A térség legfiatalabb városában, Balatonfűzfőn csaknem teljes az infrastruktúra, a víz-, a gáz és a csatornahálózat. Csupán néhány utca a kivétel, ahol a kedvezőtlen geológiai helyzet gátolta a kiépítést – jegyzi meg dr. Varjú Lajos polgármester. Az önkormányzatot így nem érinti a 2002-2003. éves határidő, amely a csatornahálózat meglétéhez köti az építkezések engedélyezését. Gondjaik inkább a közlekedéssel vannak, amit már a rendezési tervhez fűzött észrevételeikben is megemlítettek. "Az Akarattyát–Kenesét–Fűzfőt elkerülő, 71-es II. rendű főközlekedési utat kiváltó út megépítését…” szorgalmazó javaslatuk a város tehermentesítését, környezeti állapotának javítását szolgálná. Az út első, fűzfő-akarattyai szakasza a tervek és a beruházás jóváhagyása után 2002 végére talán meg is épülhetne, s ezzel lehetővé válna a települési központ kialakítása, a kereskedelmi, szolgáltatási és igazgatási funkciók kiépítése. Mindezt bőven indokolja Fűzfő növekvő idegenforgalma, amit ki kell szolgálni. Közlekedési kapcsolatok nélkül viszont ez aligha valósítható meg.

Egyelőre ott tartanak, hogy az önkormányzat négy változatot kapott meg mérlegelésre. Dr. Kecskés László jegyző szerint ennek az iparterülettel való összeköttetés, mindenekelőtt pedig a közlekedésbiztonság lehet az alapja. A jegyző azt mindenestre biztatónak tartja, hogy érvényesek az elkerülő úttal kapcsolatos kormánynyilatkozatok. De hogy mikorra épülhet meg a parti települések mögötti vonalvezetésű, a Balatont Papkeszi térségében elérő út, az – egyelőre – kétséges.

Fűzfő másik gondja, az utóbbi időben ismét növekvő bűzterhelés. Ezt a visszalépést azonban időlegesnek tartja az önkormányzat jegyzője, aki a szennyezés megszüntetésében fontos szerepet tulajdonít a nemrégen elkészült részletes környezeti hatástanulmánynak. A korábbi Nitrokémiából megalakult Nitrokémia Rt.-ben, mint mondja, van már úgynevezett lefölöző. Probléma a hagyományos módszerekkel dolgozó Nitrokémia 2000-rel van. A gyár másfél évre kapott működési engedélyt, ennek meghosszabbítása az I. fokú szakhatóságtól, illetve a környezetvédelmi közmeghallgatás eredményétől függ. Az önkormányzat, amely szintén szakhatóságként képviselteti magát ez ügyben, kikötötte, hogy a fűzfői ingatlanokat terhelő, korábbi bűzszolgalmi jogot töröltetni kell. Ezután döntenek arról, hogy a megelőzőknél szigorúbb feltételekkel megadják-e a működési engedélyt.

– A balatonföldvári önkormányzat is csatlakozott ahhoz az állampolgári kezdeményezéshez, amely az M7-es tehermentesítését célozza Zamárdi-felsőtől egészen Szántódig – mondja Berkes László polgármester. A balatoni autópálya gondolata egyébként nem mondható újnak, hisz legalább harminc évre nyúlik vissza. Egyébként a város rendezési tervében nincs autópálya-nyomvonal, s az 1993-as változatok közül is az úgynevezett völgyhidas megoldás mellett tették le a voksukat. Ezt, a Köröshegyet délről elkerülő, és az erdőn át vezető szakaszt azonban, különböző érdekekre hivatkozva, megvétózták. Földvár 1999-től kezdve mindenesetre egyre erélyesebben hallatja a hangját, és ebben a lakosság is támogatja, követelve az autópálya megvalósítását. A polgármester április végére tanácskozást hívott össze, amelyen minden érintett kifejthette a véleményét. Talán segíti a kibontakozást, hogy a tervezőknek május 30-ig ajánlatot kell tenniük a völgyhidas megoldás változataira a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek, amely dönteni hivatott ez ügyben.

A városnak inkább a háttér-területekkel van gondja. A már említett 2002-2003-as határidő után az ottani falvakban ugyanis csak akkor lehet építkezni, ha már megépült a szennyvízhálózat is. Csakhogy, a polgármester szerint, a kistelepüléseknek erre nincs pénzük, száz százalékos állami finanszírozásra pedig kevés a remény.

Földvárt mindez úgy érinti, hogy a körjegyzőségükbe több ilyen falu is tartozik. A város parti részén nem gond a szennyvízhálózat, hiszen az ingatlanok 95 százaléka már rácsatlakozott.a hálózatra. De hogy Keresztúron például ne lehessen egy házat se felhúzni a szennyvízhálózat hiánya miatt, azt abszurdnak tartja. Szegénységük miatt hasonló sorsra jutnának a körjegyzőségükhöz tartozó kis falvak is elsorvadnának. Pedig ezeknek a háttér-térségeknek igazi vonzereje épp abban a falusias környezetben rejlik, amelyet mindmáig sikerült megőrizniük, és ami már ország- és világszerte eltűnőben van. Erre az arculatra, a táj és a terített asztalok sajátos ízeire pedig érdemes lenne jobban odafigyelni. Balatonföldvárral és a hozzá sok szállal kötődő, a háttérben megbúvó, barátságos, kis falvakkal új színnel gazdagodhatna a térség idegenforgalma.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.