 |
 |
Viták és gyötrelmek
Folyamatos az újjáépítés
Négy hónappal a Tisza áradását követően, melynek következtében 14 szabolcsi település került víz alá, a helyreállítók átadták az első teljesen újjáépített családi házat Tákoson. A ház alapozásától kulcsrakész átadásáig 6 hét telt el. A helyreállítást végző konzorcium cégei szerint tartható a szeptember 30-i határidő, amikorra valamennyi árvízkárosultnak elkészül a háza. Az újjáépítés korántsem mentes a vitáktól, gyötrelmektől és kétségektől, hisz csak lakóépületből összesen 2775-öt szükséges helyreállítani. Több száz család várja átmeneti szálláson, ill. sátrakban, hogy otthonába költözzön.
A Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság (HUB) legfrissebb tájékoztatása szerint a szatmár-beregi térségben jelenleg 2966 árvízkárosult ingatlant -- 2775 lakóépületet, 130 önkormányzati építményt és 61 egyházi, műemléki és egyéb épületet -- tartanak nyilván. Eddig összesen 613 erősen károsult ingatlant bontottak le. A károsodott lakóházak tulajdonosai három lehetőség közül választhattak: új otthont kívántak építeni, pénzbeli kártérítést kértek, vagy dönthettek lakásvásárlás mellett is. 347 család új épület, 59 lakásvásárlás, 49 kártérítés mellett döntött. 240 új építkezés és mintegy 200 helyreállítás munkálatai folynak a térségben.
A kormány az árvízsújtotta terület helyreállítására összesen 22,8 milliárd forintot irányzott elő: 13,7 milliárdot a költségvetés általános tartalékából és 9,1 milliárdot a minisztériumok büdzséjéből. A helyreállításra és újjáépítésre egy hat tagból álló konzorcium alakult, melynek résztvevőit meghívásos pályázaton választotta ki a HUB. Döntő szempont volt, hogy tapasztalt, nagy építési kapacitással és jelentős tőkeerővel rendelkező cégek legyenek a helyreállítás fővállalkozói, mivel csupán így tartható a szeptember 30-ai határidő. Nem volt mellékes szempont az sem, hogy szabolcsi cégek is lehetőséghez jussanak. Végül három országos és három szabolcsi építőipari vállalatból állt össze a konzorcium, melyek a munkálatokat úgy osztották meg egymás között, hogy mindegyikőjük egy kis régió, ill. településcsoport újjáépítését végzi.
Azt, hogy az egyes házakban milyen munkálatokat szükséges elvégezni, a kárfelmérések adatait figyelembe véve a HUB műszaki ellenőrei és az árvízkárt szenvedett településeken működő újjáépítési biztosok határozták meg. E felmérésekben meghatározott helyreállítási munkákra a konzorcium cégei kötötték meg a szerződéseket a károsultakkal.
A teljesen lakhatatlanná vált és lebontásra ítélt házak tulajdonosai több típusterv közül választhattak, melyek készítésekor a beregi táj jellegzetes építési stílusának megfelelő, tornácos házakat vették alapul. Az újjáépítésről szóló kormányhatározat alapján a korábbi ház nagysága és értéke határozza meg, hogy az árvízkárosult családok milyen alapterületű házra jogosultak. Az újonnan épülő házak értéke 4,4 - 11,8 millió Ft között mozog. Bizonyos, hogy az újjáépített lakóházak értéke magasabb lesz a korábbiénál, a vagyongyarapodás kimutatható, ezért a költségvetési támogatásból épült ingatlanok 15 éven belüli értékesítése esetén a tulajdonosnak a különbözettel el kell számolnia az állam felé.
A HUB döntése értelmében elsőként a legtöbb kárt szenvedett falvakban -- Csarodán, Gulácson, Gergelyiugornyán, Jándon, Tákoson, Tarpán és Vámosatyán -- kezdték el a munkákat az építők. Május első
napjaitól folyamatosan adják ki az építési engedélyeket a hatóságok.
A helyreállítás menetét több probléma is hátráltatja. Így több megrongálódott ingatlan tulajdonjoga tisztázatlan napjainkig. Jellemzőek az olyan esetek, amelyekben például még nem folytatták le a hagyatéki eljárást, másutt a házastárs él az ingatlanban a bejegyzett örökösök helyett, vagy a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, mivel a megrongálódott épületben élő az újjáépítést szorgalmazza, a távol élő rokon viszont a pénzt szeretné megkapni. Az állami kártalanítás felhasználásának viszont alapvető feltétele a tiszta jogi helyzet. Azonban e bonyolult viszonyokat, néhány esettől eltekintve, mára sikerült megoldani. Pintér Sándor belügyminiszter május végi szabolcsi látogatásakor, felismerve a problémát, kijelentette, nem szeretné, ha rosszul járnának azok a károsultak, akik a megadott határidőig, június 15-ig nem kötnek szerződést az állammal az újjáépítésre, ezért június 30-ig hosszabbította meg a határidőt.
Több újjáépítésre nem, csupán helyreállításra szoruló ház tulajdonosa zúgolódott amiatt, hogy nem pénzben kapják meg a nekik járó kártalanítást. Az előző években erre is volt lehetőség, ám több ízben beigazolódott, hogy a helyreállítási költségeket többen nem a házaik rendbehozatalára fordították. A miniszter szerint a biztos megoldás, és így a határidők sem csúsznak, ha a konzorcium állítja helyre a sérült házakat.
Több károsult nehezményezte, hogy a biztosító szakemberei időben nem mérték fel a kárukat, sőt előfordult, hogy néhányan már a kárfelmérést megelőzően helyreállították ingatlanukat, az ő kárpótlásukra már nincs lehetőség. Az állami támogatás odaítélésénél egyformán kezelték a biztosítással rendelkező és nem biztosított ingatlanokat.
A HUB tájékoztatása szerint a fedél nélkül maradott 1554 fő elhelyezése minden településen megoldott. Akiket szomszédok vagy ismerősök fogadtak be ideiglenesen, azok családonként és havonta átlag 10 ezer forint albérleti hozzájárulást is kapnak.
Bakondi György, az OKF főigazgatója szerint a hat legnagyobb építőipari cég garantálja, hogy szeptember 30-ig az árvíz sújtotta térségben mindenütt, és megfelelő minőségben befejeződik a lakóingatlanok újjáépítése.
mj
Tartalomjegyzék * tizenegyedik évfolyam, 6-7. szám * 2001. június-július
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.