A kormány a költségvetés által támogatott bérlakás-programmal a különböző társadalmi rétegek problémájának kezelését szeretné elérni. Ezt a célt szolgálja a nehéz anyagi helyzetű, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező családok számára – szociális helyzetük, jövedelemi viszonyuk, az eltartottak száma stb. – figyelembe vételével, alacsony díjon bérbe adott, szociális jellegű lakások építésének, kialakításának, valamint e csoportok lakásfenntartásának a támogatása. Emellett a program részét képezi a sajátos élethelyzetű, elsősorban cigány lakosság lakáskörülményeinek javítására (például külön lakásépítési program) vonatkozó támogatás, valamint a korábban felvett banki lakáshitelek nem törlesztése miatt felgyülemlett lakosságadósság kormány szintű kezelése, és a mozgáskorlátozottat eltartó családok számára nyújtható úgynevezett akadálymentesítési támogatás. Ez utóbbi a mozgáskorlátozott számára új lakás építéséhez, vásárlásához, vagy a már meglévő ingatlan akadálymentes átalakításához vissza nem térítendő támogatást jelent.

A bérlakás-építést vállaló önkormányzatok számára a módosított kormányrendelet lehetővé teszi, hogy amennyiben nincs elegendő saját forrásuk a projekt elindításához, kiegészítő kamattámogatású, legfeljebb 8 százalékos pénzintézeti kölcsönt vegyenek igénybe. Az új szabályozás értelmében az állam által támogatott hitel feltételei azonosak az értékesítési célú vállalkozói, hasonló kondíciójú hitelekével: tehát, a felépítendő lakóingatlanok költsége egyenként – telekár nélkül – önkormányzati bérlakás-beruházás esetében sem haladhatja meg a 30 millió forintot. (Amennyiben az önkormányzat nem veszi igénybe az állami támogatást, a hosszú távú, támogatott hitel további feltételeként ugyancsak szerződésben kell vállalnia, hogy legalább 20 évig bérlakásként működteti a kedvező kölcsönnel megvalósított lakóingatlant.) S bár a bankok többsége a piaci kamatozású mellett nyújt hasonló, támogatott kamatú hitelt, néhányuk még dolgozik az önkormányzatok bérlakás-beruházását finanszírozó konstrukciókon, melyek, mint azt a CIB-banknál mondták: a konkrét önkormányzatra "szabottak".

Az FHB-nál például várhatóan nyár végétől lehet önkormányzati bérlakás-kialakításhoz kapcsolódó kölcsönhöz jutni, az OTP-nél azonban már jelenleg is igényelhető az építési költségek 70 százalékáig, a lakásonként legfeljebb 10 millió forint e célú hitelöszszeg, ahol a változó kamatozású kölcsön jelenlegi kamata évi 7 százalék, a kezelési költség pedig évi 1 százalék. A verseny lassú beindulásával a többi nagybank is hasonló, 8 százalék alatti kamatmértékkel kínálja ezt a hitelformát, azonban a kezelési költséggel és egyéb díjjal kiegyenlítődik a 8 százalékos szint, sőt, néhány esetben nagyobb az ügyfél terhe, mintha a kamat lenne magasabb. A Raiffeisen Banknál például a 8 százalék kamatú hitelhez nem párosul kezelési költség, van viszont hitelbírálati díj, ami a jóváhagyott kölcsön 1 százaléka. A Postabanknál az évi 6,75 százalékos hitelkamat mellett évi 1 százalék kezelési és egyszeri hitelbírálati, a Kereskedelemi és Hitelbanknál pedig az ugyancsak évi 6,75 százalékos kamat mellé havi 0,1 százalék kamatot, és 1 százalék egyszeri bírálati díjat számítanak fel.

Az önkormányzatok közül mind több szánja rá magát, hogy a lakásprivatizációval jelentősen lecsökkent és többségében korszerűtlen bérlakásszektorát új lakásokkal váltsa ki. Így az elmúlt év közepe óta sorra kapcsolódnak a kormányprogramhoz. Ezen helyhatóságok közé tartozik a fővárosban Újpest is, amely az elmúlt évben az elsők között nyújtotta be 399 millió forintos támogatási igényét, idén pedig újabb pályamunkával 341 millió forintot sikerült elnyernie. A városrésznek az elmúlt évre mindössze 3 ezer körülire csökkent a bérlakáskontingense, ezek többsége is rossz állagú, szanálásra ítélt. Mivel a testületnek a múlt év elején már elfogadott terve volt egy 120 lakásos bérlakótömb építéséhez, sőt a finanszírozáshoz 5 éves futamidejű kötvényt is kibocsátott, kapóra jött a júliustól beindított kormányprogram.

