A regionális fejlesztésekről

Az intézményrendszer felkészítése, működésének javítása mellett a programok jelentősen hozzájárulnak a gazdaság és esetenként a helyi infrastruktúra fejlődéséhez is jelentős beruházás-támogatási komponenseik révén. Az elmúlt évben a korábban megítélt területfejlesztési Phare programok megvalósítási üteme felgyorsult, kihasználtsága javult.

Az 1997-es Phare országprogram részeként elfogadott Dél-Dunántúli (Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyék) és Északkelet-Magyarországi (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) Regionális Fejlesztési Program elsődleges célkitűzése az ország egyes régiói közötti gazdasági, szociális különbségek mérséklése, valamint a területfejlesztés intézményrendszerének továbbfejlesztése.

Az összesen 34 millió eurós program eredményességét döntően befolyásolja az a tény, hogy a konkrét projektek megvalósulása során kialakuló intézményrendszerben közreműködő szakemberek a gyakorlatban milyen szinten sajátítják el az EU regionális politika eszközrendszerének működési mechanizmusait.

A fenti cél elérése érdekében a legfontosabb prioritások fogalmazódtak meg:

• A regionális együttműködés megerősítése;
• Az EU Strukturális Alapok elveinek megismertetése;
• Készségfejlesztés a célrégiókban, a regionális stratégiába illeszkedő programok meghatározása, tervezése, megvalósítása;
• A magánvállalkozások, állami, nem kormányzati és önkéntes társadalmi szervezetek közötti partnerkapcsolatok és együttműködések kialakulásának elősegítése;
• Hozzájárulás a célrégiók fejlődéséhez regionális jelentőségű programok megvalósításának támogatásán keresztül;
• A megfelelő állami források és döntéshozatalimechanizmusok regionális szintre történő decentralizálásának ösztönzése, a folyamat tesztelése.

• Ipari szerkezetátalakítás

– Üzleti infrastruktúra biztosítása, logisztikai- és kereskedelmi központok fejlesztése, technológiai bázis javítása, K+F eredmények gyakorlati alkalmazásának elősegítése.

• Munkaerőpiaci elemek, humánerőforrás-fejlesztés

– Felső- és távoktatás fejlesztési projektek, egyéb szakképzési programok.

• Vidékfejlesztés

– Termékfejlesztés, falusi turizmus, az együttműködés új formái a termelés és a marketing területén, valamint innovatív közösségfejlesztési komponensek keretében.

Igaz, hogy a program előkészítése jelentős késedelmet szenvedett, azonban a megvalósítás 1999. első negyedévétől jelentősen felgyorsult, és a program keretein belül támogatandó projektek kiválasztása megtörtént. Időközben a Bizottság a szerződéskötési határidőt 2000. június 30–ra módosította. A források 91 százalékának lekötése, támogatási szerződések megkötése meghatározott időre, várhatóan 2001. végéig befejeződik.

A megvalósuló projektek közül a 100 000 euró értékhatár feletti építési, beszerzési és szolgáltatási tenderek jóváhagyása az EU Delegáció hatáskörébe tartozik. Ezeknek a projekteknek a koordinációja a Területfejlesztési Igazgatóság feladata, míg az 100 000 euro alatti projektelemek esetében mind a jóváhagyás, mind a projektirányítás az érintett régiók Fejlesztési Ügynökségeinek hatásköre.

A program végrehajtása jelenleg a projektek többségénél az igen bonyolult, bürokratikus Phare közbeszerzési eljárás szakaszában tart, amelynek lefolytatása a támogatás felhasználásának előfeltétele. A másfél éves késés következtében az 1999-es árakon kialakított költségvetést sok esetben jóval meghaladják a beszállítók és a kivitelezők árajánlatai, amit a kedvezményezetteknek saját forrásból kell kiegészíteni. Nem ritka eset az sem, hogy a benyújtott ajánlatok nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, így új eljárást kell kezdeményezni, és ez akár több hónappal is késleltetheti a kivitelezés megkezdését. További nehézséget jelent, hogy a Phare eljárásrend időközben megváltozott, 2001. elejétől új szabályokat kell megismerni és alkalmazni az érintetteknek. Mindezek ellenére egyre több sikeres eljárás jut el a szerződéskötés szakaszába, és várható a legtöbb projekt eredményes befejezése. Mindezek ismeretében lássuk, hogy a közeljövőben milyen projektek esetében várhatók eredmények.

Mi most a humán erőforrás fejlesztési projekt (Debreceni Szeminárium) anyagát és a területfejlesztési projektek közül a Tokaji Szeminárium anyagát ismertetjük.

