A köztisztviselôi életpálya kiszámíthatóságáról, bérük növelésérôl rendelkezik többek között a kormánynak a köztisztviselôi jogállásról szóló törvénymódosítása. A parlament napirendjén szereplô javaslat kibôvíti a vagyonnyilatkozatra kötelezettek körét egyes köztisztviselôk házastársaira és gyermekeire is. A nyilatkozat-tételre vonatkozó szabályozást mind az érdekképviseletek, mind az ombudsman aggályosnak tartja. Az ellenzéki politikusok attól tartanak, politikai kinevezettek is bekerülnek közszolgálatba a fôtisztviselôi kar létrehozásával.

A köztisztviselôi törvény módosításának legkedvezôbb rendelkezése, hogy jelentôsen növelné a közszolgálatban dolgozók javadalmazását: három év alatt a jövedelmek hetven-nyolcvan százalékkal emelkedhetnének, s bevezetnék az általános teljesítményértékelés intézményét. Kivételes juttatásokban részesítenék a törvénymódosítással létrehozandó, háromszáz fôs kiemelt fôtisztviselôi és a hasonló számú fôtiszti kar tagjait - így némely esetben a havi illetmény megközelíthetné a kilencszázezer forintot is. A fôtisztviselôi karba történô kinevezés feltétele csak a felsôfokú végzettség. A javaslat szabad megállapodás tárgyává teszi a politikai (fô)tanácsadó illetményének megállapítását.

A köztisztviselôk információk szerint már júniusban húszszázalékos illetményemelésre számíthatnak. Az önkormányzati köztisztviselôk juttatásaira és támogatásaira vonatkozóan a módosítás szigorítást tartalmaz: csak a törvény keretei között ad felhatalmazást a képviselô-testületeknek a rendeleti szintû szabályozásra.

A javaslat legérzékenyebb pontja, amely a közigazgatás vezetôit, az érdemi döntéshozókat, a hatósági eljárásban, illetve a közpénzek elköltésében közremûködôket - és közvetlen családtagjaikat - vagyonnyilatkozatra kötelezi.

A nyilatkozat-tételre - beosztástól függôen - egy-ötévenként kerülne sor. Ha ezt valaki megtagadja, vagy hamisan nyilatkozik, felmentik.

A köztisztviselôk teljesítményét évente értékelnék, emellett etikai kódexet dolgoznának ki, és az abban foglaltak megszegése esetére etikai eljárást helyeznének kilátásba. A szolgálati törvény módosításával lehetôvé tennék, hogy a hivatásosok kifogástalan életvitelét - amit a tervezet nem definiál - titkos eszközökkel ellenôrizzék. De a módosítás szerint a közszolgálati jogviszony létesítésének feltétele lehet a jövôben az egészségügyi és pszichikai alkalmasság vizsgálata is. A közszolgálati jogviszony megszûnésének szabályait új jogcímmel egészítik ki: aki 70. évét betölti, a törvény erejénél fogva nem köztisztviselô többé.

A központi közigazgatás szerveinél dolgozó pályakezdô diplomástól angol, német vagy francia nyelvvizsgát várnak el. Engedélyezik, hogy valaki jegyzô lehessen közigazgatási szakvizsga nélkül is, de csak akkor, ha azt egy éven belül megszerzi. Az önkormányzati szakmai kulcsemberek, a jegyzôk erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelését szolgálja a címzetes fôjegyzôi cím bevezetése - írja az elôterjesztô. Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat a belügyminiszter rendeletben foglalja össze.

Az Országgyûlés gazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvénymódosítási javaslatot. Németh Zsolt (MDF) azért aggódott, hogy mi lesz a sorsuk azoknak az önkormányzati jegyzôknek, akiknek hiányos képesítése a törvényjavaslat szerint nem tenné alkalmassá ôket a kinevezésre.

Kovács Tibor (MSZP) túlzottnak minôsítette, hogy a köztisztviselôknek általában évente vagyonnyilatkozatot kellene beadni. Úgy vélte, ez 2-4 évenként is elég lenne. Gidai Erzsébet (MIÉP) szerint a javaslat a közalkalmazottaktól vonja el a köztisztviselôk számára biztosított pluszjuttatásokat. Így e két réteg között bérfeszültség alakulhat ki. Példaként említette, hogy az egyetemi tanárok a tudományos fokozatért nem kapnak pótlékot, míg a köztisztviselôk a törvényjavaslat szerint ehhez hozzájuthatnának. Szalay Gábor (SZDSZ) érthetetlennek ítélte, hogy a megvesztegetés veszélyének leginkább kitett közbeszerzéssel és költségvetési pénzekkel foglalkozó köztisztviselôknek csak ötévente írná elô a vagyonnyilatkozat-adási kötelezettséget a törvényjavaslat. Az elôterjesztô képviselôje az ülésen elmondta: a törvény hatálybalépése után egy felsôfokú képesítéssel rendelkezô pályakezdô köztisztviselô alapbére a jelenlegi 57 ezer forintról 75 ezer, egy 9-11 éves szolgálati viszonnyal rendelkezô köztisztviselô fizetése pedig 107 ezerrôl 160-170 ezer forintra emelkedik.

Az Országgyûlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a kormánypártok igen szavazataival, a MIÉP elutasítása, valamint az MSZP és SZDSZ tartózkodása mellett találta általános vitára alkalmasnak a köztisztviselôi törvény módosítására elôterjesztett javaslatot. A Belügyminisztérium képviselôje cáfolta azt az MSZP-s felvetést, hogy a törvénytervezetet az elôkészítô munka során a szakminisztérium nem vitatta meg azt a szociális partnerekkel. Állítása szerint több egyeztetô ülést is tartottak a köztisztviselôi érdekképviseletekkel. A korábban tervezett 14. havi illetményt pedig a kormány éppen azért hagyta ki a javaslatból, mert - az érdekképviseletek igényének megfelelôen - inkább a bértábla pozícióinak javítására koncentrált.

Nem értett egyet azzal a szocialista megjegyzéssel sem, hogy a javaslat túlságosan a fôtisztviselôi kart helyezi elôtérbe. Vitatta azt a szocialista kritikát is, hogy a bevezetendô teljesítményértékelés szubjektív vezetôi mérlegelést tesz lehetôvé. Rámutatott: épp ellenkezôleg, a jelenlegi szabad vezetôi elbírálásnak kívánnak rendezett keretet adni a vezetôi teljesítményértékeléssel.

Támadták a tartalékállományba helyezhetôségre vonatkozó javaslatot is. Az elôterjesztô képviselôje ezt a rendelkezést azzal védte meg, hogy ez a lehetôség épp a munkavállalók érdekeit szolgálja, mert felmentéskor a munkanélküliség helyett fél évig ebbe, a költségvetés által finanszírozott várakozó státusba kerülhetnek a köztisztviselôk. A szocialisták voltak, akik hiányolták azt a hatásvizsgálatot is, mely a törvényjavaslat szerinti önkormányzati többletkiadásokat elemezné.

A kormánypárti Németh Zsolt (MDF) rámutatott: a törvényjavaslat céljait a köztisztviselôk többsége támogatja. Ugyanakkor szükségesnek tartott bizonyos módosításokat. Így például egyértelmû megfogalmazását annak, hogy ne lehessen mentesülni a vagyonbevallási kötelezettség alól. Helytelenítette, hogy a közintézmények fizikai dolgozói - kikerülve a köztisztviselôi elbírálás alól -, a titoktartási kötelezettség alól is mentesülnének.