A támogatással, illetve saját erővel három ütemben összesen 310 – költségalapon bérbe adott – lakást építenek fel, a Káposztásmegyeren található saját tulajdonú, háromhektáros területen. A több mint kétmilliárdos beruházás első lépcsőjében egy 120 lakásos bérlakótömb készül el, átlag 47-48 négyzetméteres lakásokkal az év végére, a másik 118 lakásos hasonló kialakítású épülettömb kivitelezésére pedig – melynek megvalósításához az elnyert 341 milliós állami forrás mellé 8 százalékos, kiegészítő kamattámogatású banki hitelt vesznek fel – május végén írják ki a közbeszerzési pályázatot. A tervek szerint a korszerű lakások havi bérleti díja 500 forint/hó/négyzetméter körül mozog majd.

Újpest. A IV. kerületi önkormányzat a fiatalok számára a kertváros közepére egy 50 lakásos fecskeházat is épít, a korábban megvásárolt volt pamutipari munkásszálló garzonházzá alakításával. Ennek tervei most készülnek, és várhatóan ősszel nyújtja be a város a pályázatot a GM-hez.

Aszód. Idén a vidéki települések közül Aszódon 12 új szociális lakóingatlannal gyarapodik a jelenlegi mindössze 100 körüli bérlakás-állomány. A pályázaton elnyert közel 47 millió forint támogatással, 12 milliós saját vagyoni értékkel és a több mint 5 millió forint helyi pénzeszközzel a volt szovjet laktanya tiszti lakrészében alakítanak ki 12 darab bérlakást.

A szociális díjú, átlag 50 négyzetméteres lakásokba a település 1900-as években épült, mára alaposan lepusztult otthonaiból költöznek majd át a családok, havi 80 forint/négyzetméter bérleti díjért.

Mezőberény. A közel 12 ezer lakosú település az elmúlt évben 100 millió forintra nyújtotta be pályázatát, melyből 76-tal tudja növelni bérlakásainak számát. Idén a fiatalok számára tervezett garzonház-építéshez sikerült 57 millió forint állami támogatást nyernie. A településnek szüksége van a pótlásra, hiszen jelenleg is 46 bérlakásigényt tartanak nyilván. Az első pályázati körben szerzett állami forrásból és a saját 25 millió forintból 18, vállalkozói beruházásban épített új lakást vásárolnak. A bérlőknek költség alapon megállapított, 260 forint/négyzetméter/hó díjat kell fizetniük.

A második pályázaton nyert 57 millió forint támogatással és a 19 millió forintnyi saját forrással megvalósuló – 34-39 négyzetméter alapterületű, 14 lakással kialakított – garzonházzal a helyi fiatal értelmiség, így például a pedagógusok lakásgondjain szeretnének a városvezetők valamelyest könynyíteni. A fecskeházban előreláthatólag 100 forint/hó/négyzetméter bérleti díjat kell majd leróni a beköltözőknek, akiknek emellett havonta minimum 10 ezer forintot is kötelező lesz úgymond "előtakarékoskodás" céljára félretenni.

A településen további 12 költség alapú bérlakás vásárlásáról is döntöttek. A pályázat előkészítésén még dolgoznak.

Miklósi. Az eddig pályázott önkormányzatok közül a legkisebb, állami forráshoz jutott község a mindössze 278 lakosú Miklósi, amely idén nyújtotta be igényét 1 szociális bérlakás megvalósításához. A település saját tulajdonú telkére tervezett, 78 négyzetméteres, téglaépítésű családi ház teljes bekerülési összege 10,8 millió forint, amelyhez az állam 8,6 milliós segítséget nyújtott. A várhatóan év közepére – sok társadalmi munkával – elkészülő ház leendő bérlőjének havi 50 forint/négyzetméter díjat kell majd a tulajdonos önkormányzat kasszájába fizetnie.

Salgótartján. A város közel 1700 önkormányzati bérlakásának java része korszerűtlen, kevés közöttük az összkomfortos. Pedig az igény – főként a fiatalok részéről – az utóbbi években egyre erősödik. Ezért az elvándorlás megakadályozása érdekében – melynek egyik alapvető "eszköze" a megfelelő lakhatási feltételek megteremtése – a helyi városfejlesztési elképzelésekben, és a lakáspolitikában is nagy hangsúlyt kapott a bérlakásszektor ügye. A jelenlegi helyzet javítására a képviselőtestület eddig egy pályamunkát be is nyújtott, amely egy 31-32 négyzetméter alapterületű, 75 lakásos szociális alapú garzonház építését célozta meg. Megvalósításához az igényelt 142 millió forintot jóvá is hagyta a gazdasági miniszter. A tavaly ősszel elkezdődött beruházás ez év végén átadásra kerülhet.

A város másik épülő, ennél kisebb bérlakás-projektje egy, a helyi szakemberek letelepedését ösztönző, költség alapú 4 lakásos bérháztömb, melynek költségeit a saját forrás mellett a megye támogatásából fedezik. Közelmúltban a közgyűlés újabb 40 szociális bérlakás felépítéséről döntött: ez utóbbi otthonokkal – melyek megvalósításához a szükséges, több mint 302 millió forintos állami támogatásra a napokban nyújtja be a város a pályázatot – az úgynevezett bányászkolóniákban élő családokat tervezik "kiváltani".

---

Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 5-6. szám * 2001. május-június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.