• A régió felsőoktatásának sokoldalúbbá tétele a képzések gazdasági orientációján keresztül, piackonform képzések fejlesztése;
• A régió felsőoktatási intézményei, a termelés és a szolgáltatási szféra közötti hosszú távú kooperáció létrehozása a már meglévő oktatási formák továbbfejlesztésével, illetve új képzések indításával;
• A felsőoktatás régióbeli szerepvállalásának erősítése a felnőttképzés, átképzés és a továbbképzés terén;
• Magas szintű, a piaci igényeknek megfelelő átképzés és továbbképzés a régió egyetemein és a főiskoláin;
• A szellemi erőforrások kiaknázása és fejlesztése, a piaci igények szolgálatába állítása;
• Korszerű képzési struktúrák kialakítása és továbbfejlesztése a régió termelői és szolgáltatói szférájának nagyobb mértékű szerepvállalásával;
• Hosszú távra megalapozott, kölcsönösen előnyös regionális szintű felsőoktatási-gazdasági együttműködési formák létrehozása;
• A hallgatók gyakorlatba történő gyors beilleszkedését elősegítő oktatási programok kidolgozása;
• A felsőoktatás befolyásának növekedése a régió gazdasági fejlődésében.

A célterület elsődleges célkitűzése a magyar felsőoktatás távoktatási rendszerének megerősítése, a távoktatás professzionális szakmai hátterének továbbfejlesztése, az új távoktatási tanagyagok fejlesztése és versenyképességének növelése a hazai és külföldi piacon egyaránt.

A projektekben fontos szerepet kap:

• A távoktatás nemzeti és regionális stratégiáiban betöltött szerepének megerősítése, a távoktatás elismertségének növelése, új működőképes távoktatási rendszerek bevezetésével;
• A távoktatási képzések és tanagyag-csomagok megjelenésének támogatása, a regionális távoktatási kínálat szélesítése;
• A távoktatás területén alkalmazható új információs és kommunikációs technológiák bevezetése és elterjesztése;
• Piacképes, a régió fejlesztését támogató távoktatási rendszerek kialakítása, távoktatási tanagyagok előállítása;
• Új, jól definiált távoktatási tanagyagok és továbbképzési programok bevezetése posztgraduális és posztszekunder szinteken;
• Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek felkutatása és kiszélesítése, a kor követelményeinek megfelelő nyitott és távoktatási formák bevezetése (nyomtatott, multi-média, Internet, videó-konferencia alapú rendszerek formájában);
• Új, alternatív távoktatási és nyitott képzési formákat szolgáló intézményi struktúrák megismerésének és bevezetésének elősegítése;
• A nyitott és távoktatás, azon belül az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a régiókon belül működő egyetemek, főiskolák központi oktatási céljaiba való integrálása;
• Az Európai Unió tagországaiban működő elismert távoktatási intézményekkel történő kapcsolattartás és együttműködés kiépítése és megerősítése.

A projektben fontos szerepet kap:

• A kockázati csoportok speciális szakképzési feltételeinek és foglalkoztatási esélyeinek javítása a megcélzott régiókban;
• Az oktatási intézmények, a gazdasági szféra képviselői közötti regionális és lokális társadalmi párbeszéd kialakításának elősegítése, a hosszú távú együttműködés kereteinek megteremtése;
• A működő európai modellek megismerése, új tanagyagok, oktatási módszerek és komplex pedagógiai programok kidolgozása, az alkalmazható külföldi minták adaptációja, tanár(tovább)képzési programok fejlesztése;
• Naprakész regisztrációs, információs rendszer bevezetése és működtetése;
• A résztvevők közötti részletes feladatmegosztásra, együttműködésre épülő stratégia;
• Folyamatos nyomon követéssel megvalósuló tanácsadási rendszer;
• Speciális továbbképzési programok kidolgozása és beindítása -- az oktatásban és nevelésben résztvevő szakemberek továbbképzése;
• A hagyományos oktatási és szakképzési struktúrák rugalmasabbá tétele;
• Integrált tantervek és speciális képzési/pedagógiai programok kidolgozása;
• Próbakurzusok beindítása.

A projektekben fontos szerepet kap:

