A Fôvárosi Bíróság február elején hatályon kívül helyezte Budapest Fôváros Közigazgatási Hivatala vezetôjének határozatát, és új eljárásra kötelezte abban az ügyben, amelyet ír és olasz állampolgárok indítottak.

A külföldi állampolgárok azért fordultak keresettel a bírósághoz, mert Grespik László, a közigazgatási hivatal vezetôje tavaly augusztusában elutasított egy budapesti lakás megvásárlása iránti kérelmet. A II. kerületi ingatlan eladója egy olasz, vevôje pedig egy ír állampolgár lett volna.

A bíróság döntésének indoklása szerint a közigazgatási hivatal vezetôje elutasító határozatában adatokkal nem támasztotta alá azt a megállapítását, hogy a külföldiek ingatlan iránti kereslete közérdekkel ellentétes árnövelô hatást vált ki Budapesten.

A bíróság álláspontja szerint a hivatalvezetô túllépett hatáskörén azzal, hogy közérdek-sérelemnek minôsíti a külföldiek ingatlanszerzését. A bíróság szerint a hivatalvezetô a helyi önkormányzatnak a lakás megvásárlásához adott egyetértô nyilatkozatát sem bírálhatta volna felül.

Kifogásolta a bíróság azt is, hogy a közigazgatási hivatal vezetôje a lakásvásárlási kérelmet nem egyediségében vizsgálta. Vagyis nem vette figyelembe, hogy a budapesti lakást a külföldi nem magyar, hanem ugyancsak külföldi állampolgártól vásárolta volna. A bíróság határozata jogerôs.

Ezt követôen Grespik László sajtóközleményt bocsátott ki a következô szöveggel:

1.) Eddig körülbelül 45 per indult a Fôvárosi Bíróságon (FB), melynek tárgya az, hogy valamely külföldi személy ingatlanszerzésre irányuló szerzôdését nem engedélyeztem Budapesten, s ezt a döntést kéri az elutasított külföldi a bíróságtól felülvizsgálni. A 45 ügy az összes ilyen ügy kis töredéke, körülbelül 3-4 százalék. Vonyít mindig örömében az ellenséges sajtó egy-egy, ismételt eljárására utasító ítélet hallatán, holott elôre látható, hogy még legalább 40 ugyanilyen tartalmú elsôfokú ítélet lesz. Azért tálalják pervesztés-hírként a hírt minden egyes ítélet megszületésekor, hogy ezzel a felesleges ismételgetéssel a társadalomban bizonytalanságot keltsenek a közigazgatási hivatal jogalkalmazásának helyességével szemben, azt az érzetet keltsék, hogy "vesztésre állok". Így folytatva még körülbelül 40-szer lesz kiemelt hír ez a hír.

2.) Mivel ismerjük már az FB jogi álláspontját, s mivel más ítélet nem várható tôlük, mint eddig, már el sem megyünk
a tárgyalásokra, távollétünkben való tárgyalás-megtartást kérünk.

3.) A közigazgatási perek kétfokúak, egy jogorvoslatúak a Polgári perrendtartási törvény (Pp) értelmében. A FB jogerôs ítélete elleni jogorvoslat neve: "felülvizsgálati kérelem". Ezt a Legfelsôbb Bírósághoz (LB) lehet elôterjesztenie a közigazgatási hivatalnak (kh). Tehát van jogorvoslati lehetôség, a joghoz nem értô közvélemény manipulálása, hogy a "jogerôs" szóval sulykolják a nem létezô véglegességet. Az elsô felülvizsgálati kérelem határideje egyébként 1 héten belül jár le, s még csak most fogjuk beadni. Minden egyes új eljárásra utasító ítélet ellen jogorvoslattal fogunk élni, mert az elsôfokú ítéletet megalapozatlannak tartjuk. Reménykedünk az LB normális jogérzékû ítélethozatalában.

4.) Amíg nem lesz számos LB-ítélet, addig joggyakorlatról ebben az ügyfajtában nem beszélhetünk. A FB-on 2-3 bíró tárgyalja ezeket az ügyeket. Az ô jogi álláspontjuk nem lehet országos joggyakorlat alapja. Az LB véleménye nagyobb súllyal esik latba.

5.) A Pp értelmében sem az FB, sem az LB nem pótolhatja a kh engedélyét! Vagy elutasíthatja a külföldi felperes keresetét, vagy új eljárásra utasítja a kh-t.

6.) Az új eljárásban pedig újabb mérlegelés körében ismételten elutasíthatom a kérelmet, ha még mindig fenn-
áll a közérdeksérelem vagy a két állam közötti viszonosság hiánya!

7.) Ebbôl az következik, hogy bármelyik bírósági szint is hoz döntést, végül mégis hozzám kerül vissza, "hull vissza" az ügy elbírálásra. Én pedig bármennyiszer elutasíthatok közérdeksérelem, viszonosság hiánya fennállása esetén.

8.) A felperesek ezért szerintem feleslegesen pereskednek, csak ügyvédeik munkadíja lesz így több. Inkább a közérdeksérelmet szüntessék meg, például fizessenek Magyarországnak minél több közterhet, mivel például a biztonságos társadalmi-gazdasági környezet beépül az ingatlanárba, és ez a biztonság a közterhekbôl tartható fenn.

9.) Az Európai Unió minden országában létezik valamilyen védôszabályozás a külföldiek ingatlanszerzése ügyekben. A legszigorúbb Dániában, ahol bûncselekmény, ha dán állampolgár engedély nélkül vesz. De szigorúan Ausztriában is, ahol 10 éves ottlakást, munkavállalási engedélyt követelnek meg. Ehhez képest a mi jogrendszerünk közepesen szigorú. Helyes, hogy Magyarország 10 évi átmenetet kér az EU-tól a csatlakozás utánra. A lakás nem mûködôtôke! Befektetés!

10.) Amíg a Pp. és az ide vonatkozó 7/1996. sz. kormányrendelet így marad hatályban, ahogy most szól, és amíg én vagyok a kh. vezetôje, addig ez lesz a joggyakorlat. (Az Országgyûlés, illetve a kormány módosíthatja ezt a két jogszabályt.) Javaslom a többi 19 kh. számára is ezt alkalmazni az ország érdekében. A pervesztés nem azonos az ügynyeréssel! Mindig nyerôre állok a látszat ellenére, akármit is akar a sajtó láttatni az emberekkel.

N. E.