Sikeresnek bizonyult a határ menti együttműködések fejlesztésére szolgáló PHARE-CBC-program. Azonban a határ menti régiók összefogásában jóval nagyobb a lehetőség, mint amennyit az eurorégiók eddig a határ bármelyik szakaszán kihasználtak — mondta a Magyar Tudományos Akadémia regionális kutató központja nyugat-magyarországi tudományos intézetének igazgatója az Ipoly Szabadegyetem idei első kurzusán Salgótarjánban.

Rechnitzer János professzor a szabadegyetem hazai és szlovákiai hallgatói előtt rámutatott: a PHAERE-CBC-források java része eddig az osztrák-magyar határszakaszon együttműködők támogatásában hasznosult. Szerinte az osztrák-magyar határon átnyúló kezdeményezések sikere példa lehet a határ más szakaszán alakult eurorégiók számára is.

– A PHARE-források kiterjesztése lassan halad — vélekedett az intézet legújabb kutatásait összegezve a professzor. Sajnálatosnak nevezte, hogy új támogatási lehetőségek kidolgozásában nem jeleskednek a magyar szaktárcák: kimondottan a határon átnyúló együttműködések szorgalmazására egyetlen minisztérium sem írt ki pályázatot. Az eurorégiók mindeddig adósak a határ menti fejlesztések összehangolásával, közös fejlesztési politika kidolgozásával — tette hozzá a kutatóintézet vezetője. Megjegyezte: a kilencvenes évek elejének nagy európai "divatja" szerint Magyarországon is megalakult eurorégiók ma inkább a politikusok, mintsem a lakosság eurorégiói. Az eurorégiók hivatásának kiteljesedéséhez fontos, hogy a határ menti együttműködések az országok közti kétoldalú kapcsolatokat szabályozó államközi szerződésekben is megerősítést nyerjenek — hangoztatta Rechnitzer János. Hozzátette: szükséges az eurorégiók jogállásának, továbbá a magyar kormányzati rendszerben betöltött helyének a tisztázása is.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 3-4. szám * 2001. március-április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.