Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk esetén a nemzeti parlamentünk törvényhozó szerepe jelentősen csökken, ugyanis jogalkotási hatáskörének jelentős része az Európai Unió intézményeihez kerül. Mint ahogy a rovat korábbi cikkeiből már kiderült, az EU-ban a Miniszterek Tanácsa (Tanács) a legfőbb jogalkotó szerv. Az Európai Parlamentnek ma már vannak ugyan olyan jogosítványai, amelyekkel a közösségi jogalkotást jelentősen befolyásolni tudja, de tényleges jogalkotási hatásköre még nincs. Szerepe azonban tovább erősödik, így egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a tagállamok politikai pártjai milyen sikereket érnek el az európai parlamenti választásokon. Amenynyiben Magyarország a megcélzott 2004-es időpontban csatlakozik az EU-hoz, a következő Európai Parlament megválasztásakor már magyar pártok is állíthatnak jelölteket. A választások lebonyolítói a helyi önkormányzatok lesznek, így érdemes egy kicsit előre menni és tájékozódni a közösségi választójogi szabályokról.

Az Európa parlamenti választásokról

Az Európai Uniót létrehozó Maastrichti Szerződés bevezette az uniós állampolgárság koncepcióját. Ez azt jelenti, hogy minden személy, aki az Európai Unió valamely tagjának állampolgára, az EU állampolgára is. Az Európai Unió állampolgárait mindazok a jogok megilletik, illetve kötelezettségek kötik, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (Római Szerződés) részükre biztosít. Az EU minden állampolgárának, aki egy olyan tagállamban lakik, amelynek nem állampolgára, joga van arra, hogy szavazzon és jelöltesse magát mind az Európai Parlament választásain, mind a helyhatósági választásokon abban a tagállamban, amelyben letelepedett ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott tagállam polgárai. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával biztosítania kell az uniós állampolgároknak ezeket a jogokat. Az EU-hoz történő csatlakozásunkkal ugyanakkor a magyar állampolgár joga is kibővül, hiszen a magyar állampolgárok az Európai Parlament tagjainak választásán választók, illetve választhatók lesznek.

Választók és választhatók

A csatlakozást követően az európa parlamenti választásokon a választójog azokat az uniós, de nem magyar állampolgárokat is megilleti majd, akik Magyarországon laknak. Különösen kihat a választójog szabályozására az a tény, hogy az uniós állampolgárok e jogát nemcsak az európa parlamenti választásokon, hanem a helyi önkormányzati választásokon is biztosítani kell. Ezek a szabályok áttörik a magyar állampolgársághoz kapcsolódó választójog alapelvét.

Mindazonáltal az uniós állampolgárság a választások tekintetében nem jelent az összes uniós állampolgárnak azonos jogokat. Ezek a jogok a különböző tagállamok jogszabályaiban a közösségi jogszabályok alapján kerülnek ugyan meghatározásra, de a nemzeti sajátosságokra tekintettel el is térhetnek. A fő szabály az, hogy az uniós állampolgároknak az adott tagállam állampolgáraival azonos feltételeket kell biztosítani a választások során.

1. A Tanács 76/787/ESZAK, EGK, EUROATOM sz. határozatában választási alapelveket fogalmazott meg és ajánlott elfogadásra a tagállamok számára. A tagállamok ezt az okmányt alkotmányos követelményeikkel összhangban ratifikálták.

Az okmány szerint a képviselőket közvetlen és általános választójog alapján 5 éves időtartamra kell megválasztani. Minden képviselőnek a fenti időtartamot ugyanabban az időpontban kell kezdenie és befejeznie.

Az okmány az összeférhetetlenségre is tartalmaz előírásokat, mely szerint az Európa Parlamentben betöltött képviselői hivatal összeegyeztethető egy adott tagállam parlamentjében viselt képviselői tisztséggel. Nem lehet azonban az Európai Parlament képviselője a tagállam kormányának tagja, a Bizottság tagja, az Európai Bíróság bírája, főügyésze, az Európai Közösség Számvevőszékének tagja, vagy bármely olyan testületnek a tagja, amelynek célja a közösségi alapok kezelése, illetve egyéb más közvetlen folyamatos adminisztratív feladat, az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának tagja, az Európai Közösség valamely szervezetének hivatalnoka.

