 |
 |
Átlagban százhetven százalékkal emelkednek a szemétdíjak
Gondban a kistelepülések
A hulladékgazdálkodási törvény végrehajtásával kapcsolatos teendők nem igazán jelentenek újdonságot az önkormányzatok számára — állítja Csepregi István, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára. A törvény egyik alkotója szerint a települések 72 százaléka egy ideje már szervezetten foglalkozik a hulladékok gyűjtésével és kezelésével. Talán e munka színvonalán van még mit javítani.
A törvényalkotó nem tart attól, hogy ezentúl az ország több mint háromezer önkormányzatának határában lesz egy-egy lerakó, még feltűnőbbé téve azt, amit takargatni kellene. Inkább az önkormányzatok együttműködésére épít, amelyre előbb-utóbb rákényszerülnek. A jogalkotók elképzelése mellett szólhat, hogy ez év január 1.-jétől csak regionális céllal lehet hulladéklerakót létesíteni, amit elsősorban a lakosság száma befolyásol. Főként a kistelepüléseknél jelentkező ellentétek feloldására Csepregi szerint a háromlépcsős — országgyűlési határozattal, miniszteri, illetve települési önkormányzati rendelettel szabályozott — országos, regionális és egyedi-helyi hulladékgazdálkodási-, kezelési rendszer kínál módot.
Az alap persze az önkormányzatoknál van és ez egy sor jogalkotási kötelezettséget ró rájuk. Rendeletben kell szabályozniuk a közszolgáltatóval kötendő szerződést, meg kell határozniuk az ellátott terület határát, a szállítás módját, az esetleges fejlesztést és a lakosság közreműködésére is ki kell dolgozniuk az elképzeléseiket. A kialakuló versenyhelyzet hosszabb távon még csökkentheti is a hulladék mennyiségét, a lerakók számát — fűzi hozzá a helyettes államtitkár az előbbiekhez.
Az embereket, s az önkormányzatokat elsősorban a szemétszállítási díj érdekli.
Alapelve az arányosság, ami azonban magába foglalja a gyűjtés, a szállítás, a kezelés, a lerakás és a 30 éves utógondozás költségeit.
Azt a helyettes államtitkár sem tagadja, hogy
a díjtételek emelkedni fognak, országos átlagban mintegy 170 százalékkal.
Ám ez a mai helyzethez képest "csak" 60-70 százalékot jelent. Ott, ahol már van megfelelő ellátás, az emelkedés majd nem haladja meg az infláció mértékét. Ahol azonban nincs, az emelkedés nagyobb arányú lesz, és ez főként a nehezebb helyzetben lévő kisebb településeknek okoz majd gondot. A közszolgáltatók nem emelhetik a csillagos égig az áraikat, ugyanis éves költségvetést kell készíteniük, amit az önkormányzatok rendszeresen ellenőriznek.
A rendszer életrevalóságát bizonyítja, hogy az önkormányzatok 72 százaléka alkalmaz közszolgáltatót. Van lehetőségük arra is, hogy maguk hozzanak létre ilyen intézményt, vagy valamely külső céggel szerződjenek. Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy ha kellő nagyságú települési együttest fog át a rendszer, megéri a befektetést, mert jó üzlet a hulladékkal foglalkozni.
Kérdés, hogy minderre hogy vannak felkészülve az önkormányzatok? — A környezetvédelmi tárca igyekszik segíteni — mondja Csepregi István. Kérésükre előadásokat tartanak.
A törvény végrehajthatóságának fontos záloga a támogatás. Alapvető kérdés, hogy
a rendszer kiépítésének költségeit, hogy lehet megelőlegezni.
A költségvetési törvény erre idén és jövőre 2–2 milliárd forintot irányzott elő. Az összegre pályázhatnak az önkormányzatok — a feltételeket a BM és KÖM közösen tette közzé. Rendelkezésre állnak más források is, például a KAC (Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat) fejlesztési irányú pályázata, az EU pénzügyi forrásaiból pedig az ISPA nyújt lehetőséget több regionális projekt finanszírozására KÖM-ön keresztül. A címzett és céltámogatásokhoz a BM, a területfejlesztési támogatásokhoz eddig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a jövőben valószínűleg a Gazdasági Minisztérium által lehet hozzájutni.
Amit végül a helyettes államtitkár leszögez: a támogatási rendszer nem együttes, az önkormányzatok nem várhatják el, hogy egy helyről, egyetlen forrásból kapjanak pénzt. Aki időt és energiát áldoz arra, hogy figyelemmel kísérje a pályázatokat, nem marad anyagi segítség nélkül.
Sárvári Márta
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 3-4. szám * 2001. március-április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.