• Az oktatási kínálat és kapacitás növelése a középfokú és felsőfokú szakképzés területén, az európai normákhoz illeszkedő új poszt-szekunder szektor kiépítése a megcélzott régiókban, a közép- és felsőfokú intézmények és a gazdasági szféra képviselői közötti hosszú távú együttműködés elősegítése;
• A hagyományos középfokú szakoktatási struktúrák rugalmasabbá tétele, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (rövidítve: AIFSZ) programok széleskörű elfogadottságának megteremtése új, a kor követelményeinek és a gazdaság igényeinek megfelelő képzések bevezetésével;
• Az EU tagországok ez irányú tapasztalatainak átvétele, a tartós nemzetközi kooperáció és cél-orientált munka megvalósítása;
• Jól definiált, új, piacképes középfokú szakoktatási programok és AIFSZ képzések kidolgozása és bevezetése a régiókban (pl. műszaki és mezőgazdasági, terület- és településfejlesztési, ingatlankezelési, üzleti, közigazgatási, kis- és középvállalkozási, egészségügyi, szociális, jogi területeken stb.);
• A meglévő akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési (AIFSZ) rendszer megerősítése, a régiókban korábban beindított képzések tapasztalatainak átvétele, tanártovábbképzés;
• A régiókban már működő akkreditált iskolai rendszerű közép- és felsőfokú szakképzések tananyagainak módszertani felülvizsgálata és továbbfejlesztése;
• A hazai gazdaságot, az igazgatási rendszert, a non-profit szférát hozzásegíteni ahhoz, hogy az AIFSZ tényleges haszonélvezőjévé váljanak.

Az ipari szerkezetátalakítás egyik fontos feltétele, hogy a vállalkozások számára vonzó környezet alakuljon ki. Ennek lényeges része a hatékonyan működő üzleti-közgazdasági infrastruktúra, mely különböző szolgáltatássokkal segítheti a régió vállalkozásait. Az üzleti infrastruktúra terén tapasztalható legfontosabb tennivalók az alábbiakban összegezhetők:

Számos településén kezdődött el ipari parkok kialakítása, melyek közül több elnyerte a hivatalos ipari park címet. Az ipari parkok tényleges kialakítása, az infrastruktúra kiépítése, a működés feltételeinek megteremtése azonban csak lassan halad előre, így a régió nem rendelkezik egy olyan működő iparipark-hálózattal, mely vonzerőt jelenthetne külső befektetők és a régió vállalkozói számára egyaránt. A kiépülő ipari parkokban, valamint a kijelölésre került vállalkozási övezetekben -- a térség iránti fokozódó befektetési szándék eredményeként -- várhatóan erősödik mind a hazai, mind a külföldi működő tőke jelenléte. Ez lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy valamilyen beszállítói hálózat részeseivé váljanak, így ösztönözni kell a térségben a korszerű, magas minőségű termékek gyártására alkalmas, új munkahelyeket teremtő termelő kapacitások létrehozását. Az előállított termékek értékesítési feltételeinek javítása érdekében fontos olyan kereskedelmi központok kialakítása is, melyek a régió kis- és középvállalkozásainak marketing és értékesítési munkáját tennék hatékonyabbá.

Az Északkelet-magyarországi és Dél-dunántúli Régióban a kutatás-fejlesztési tevékenységnek egyaránt vannak előzményei, azonban eddig kevéssé tudta segíteni az ipari szerkezetátalakítás folyamatát, pedig az európai uniós tapasztalatok alapján a K+F tevékenység tud leginkább az átalakulás motorjává válni. A régiókban működnek ugyan -- gyakran jelentős eredményeket is felmutató -- olyan kutató-fejlesztő intézetek és teamek, melyeknek aktív kapcsolatuk van a vállalkozásokkal, de ezek a kutatóműhelyek egymástól elszigetelten végzik tevékenységüket, többségük elavult műszerekkel van felszerelve, és állandó működés-finanszírozási problémákkal küszködnek.

Az itt összefoglalt szempontok érvényesítése érdekében e komponens keretében a következő tevékenységek részesültek támogatásban:

• Fizikai infrastruktúra kiépítése;
• Ipari csarnokok kialakítása, felújítása és fejlesztése;
• A beruházással összefüggő tervezési tevékenységek (csak tervezési céllal támogatás nem igényelhető);
• Ipari parkok működésének színvonalát javító és ismertségét elősegítő szolgáltatások költségei, a régió által a befektetők számára kínált előnyök ismertté tételét elősegítő marketingkommunikációs eszközök előállítása és terjesztése;
• Komplex befektetésösztönzési kampányok megszervezése;
• Speciális rendezvények, programok, befektetési konferenciák megszervezése;
• Technológiai és innovációs központok építése vagy fejlesztése (fizikai infrastruktúra kiépítése, építés, felújítás);
• Technológiai és innovációs központok eszközparkjának fejlesztése;
• A beruházással összefüggő tervezési tevékenység (csak tervezési céllal támogatás ne igényelhető);
• K+F információs rendszerek kialakítása;
• Tervezett ill. meglevő technológiai és innovációs központok működését javító szolgáltatások igénybevétele.

Fő cél a térségi turisztikai kínálat javítása, a vidéki és falusi turizmus szálláskapacitásának és a turisztikai programok minőségének javítása, a vendégvárók szakmai felkészítése, az összefogás, a helyi, térségi vendégváró hálózatok megszilárdítása, a térségi kínálat piacra vitelének biztosítása. A projektek a térségi turisztikai kínálat fejlesztésén belül az idegenforgalmi programokhoz kapcsolódó szállásférőhely-fejlesztésre, a meglevő kapacitás minőségének javítására, minőségi követelmények érvényesítésére, illetve a vendégvárók szakmai felkészítésére helyezik a hangsúlyt.

