Könnyen előfordulhat, hogy a központi régió Budapesttel együtt meghaladja azt a fejlettségi szintet, ami alatt az EU-csatlakozás után a régiók támogatást kaphatnak az uniós alapokból – nyilatkozta Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Minisztérium (GM) regionális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. Ez alapján szinte biztos, hogy ez a régió csak nagyságrendekkel kisebb pénzekhez juthatna. A helyettes államtitkár szerint elképzelhető ugyan az, hogy a régióhatárokat a magyar Országgyűlés átszabja, ám ezt nehezen lehetne indokolni, és az odacsatolt, fejletlenebb megyék mutatószámai sem csökkentenék számottevően a központi régió GDP-jét. Cséfalvy Zoltán hozzátette: a területi beosztás akkor lesz végleges, amikor belépünk az Európai Unióba. Az ehhez vezető hosszú folyamat során még bármi megtörténhet, így az is, hogy a belső egyeztetéseken sikerülhet a csatlakozásra váró országok fővárosainak kedvezőbb státuszba kerülniük. Ebben a csoportban Prága és agglomerációja még Budapestnél is nagyobb bajban van. Ugyanis a cseh centrum az uniós átlag 120, míg Budapest 70,9 százalékán áll, ez esetben éppen csak "rezeg a léc."

Dilemmák:

•Az uniós csatlakozás közeledtével a központi magyar régió területbeosztásával kapcsolatos kérdések eldöntése egyre sürgetőbbé válik. Eltérő vélemények alakultak ki arról, hogy szükséges-e a magyar regionális, NUTS II-es szintnek megfelelő területi beosztást megváltoztatni, a fővárost és Pest megyét két önálló tervezési-statisztikai régióra szétválasztani. A kérdés eldöntésénél két alapvető kérdést feltétlenül figyelembe kell venni:

•Az EU jelenleg érvényes szabályainak – az új tagok tekintetében – egyenrangú alkalmazása esetén a legmagasabb GDP-jű régió, a Közép-Magyarországi Régió is az EU 1. célkitűzése alá kerülne, azaz abba a kategóriába, ahonnét a legmagasabb támogatás igényelhető.

•Amennyiben ez nem megoldható, mert pl. az EU megváltoztatja támogatási rendszerét, akkor érdemes-e megváltoztatni az egyébként jól működő, természetes egységet alkotó központi régió területi beosztását az elérhető pénzügyi előnyök érdekében.

•Több szakértő álláspontja szerint nincs rá komoly esély, hogy az EU jelenlegi tagállamaira érvényes szabályokat fogja alkalmazni az új tagokra is. Az EU különböző formában már kifejezésre juttatta, hogy valamennyi tagjelölt ország esetében a 2006-ig terjedő költségvetési időszak folyamán átmeneti szabályrendszert kíván alkalmazni. AZ EU bővítésről hozott döntéseinek hiányában nem látható előre, hogy milyen új szabályozást kíván majd a 2006-os költségvetési időszakot követően alkalmazni. Így az sem számítható ki teljes bizonyossággal, hogy a régiós beosztás megváltoztatása esetén megszerezhető támogatások milyen nagyságrendűek lennének.

•Több megoldási is létezik, pl: 1) A jelenlegi szerkezet marad fenn, és ha központi régió meghaladja az EU GDP átlagának 75 százalékát – a jelenlegi érvényes közösségi szabályozás értelmében – Budapesttel együtt Pest megye is elveszítené jogosultságát a Strukturális Alapok 1. célkitűzése szerinti támogatásokra. 2) Az Országgyűlés meghozza döntését a főváros és Pest megye két önálló tervezési-statisztika régióra történő szétválasztásáról, vagy a magyar regionális területi beosztás megváltoztatásáról (és az érintett megyék átcsoportosításáról). Ebben az esetben – a jelenlegi érvényes közösségi szabályozás értelmében – ugyan Pest megye hosszú távon az 1. célkitűzés alá tartozna, a főváros viszont elvesztené jogosultságát.

•Kérdés tehát az, hogy érdemes-e lemondani a Közép-Magyarországi Régió számára 2006-ig járó biztos támogatások egy részéről (a Budapestre eső részről) a célból, hogy Pest megye 2006. után ne essen el az uniós támogatásoktól. A kérdés eldöntése igen nagy jelentőségű, hiszen a döntés következtében nyerhető és veszíthető támogatások összege magas. Ugyanakkor az EU támogatási rendszere is változhat, így a kockázati tényezők is befolyásolják a változtatások jövőbeli hatását. A kérdést azonban az érdemi tárgyalások megkezdéséig el kell dönteni, mivel csak így biztosítható tárgyalási pozícióink sikeres megvédése.

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.