 |
 |
A regionalizmus Magyarországon és Európában
Az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusa (CLARE) napirendre tűzte a magyar közigazgatás regionális szintjének áttekintését. Ennek érdekében május 8-10. között, európai szakértők bevonásával, monitoring programot indítottak, amelyet Jan Olbrycht, a CLARE lengyel tajga vezetett. A nemzetközi szakértő csoport tagjai egy konferencia keretében ismerkedtek meg a magyar helyi önkormányzati rendszert és a területi közigazgatást érintő reformfolyamatokkal, valamint a területi közigazgatás továbbfejlesztésének programjával.
A konferencián neves szakértők magyar és európai (francia, norvég, olasz, német és cseh) szakemberek adtak tájékoztatás a regionalizmus magyarországi és európai fejlődéséről. Ismertették továbbá a Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját is, melynek tervezetét a CLARE 1997. júniusi ülésszakán fogadták el. A CLARE ezen dokumentum révén egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy szükség van egy olyan európai szintű egyezményre, amely az európai regionális önkormányzatokra vonatkozó alapvető elveket, követelményeket rögzíti.
Az európai országok regionalizációjának fő irányai:
•Az első irányzathoz sorolható országok szerint a regionalizáció nem feltétlenül jár együtt regionális önkormányzati, igazgatási szint létrehozásával. A központosított és a föderatív államokban egyaránt találunk arra példát, hogy a folyamat nem eredményezi új területi szint bevezetését. Ezzel szemben – a regionalizmus céljaihoz igazodóan – a meglévő intézményeket átalakítják. Németországban pl. a német tartományok önkormányzatainak együttműködése, valamint a kormányzati kerületek (Regierungsbezierke) fejlesztése révén jut szerephez a regionalizáció. Emellett fontosak a tervezési régiók is. A fejlődési folyamat tartományonként más és más súlypontokkal rendelkezik. Több tartományban működnek pl. tartományi kormánynak alárendelt körzetek. A regionális önkormányzati szövetségek pedig az igazgatási körzetüknél nagyobb területeken működnek, és látnak el – eredményesen – feladatokat a regionális kultúra, az egészségügy és a szociális szolgáltatások területén.
•Az európai országok regionalizációjának második típusa a regionális decentralizáció, amely egy új helyi önkormányzat létrehozását jelenti regionális szinten. A létrehozott intézményrendszer jogi státusza annyiban különbözik a helyi önkormányzatokétól, hogy nagyobb működési területtel, és általában gazdasági jellegű feladatokkal rendelkezik. Ez a megoldás nemcsak a decentralizált, hanem a központosított államokban is megtalálható. Jó példa erre Franciaország, ahol az alkotmány garantálja a régiók működését. Bár a régiók sokkal gyengébb jogosítványokkal rendelkeznek, mint a megyék, fontos szerepet töltenek be pl. a területi tervezés, az állam és a régiók közötti tervezési munkák, a középfokú oktatás, szakképzés és a turizmus területén.
•Az európai regionalizáció harmadik útját képviseli az a rendszer, ahol valamilyen ismérv alapján összetartozó közösségek (pl. nemzetiségek) autonómiája kerül előtérbe. Jó példa erre Olaszország és Belgium, ahol a nyelvi határok jelentek meg régióképző tényezőként.
A főbb európai irányokat tekintve megállapítható, hogy Magyarország tekintetében az első két verzió jöhet számításba.
Az első megoldás választása mellett az az érv szól, hogy egy új intézményrendszer kialakítása (második verzió) komoly nehézséggel jár. A Lengyelországban nemrégiben lezajlott reformfolyamatok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a feladat- és hatáskörök átrendezése igen komoly politikai és szakmai vitákat gerjeszthet, különösen, ha intézmények megszüntetése, vagy kompetenciák csorbítása válik szükségessé.
A regionalizmus továbbfejlesztésével összefüggésben Magyarországon többféle nézet, álláspont létezik. A megyei önkormányzatok – területi önkormányzatként – fel kívánják vállalni a regionális érdekek képviseletét, a regionális önkormányzatok létrehozásával ugyanis szerepük óhatatlanul háttérbe szorulna. A kormányzati szándék a felé mutat, hogy a közigazgatási hivatalok megerősítése révén a decentralizációt erősítse, a területfejlesztési törvény által kialakított tervezési-statisztikai régiók szerepét növelve pedig a regionalizáció szerepét növelje. Ezzel párhuzamosan azonban elkerülhetetlen lesz a közigazgatási és regionális területi beosztás összehangolása. Azaz, a területfejlesztési régiószerkezet, a területi közigazgatás és az önkormányzati struktúra egymáshoz igazítása.
A fejlődési folyamat egyik nagy horderejű középponti témája lesz tehát a megyerendszer.
Azaz, a tradicionális közigazgatási középszint jövőbeli sorsának meghatározása. El kell továbbá azt is dönteni, hogy a jövőben egy egységes régiórendszer, vagy különböző régiórendszerek (közigazgatási (pl. közigazgatási hivatalok, felügyelőségek), önkormányzati és területfejlesztési) egymás melletti funkcionálása váljon lehetővé. A kérdés eldöntését az uniós csatlakozásunk nem sürgeti, mivel az EU által elvárt NUTS II. szint kialakítása megtörtént. Ennek ellenére a döntéshez szükséges elemzés mihamarabb szükségessé válik, hogy a regionalizációs fejlődési folyamat előnyeit kamatoztatni tudjuk.
O.M.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.