Az elmúlt év július elejétől startolt önkormányzati bérlakás-program – az eddigi adatok alapján – akár a hazai lakásszektor "sikerszeletévé" is válhat. Horváth Sándort, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai főosztálya vezetőjét az eddig eltelt több mint háromnegyed év tapasztalatai függvényében a program sikeréről, a pályázatok eredményességéről, az idén bevezetett változásokról és a további, esetleges korrekciós lehetőségekről kérdeztük.

– A program beindításától eltelt több mint tíz hónap számvetése alapján mit szűr le a szakember a beérkezett pályázatok számából, a pályázók összetételéből?

– Az eddig befutott pályamunkák alapján egyértelműen megállapítható: a programot kezdettől nagy önkormányzati érdeklődés kíséri, hiszen a jogszabály megjelenésétől kezdve napjainkig folyamatosan nyújtják be pályázataikat. Tavaly júliustól idén március végéig – a Lakásügyi Tárcaközi Bizottság pályázatértékelő, javaslattevő munkája alapján – 3329 bérlakás felépítéséhez, megvásárlásához, illetve kialakításához – összesen 12 milliárd 968 millió forint értékű állami támogatást hagyott jóvá a gazdasági miniszter. Ebből az idei első, márciusi pályázatértékeléskor 42 önkormányzatnak a sikeres 49 pályamunka alapján 3,6 milliárd forintnyi (a többit a múlt évben nyerték el a pályázók) vissza nem térítendő forrás jutott, amelynek segítségével és a pályázó helyhatóságok saját erőinek (készpénz, hitel, építési telek, egyéb saját ingatlan) bevonásával 838 bérlakás építésére, vásárlására, vagy egyéb ingatlan bértömbbé átalakítására nyílik lehetőség. Idén egyébként a márciusban odaítélt 3,6 milliárddal együtt összesen 13 milliárd forint áll a bérlakás program céljára rendelkezésre.

– Hogyan alakult a pályázók köre, illetve a pályázattal nyert támogatás felhasználási területe?

– A nyertesek között a tavalyi évben és idén is megtalálhatók a fővárosi kerületek, a megyeszékhelyek mellett a nagyobb és kisebb városok, falvak. Ugyanakkor, az ez évi pályázók között nőtt a kisközségek aránya: 18 olyan kistelepülés kapcsolódott be a programba, melyek állandó lakosainak száma nem éri el a 2 ezer főt. Sikeres pályamunkáik révén ezek a települések összesen 376 millió forint állami támogatáshoz jutottak, melynek felhasználásával 66-tal növelhetik bérlakásaik számát. A pályázó helyhatóságok többsége egyébként továbbra is új bérlakásokat épít, de több – elsősorban a kisebb lélekszámú – önkormányzat döntött használt lakás vásárlása és bérlakás felújítása mellett. Számos önkormányzat pedig a tulajdonában lévő volt szovjet laktanyát, tiszti épületeket alakítja át. Míg máshol a régi munkásszállóból alakítanak ki bérlakásokat. Arra is van példa, hogy az idősek otthona tetőterében építenek új lakóingatlanokat. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk az ez évi 1. ütemben támogatást nyert pályázatokat, a megvalósítandó 838 bérlakás mintegy 74 százaléka újonnan épül, 11 százalékukat vásárlással szerzik meg az önkormányzatok, 15 százalékuk pedig nem lakás céljára használt ingatlanok átalakításával jön létre.

– Idén februártól további két új elemmel bővült a bérlakás-program. Miért volt szükség ezeket kiemelni a korábbi "csomagból"?

– A kormány a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű családok mellett – akik számára a szociális alapon megállapított díjú bérlakások építését szorgalmazza a támogatással – kiemelt figyelmet fordít azokra a fiatalokra, akik jelenleg nem képesek a gyakran irreálisan magas magánbérleti díjakat sem megfizetni, nemhogy mellette önálló saját lakásra gyűjteni. Ezzel a problémával elsősorban a diákok, egyetemi hallgatók és a fiatal, első lakásra váró házaspárok küzdenek. Ezen próbál segíteni az úgynevezett fecskeház-program, ami a viszonylag alacsony havi bérleti díj mellett lehetővé (sőt kötelezővé) teszi számukra – az ottlakás meghatározott ideje alatt – az önálló otthonra való előtakarékoskodást. A nyugdíjasházak pedig azoknak az idős házaspároknak, egyedülállóknak jelenthetnek megoldást, akik alacsony nyugdíjukból nem képesek fenntartani jelenlegi otthonukat.

– Jövőre várható-e a programban az ideihez hasonló kisebb-nagyobb korrekció?

– Egyenlőre jelentős módosításokra nem kerül sor, bár a gyakorlati tapasztalat a rendszer gördülékenyebb, hatékonyabb "működtetéséhez" hozhat kisebb, az ideihez hasonló változtatást.

Szilágyi Eta

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.