 |
 |
Széchenyi terv
Kulcshelyzet
Nagy érdeklődés kíséri a kormány tavaly júliustól életre hívott, majd ez évtől két új elemmel kiegészült, támogatott bérlakás-programját. Az idén (áprilisig) értékelt pályázatok közül nyolcszázharmincnyolcat fogadott el a gazdasági miniszter, és ítélte meg az igényelt pénzösszeget. Eddig összesen közel 13 milliárd forintnyi (vissza nem térítendő) állami támogatással több, mint 2 ezer szociális, 1200 költség elvű, és 28, fiatalok számára épülő garzon bérlakással gyarapodnak a pályázatot nyert fővárosi kerületi és vidéki önkormányzatok, miközben újabb helyhatóságok kapcsolódhatnak a programba.
Amíg Nyugat-Európa nagyvárosaiban a bérlakások aránya általában meghaladja az 50 százalékot (az uniós átlag 39 százalék), addig Kelet-Közép-Európában – ezen belül is a "visegrádi négyek" országában – ezt a szintet sehol sem éri el. Magyarország négymilliós lakásállománya a mindössze alig 8 százaléknyi magán- és önkormányzati bérlakásával (ebből 5 százaléknyi az önkormányzati tulajdonban lévő) ez utóbbi sorban is meglehetősen hátulra, Csehország és Lengyelország mögé szorul. Ez nemcsak szinte megoldhatatlan szociális problémákat teremt, de a lakásmobilitás beindulásának is évek óta gátja. Ezt feloldandó a kormányzat a hat évre szóló Széchenyi terv kiemelt lakásprogramja keretén belül meghatározta a bérlakás-építési részprogram feladatait.
A Széchenyi terv stratégiájának súlypontja a mainál jobb minőségű, korszerűbb lakóingatlan-állomány kialakítása, a mobilitás beindítása, valamint a lakás-, ezen belül a bérlakáshiány mérséklése. Ez utóbbi érdekében a program kapcsán hirdette meg az elmúlt esztendőben a GM azt a pályázatot, amely a 2000-2002. évi költségvetésről szóló, 2000. évi CXXXIII. törvényben biztosított forrásokból – a lakáscélú támogatásokat érintő tavalyi és ez évi kormányrendeletek alapján – vissza nem térítendő támogatással ösztönzi az önkormányzatokat bérlakás-állományuk növelésére.
Minőség és korszerűség
Az elmúlt esztendő júliusában beindított, költségvetés által támogatott program keretében azok a helyhatóságok pályázhatnak, amelyek szociális vagy költség alapon meghatározott lakbérű új bérlakások építését, vásárlását, használt lakások, valamint nem lakáscélú ingatlanok korszerű bérlakássá felújítását, bővítését, átalakítását vállalják fel, de még nem kezdték el a beruházást. A pályázati feltételeknek megfelelt fővárosi kerületi és vidéki helyhatóságok saját forrásaik mellé – ami lehet saját pénzeszköz, e célra felvett banki kölcsön, egyéb támogatás, adomány, vagy saját tulajdonú, e célra bevont ingatlan – gazdasági helyzetüktől függően, a tervezett bérlakás-kialakítás költségének 70, vagy 80 százalékát igényelhetik az erre elkülönített állami keretből. (A folyósítás a készpénzben vállalt saját erő és az állami támogatás arányában történik, a GM-el kötött szerződésben meghatározott feladatok elvégzését követően.)
Idén februártól a program két új elemmel bővült: négy jogcímen, a korábbi szociális és költség alapú bérlakás-kialakítás mellett a fiatalok számára garzon-(fecske) házak, valamint nyugdíjasházak és idősek otthona létesítésével egyaránt lehet pályázni a vissza nem térítendő forrásokra. A pályázat mindazon – fővárosi kerületi és vidéki – települések számára nyitott, amelyek képviselőtestülete már határozatot hozott saját tulajdonú bérlakás-állománya valamelyik jogcímen történő gyarapításáról. Mivel azonban egy pályázatban csak egyféle támogatási jogcímet lehet megjelölni, egy-egy önkormányzat akár több jogcímű pályázatot is benyújthat.
Az állami forrásokkal megvalósított bérlakás-bővítésnél és majdani működtetésüknél azonban szigorú követelményeket kell az érintett helyhatóságoknak teljesíteni. Egyebek mellett például egy-egy új bérlakás építésének, kialakításának költsége nem haladhatja meg a hatályos közleményben megállapított, méltányolható lakásigény – jelenleg átlag 120 ezer forint/négyzetméter körüli – bekerülési költségét, valamint az is előírás, hogy az új építésű, vagy átalakítással létrehozott bérlakásnak minimum komfortosnak kell lennie. Az önkormányzat a pályázat útján nyert állami pénzeszközzel épített, vásárolt, vagy kialakított bérlakó-ingatlanokat 20 évig nem idegenítheti el. Ez utóbbira egyébként az állam javára a bérlakásokra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom a garancia. Ugyancsak az állami támogatáshoz kapcsolódó követelmény, hogy az önkormányzatok nem vásárolhatnak vissza korábban elidegenített lakást, még abban az esetben sem, ha az többször piaci forgalomba került.
SZ. E.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.