 |
 |
Önerő híján…
A kormány "bérlakás-programja akár a hazai lakásszektor sikerszeletévé is válhat" – írjuk összeállításunkban több, pályázatot nyert önkormányzat véleményét summázva. De vajon hogyan ítélik meg az önkormányzati bérlakás-vagyon növelésének e lehetőségét azok a folytonos pénzszűkével küszködő önkormányzatok, akiknek a nyújtható állami támogatás mellett is szinte megoldhatatlan feladatot jelent a bérlakás-beruházáshoz szükséges saját forrás előteremtése? A hazai központi támogatási rendszer rákfenéje – szerintük – ugyanis az, hogy miközben a központi "jogosítványok" átruházása a helyhatóságokhoz folyamatosan nő, költségvetési támogatásuk reálértéken évről-évre csökken. Az állami céltámogatások kapcsán ugyanakkor éppen azok a települések nem jutnak kormányzati pénzeszközökhöz, amelyek igen kevés forrásból kénytelenek gazdálkodni. Ily módon az egyéb (szociális, egészségügyi, kulturális stb.) fejlesztésekhez, beruházásokhoz a kötelező önrészt, sőt, gyakran a napi működési feladatok ellátásához szükséges forrásokat sem tudják előteremteni, nemhogy bérlakás-létesítésre gondolhatnának.
Új lakás egy négyzetméterének építése manapság belekerül minimum 120 ezer forintba, amelyhez az állami támogatás mellett is biztosítani kell az önkormányzatoknak saját erőként a négyzetméterenkénti 34-35 ezer forintot.
Könnyíti a helyzetet, amennyiben van a tulajdonukban e célra felajánlható ingatlan. Például építési telek – ami, ha értékben eléri a kötelező önrész forintosított arányát – helyettesítheti a készpénzt. Ekkor már "csak" olyan vállalkozót kell találni, aki saját tőkéjéből előfinanszírozza a bérlakás-projektet. "Okos" önkormányzat – a GM helyettes államtitkára szerint – ezt teszi, miközben az épülő lakóingatlan (beruházóval egyeztetve elkészített) részletes műszaki készültségi fokának megfelelő ütemben igényli pályázatában az állami támogatás folyósítását.
Amennyiben sem készpénze, sem saját ingatlana nincs az önkormányzatnak, adományozót, vagy egyéb támogatót (például megyei önkormányzat) kell megnyernie. Végső megoldásként esetleg kiegészítő kamattámogatású banki kölcsönt tud felvenni a bérlakás-építés megvalósításához. Ez utóbbi kedvező lehetőséggel azonban csak akkor élhet, amennyiben a beruházással megbízott vállalkozó – aki a rendelet alapján értékesítés céljára épített bérlakás-létesítéshez szintén felveheti a legfeljebb 8 százalékos államilag támogatott kölcsönt – nem él ezzel a lehetőséggel. Vagyis, csupán kivitelezőként vesz részt a projektben. Ilyen esetben a helyhatóság, amennyiben igazolni tudja, hogy képes a hitel törlesztésére, további megfelelő garanciák felmutatása mellett eredményesen kopogtathat valamelyik pénzintézetnél. A bankoknál azonban elsősorban azok a tőkeerős, gazdaságilag fejlettebb régiókban fekvő, valamint fővárosi kerületi önkormányzatok számíthatnak kedvező fogadtatásra, amelyek elsősorban költségelven kialakított díjú bérlakásokat építenek. A számítások alapján a szociális alapú lakóingatlanokba fektetett tőke legkorábban is csak 20-30 év alatt térül meg.
SZ. E.
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.