A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási elôirányzatánál idén közel 29 százalékos növekedés várható - hangzott el a Belügyminisztériumban tartott februári sajtótájékoztatón. Így az önkormányzatok a tavalyi 52,3 milliárddal szemben 2001-ben 67,3 milliárd forintra számíthatnak. A címzett és céltámogatási rendszer mûködésében - közelmúltban történt módosítások alapján - lényegi változások történtek. 2002-tôl a címzett támogatás a regionális hulladékégetô mûvek megvalósítására is igényelhetô...

A céltámogatási rendszer értelmében, ha az önkormányzatok igénye megfelel a jogszabályi feltételeknek, úgy azokat ki kell elégíteni. A minisztérium tisztségviselôi elmondták, hogy "az alanyi jog" nem tette lehetôvé a szakmai-mûszaki-gazdasági szempontok szerinti felülvizsgálatot. Ezt a helyzetet rendezte a törvény módosítása. Így 2002-tôl az alanyi jogon járó céltámogatás csak az egymilliárd forint alatti önkormányzati fejlesztésekhez igényelhetô. Az egymilliárd forint feletti beruházásokhoz címzett támogatás kérhetô, melyrôl az Országgyûlés dönt. A belügyminisztérium szakértôjének reménye szerint ezzel az intézkedéssel áttekinthetôbbé vált a közpénzek felhasználása és biztosítható a programfinanszírozás is, ami alapvetô Európai Uniós követelmény.

A céltámogatási rendszer igénybevételének feltétele, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a meghatározott (40-60 százalék) saját forrással. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy részüknél az erre utaló nyilatkozatok nem voltak megalapozottak, hiányzott a saját forrás. A megkapott céltámogatásokat nem tudták igénybe venni, így évente több tízmilliárd forint maradvány keletkezett a központi költségvetésben. Tervek szerint a 2001-tôl bevezetett "ígérvény" ezt az állapotot megszünteti. A jövôben az önkormányzatok csak akkor nyújthatnak be céltámogatási igényt, ha az igénybejelentés idején dokumentálni is tudják, hogy rendelkeznek a lehíváshoz szükséges saját forrással. Ez lehet önkormányzati saját bevétel, lakossági hozzájárulás, hitel, vagy egyéb állami támogatás (pl. KAC, Vízügyi Célelôirányzat, megyei decentralizált forrás).

2002-tôl kiemelt feladat a szennyvízelvezetés és tisztítás. (40-50 százalék), kórházak és szakrendelôk orvosi gép, mûszer beszerzése (40 százalék), a pincerendszerek és természetes partfalak veszély-elhárítási munkálatai (40-80 százalék), az EU követelményeknek megfelelô térségi szilárd hulladékkezelô rendszerek építése (40 százalék).

Európai Uniós követelmény: ha az önkormányzatok beruházásaik megvalósításához EU-támogatást, illetve céltámogatást igényelnek, úgy minimálisan 15 százalék, elmaradott települések esetében10 százalék tényleges saját erôvel kell rendelkezniük. Az indoklás szerint: ezzel ösztönözik az önkormányzatokat arra, hogy a nemzetközi, illetve hazai fejlesztési támogatások igénybevétele esetén is mozgósítsák a helyi önkormányzati és lakossági forrásokat.

A rendszer segítségével tíz év alatt több mint nyolcezer beruházást kezdtek el, többségét be is fejezték. Viszont vannak félbemaradt beruházások is, ezek jelentôs részben a céltámogatással megvalósuló szennyvíz-beruházások közül kerülnek ki. A címzett támogatással megvalósuló kórház-rekonstrukciók többsége elkészült. Alapvetô érdek, hogy a megkezdett beruházások mihamarabb befejezôdjenek. Erre megoldás az Országgyûlés decemberi döntése. A 2000. évi CXXXI. törvény lehetôvé teszi, hogy a címzett és céltámogatásból lemondással, elvonással, illetve visszafizetéssel 2000-ben felszabadult több mint 3,5 milliárd forint, illetve 2001-ben felszabaduló további források az említett beruházások befejezésére fordíthatók.

Az önkormányzatok számára nem kötelezô, hanem csak lehetôség a kétéves költségvetési rendelet megalkotása - hangsúlyozzák az illetékesek. Belügyi szakemberek szerint, a két évre jóváhagyott elôirányzat az önkormányzatok számára is megteremti az elôre látható gazdálkodás feltételeit. A számok önmagukért beszélnek, értéküket mégis másként értelmezik a minisztériumok, az ellenzéki politikusok és az érdekszövetségek képviselôi is. Most nézzük a Belügyminisztérium adatait.

Az önkormányzatok számára a központi költségvetés forrásaiból 2001-ben 13,4, jövôre további 9,3 százalékos tényleges emelkedés várható. Ez reálérték-emelkedést jelent. Számokban kifejezve: az állami támogatások és hozzájárulások összege 2001-ben 506 milliárd, 2002-ben 537 milliárd forint. Az átengedett személyi jövedelemadóból származó bevételek összege 2001-ben 287 milliárd, 2002-ben 334 milliárd forint. Vagyis, az állami támogatások, hozzájárulások és az átengedett SZJA együttesen 2001-ben 793 milliárd, 2002-ben 871 milliárd forint.

Saját bevételek (helyi adók, illetékek stb.) 461mdFt (485), felhalmozási és tôkejellegû bevételek 96md Ft (84), Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök 247md Ft (257), egyéb pénzeszközök 39md Ft (34), hitel értékpapírok értékesítése 27md Ft (21).

A költségvetési törvény egyik "erôsségének" a közszféra bérhelyzetének javítását mondják. Az átlagkeresetek általánosságban 2001 januárjától 8,75 százalékkal, 2002-ben 7,75 százalékkal emelkednek. Az idei 40 ezer forintra illetve a 2002-ben 50 ezer forintra tervezett minimálbér emelésének, az oktatási és a szociális ágazat, valamint az egészségügyi és a közmûvelôdési, közgyûjteményi, mûvészeti területen dolgozók szeptember 1-jétôl megvalósuló béremelésének forrását a központi költségvetési források és az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzek biztosítják. A köztisztviselôi életpálya bevezetése július1-tôl várható. Az önkormányzati közszférában 2001-ben 17,8 százalékos, 2002-ben 16,4 százalékos (egy fôre jutó) keresetnövelést terveztek.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény újabb feladatokat jelent az önkormányzatoknak. Végrehajtásához a költségvetés 2001-ben és 2002-ben 2-2 Mrd forintot biztosít.

A 2001. január 1-jén hatályba lépett "sporttörvényben" az önkormányzatokra háruló feladatokat a "sport normatíva" finanszírozza.

Az önkormányzati kincstári rendszerû finanszírozás kialakításának ösztönzésére a központi költségvetésben 2001-re és 2002-re 500-500 millió forintot hagytak jóvá.

2002-tôl az okmányirodák mûködési kiadásait a központi költségvetés normatív állami hozzájárulás útján, a körzeti igazgatási feladatok között finanszírozza.

Az Önhiki támogatási elôirányzata 2001-ben 10,5 Mrd, 2002-ben 11,4 Mrd Ft. Változást jelent, hogy a 3 ezer fô alatti települések és a megyei önkormányzatok esetében bôvítették a támogatási lehetôséget. A mûködésképtelen önkormányzatok likvidítási gondjainak megoldásához 2001-re és 2002-re is egyaránt minimum 1,2 milliárd forintot különítettek el.