerületek szövetségének soros elnöke és Juhos Katalin, a XI. kerület fideszes polgármestere egyaránt úgy vélte: kérni fogják, hogy ezeket az összegeket a kerületek osszák el egymás között. Bôhm András, a fôvárosi szabad demokrata frakció vezetôje közölte: elsôsorban a városrehabilitációs alap fenntartása mellett kívánnak érvelni a további egyeztetések során, mert ez sorskérdés több ezer felújításra váró társasház számára.
A szocialisták elvileg szintén támogatnák a fôvárosi alapok fenntartását. Ám, ha a fôváros ezekhez nem járul hozzá saját forrással is, nem tudunk az elosztás joga mellett kiállni - mondta a frakcióvezetô.
A kerületek többsége továbbra is elutasítja a fôváros forrásmegosztási módszerét - szögezte le Mester László. Szerintük a költségvetési hiánnyal küzdô önkormányzatoknak elôször a mûködést kell fedezniük, csak azután költhetnek fejlesztésre és felújításra. A két vitatott alap kivonása a közös forrásokból azonban némileg javít helyzetükön - mondta.
A koalíciós frakcióvezetôk szerint a forrásmegosztásról legkorábban lapzártánkat követôen, február közepén döntenek.
Németh Era
