A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosításához érkezett indítványokról szavazott az Országgyűlés május elején. Zárszavában Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta: stratégiai gondolkodású, szakmailag kiemelkedően felkészült közigazgatási szakemberekből verbuválódó főtisztviselőkre és központi tiszti karra van szükség minden modern és hatékonyan működő közigazgatásban. A rendelkezési állomány pedig a szakmai elit stabilitását hivatott biztosítani. Hiszen – mint mondta – egyetlen ország közigazgatása sem engedheti meg magának, hogy a drága pénzen kiképzett, felkészült szakembergárdáját négyévente lecserélje. A törvénymódosítás vitájában több oldalról támadott miniszterelnöki szerepre vonatkozóan úgy reagált: a kinevezésekben nem példa nélküli, több országban hasonló feladatköre van a kormányfőnek. Hozzáfűzte azt is: ez az egyetlen személyi kör a magyar közigazgatásban, amelynek tagjait egyetértésük nélkül egyik napról a másikra át lehet helyezni a különböző kormányhivatalok között, amit megfelelően kell honorálni.

Kontrát Károly ismertetése szerint

vagyonnyilatkozatot csak a törvény által felsorolt körnek és a velük közös háztartásban élő közvetlen hozzátartozóknak kell tenniük.

Ez mintegy 22 ezer vezetőt, valamint döntéshozó képviselőt, továbbá 3400, rendvédelemben dolgozó vezetőt érint. A hozzátartozók vagyonnyilatkozatába a munkáltató nem tekinthet bele – jegyezte meg a belügyi államtitkár. A kormány döntése alapján az illetményreform négy lépcsőben tervezett befejezése felgyorsul. Ennek eredményeként 2001. július 1-jétől bevezetik az összes szorzóemelési intézkedés 70 százalékát. A fennmaradó rész bevezetéséről az Országgyűlés ez év végéig dönt – jelezte az államtitkár. Az intézkedésekre a költségvetés mintegy 150 milliárd forintot biztosít.

A szocialisták egész javaslatsorozatot nyújtottak be arra vonatkozóan, hogy a törvény tartsa meg a köztisztviselői jogviszony keretei között az ügykezelőket és a fizikai dolgozókat – jelentette be Kósáné Kovács Magda. Ezt azonban a kormány nem támogatta, és a bizottságok is elutasították. Nem nyerték meg a többséget azon javaslatuknak sem, amely a kollektív szerződések, megállapodások folytonosságát biztosíthatta volna. Ezáltal a köztisztviselői jogviszonyból kikerülők szakszervezeti védettségét erősítették volna meg.

Az SZDSZ a leghatározottabban ellenezte magát a koncepciót is, hogy főtisztviselői kar jöjjön létre. Kifogásolták, hogy

Ugyanis azok a kifejezések, amit a törvényjavaslat tartalmaz, hogy stratégiában gondolkodni képes és más ehhez hasonlók, normatív tartalommal nem bírnak – mutatott rá Hack Péter képviselő. Teljes mértékben a mindenkori miniszterelnök személyes ítéletétől függ, a döntése meg sem fellebbezhető. A kiemelt főtisztviselőknél nem követelmény sem a szakmai gyakorlat, sem a hivatalban eltöltött idő, sem a szakirányú végzettség. Egyetlen dolgot követelnek meg: a miniszterelnöki kinevezést. Ezért ez a rendszer csak arra alkalmas, hogy politikai mamelukokkal töltsék meg a köztisztviselői kar felső szintjét, mindezt az adófizetők pénzéből – tette hozzá.

A kritikákra többek között Perlaki Jenő (Fidesz) reagált. A törvényjavaslatnak az ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra vonatkozó részei szerinte előnyösek mindkét csoport számára, mert a bérezést szabaddá teszik, és a bértábla emelkedése folytán a vezető – ha bérhierarchiát próbál kialakítani – nagyobb lehetőségeket kaphat. A főtisztviselőkkel kapcsolatban az rossz, aki rosszra gondol – fordult az ellenzékhez. Azokban az országokban, ahol nyílt a köztisztviselői pálya, éppen arra gondolnak, hogy

Például: az informatika robbanásszerűen fejlődik, és hamarosan eljutunk oda, hogy szükségünk lesz olyan ügyvitelszervezőkre, akik a papírmentes irodákat képesek megszervezni – indokolta. Nem gondolom, hogy monopolizálni kellene a hivatalokban ma dolgozók számára, hogy a jövőben is csak ők ülhetnek a hivatalokban. Az, hogy a főtisztviselői pozícióba bekerülhet kívülről – a hivatalokból és a kormányzati szervekből – is valaki, ez előnyére válik a rendszernek – vélte Perlaki Jenő.

Ha ma vonakodnak a versenyszférából a közigazgatásba vándorolni jogászok, mérnökök, tudósok, akkor ezen csak úgy lehet segíteni, ha megfelelő garanciákat nyújtunk számukra ahhoz, hogy az egyes kormányváltások esetén is tovább dolgozhassanak a közigazgatásban. Perlaki véleménye szerint az sem hátrányos, ha egy főtisztviselőből politikai államtitkár vagy miniszter lesz, mert a szaktudás is fontos lehet ezekben a pozíciókban.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.