A projektekben fontos szerepet kap:

• a településképek javítása (a faluképek, terek, parkok, várótermek, közterületek rendezése),
• a települési, illetve térségi eligazodást segítő jelzőrendszer létrehozása,
• a helyi szolgáltatások, kézműves termékek piacra segítése,
• a térség idegenforgalmi kínálatának megismertetése, információs rendszerének kialakítása,
• a helyi vonzerők feltárása, fejlesztése, turisztikai termékké formálása,
• a szabadidőtöltés, pihenés, sportolás feltételeinek javítása,
• a helyi kulturális örökség ápolása, fejlesztése, hagyományok megőrzése, fejlesztése, védelme,
• a térségi programkínálat kiegészítése, teljessé tétele és piacra vitele.

A program elsődleges kedvezményezettjei azok a falusi vendégváró családok, vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek, amelyek már foglalkoznak vendéglátással, turizmussal vagy ezután szándékoznak minőségi szálláshely és programkínálattal bekapcsolódni a falusi vendéglátásba, és másokkal együttműködve valósítják meg turizmusfejlesztési projektjüket.

Vidékfejlesztés

A projektekben fontos szerepet kap:

• a tájtermelés kibontakoztatása, a tájegységre jellemző termékek fejlesztése, piacra bocsátása vagy piaci pozíciójának erősítése,
• piacképes, védjeggyel ellátható termékminőség létrehozása,
• új, minőségi termékek fejlesztése,
• a termékek eredetvédelmének biztosítása, a fogyasztó számára a származási hely azonosíthatóságának megteremtése,
• a helyi adottságokra alapozva új termelési eljárások, módszerek bevezetése és azok gyakorlati bemutatása, melynek eredményeként új munkahelyek, többletjövedelem, illetve alternatív jövedelemforrások teremtődnek a térség lakossága számára.

E pályázati komponens keretében új együttműködési formák részesülnek támogatásban a termelés és értékesítés területén, amelyek révén a mezőgazdasági termelők könnyebben alkalmazkodnak az EU piaci követelményeihez, és megkönnyítik termékeik piacra jutását a hazai és külpiacokon.

• Sok embernek foglalkozást és létbiztonságot teremtő, nagy értékű termékek előállításának integrált termeltetése, feldolgozása, csomagolása és piaci értékesítése, mely főként kézimunkára, különleges kezelésre alapozódik;
• sok kistermelő, kistulajdonos integrálását célzó mintaprogram, mely egységes minőségű terméket eredményez;
• olyan referenciaközpont, tájközpont létrehozása, mely regionális jelentőséggel tudja előmozdítani a termelés integrálását, a termelők összefogását, felkészültségük segítését, és amelynek létrehozása mellett az adott térség jelentős gazdasági szervezetei, állami szervei, gazdálkodói elkötelezik magukat, és a benyújtott program bizonyítja a központ hosszú távú fenntarthatóságát,
• korszerű táplálkozást elősegítő termékek együttműködésben történő előállításával, feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó konzorciumok kialakítása, szakmai hátterének kidolgozása és biztosítása,
• az Európai Unió kvótarendszerén kívüli piacképes termékek előállítására, feldolgozására, értékesítésére irányuló, illetve a korlátozásokat figyelembe véve jelentős fejlesztésre lehetőséget adó program.

A projektekben fontos szerepet kap:

• helyi, térségi programokhoz kapcsolódva az erdők közjóléti szerepét növelő beruházások megvalósítása, a közösségi célokat szolgáló telepítések, fasorok, erdősávok létesítése (tervezés, talaj-előkészítés, csemetebeszerzés, -telepítés és -ápolás és annak eszközei, költségei).

E komponens célja a helyi és kistérségi együttműködés előmozdítása, a lakosság aktivizálása, a helyi szükségletek feltárása és a helyi fejlesztési elképzelések kidolgozása. A projektekben fontos szerepet kap:

• a helyi összefogás elősegítése a gazdasági és közösségi életben,
• a helyi tudás és értékek föltárása és azok hasznosíthatósági módjainak megmutatása,
• a helyi közösségekben, a vidéki társadalomban kialakult dezintegrációs folyamatok feloldásának és leküzdésének segítése,
• újszerű módon megoldás keresése bizonyos társadalmi rétegek, csoportok problémáira (pl. idősek, fiatalok, különböző szempontból hátrányos helyzetűek),
• helyi, térségi, közösségi vállalkozások életre hívása,
• a meglevő kapacitások, erőforrások hasznosításának elősegítése.