2. A Római Szerződésben is találhatunk utalást a választásokra, mely szerint az Európai Parlament képviselőit közvetlen, általános választójog alapján kell megválasztani. A Római Szerződés előírja továbbá, hogy a választási eljárás lebonyolítására közös szabályokat kell kialakítani.

3. A Római Szerződésre hivatkozva az Európai Parlament egy választási alapelveket tartalmazó állásfoglalást hozott, mely szerint az európa parlamenti választásoknak arányos képviseleten kell alapulnia. A tagállami képviselők számának megállapításakor nemcsak a tagállam területét, hanem a népességét is figyelembe kell venni. A dokumentum szerint a választásokat mindig májusban kell lebonyolítani, és az egy vagy maximum két napot vehet igénybe (szombat és vasárnap). Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is, hogy a jelöltek listájának öszszeállításakor tekintettel kell lenni arra a célra, hogy a nők és férfiak közötti arány megfelelő legyen. A dokumentum szerint listás választási rendszert kell alkalmazni, és ha az ország lakossága nem haladja meg a 20 millió főt, egyetlen választókerület elegendő.

4. A fenti dokumentumok mellett a Tanács 93/109/EK irányelve állapítja meg azokat a részletes intézkedéseket, amelyek értelmében az Uniónak olyan tagállamban lakó polgárai, ahol nem állampolgárok, szavazhatnak, és jelöltként indulhatnak az európa parlamenti választásokon.

Az irányelv szerint a közösségi szavazók szavazati jogukat vagy a lakhely szerinti tagállamban, vagy saját tagállamukban gyakorolhatják. A választáskor senki nem szavazhat egynél több alkalommal, illetve senki nem jelöltetheti magát egynél több tagállamban.

Kötelezettségek

Az irányelv kötelezettségként írja elő a tagállamok számára, hogy a szavazási igényüket kinyilvánító közösségi polgárokat a választás napja előtt megfelelő időben felvegyék a választói névjegyzékbe. A választói névjegyzékbe történő felvétel céljából a közösségi szavazó ugyanolyan dokumentumokat köteles bemutatni, mint a helyi állampolgárok. Hivatalos nyilatkozatot kell továbbá tennie, amelyben megjelöli:

a. nemzetiségét és a lakhely szerinti tagállam választói területén érvényes címét;

b. értelem szerint azt a választási körzetet vagy kerületet, amelynek választói névjegyzékében a saját tagállamában utoljára szerepelt, és

c. kinyilvánítja, hogy szavazati jogát csak a lakhely szerinti tagállamban fogja gyakorolni.

a. nemzetisége és a lakhely szerinti tagállam választási területén található címe;

b. nyilatkozik arról, hogy más tagállamban nem jelöltette magát az Európai Parlamentbe, és

c. értelem szerint megjelöli azt a választási körzetet vagy kerületet, amelynek választói névjegyzékében a saját tagállamában utoljára szerepelt.

A lakhely szerinti tagállam köteles tájékoztatni az érintett személyt a választói jegyzékbe történő felvételi kérelmével kapcsolatban hozott intézkedésekről, illetve a választói jelölésének jóváhagyásáról. Ha a választói névjegyzékbe való felvételre vagy jelöltségének elfogadására vonatkozó kérelmét visszautasítják, az illető személy ugyanolyan feltételekkel élhet jogorvoslattal, mint amilyet a lakhely szerinti tagállam jogrendszere a saját állampolgárai esetében a szavazók és a jelöltként indulni kívánók számára előír.

A lakhely szerinti tagállamnak a közösségi szavazókat és a jelöltként indulni kívánó közösségi állampolgárokat időben és megfelelő módon tájékoztatnia kell a szavazati jog, illetve a jelölhetőségi jogosultság gyakorlásának feltételeiről és részletes tennivalóikról.

Az európai parlamenti választásokat lebonyolító szerveknek (helyi önkormányzatoknak) kiemelt figyelmet kell tehát fordítaniuk arra, hogy az európai állampolgárok jogaikat a tagállamok állampolgáraival azonos feltételek mellett gyakorolhassák.